Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 27. 06:55 Élet

Nálunk a legnagyobb a feszültség a szegények és a gazdagok között az egész EU-ban

Az egész Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a társadalmi feszültség a szegények és a gazdagok között – állapította meg egy EU-s kutatóalapítvány, az Eurofound 2016-os európai életminőség-felmérése.

A felmérés összesen hét dimenzióban vizsgálta a társadalmi feszültségeket a tagországokban*Szegények és gazdagok, férfiak és nők, idősek és fiatalok, menedzsment és munkavállalók, továbbá vallási csoportok, különböző szexuális irányultságú emberek, és különböző etnikai csoportok között mérték fel, mekkora a feszültség., ezek közül Magyarországon egyértelműen a jövedelemegyenlőtlenségek okozzák a legnagyobb súrlódást. A megkérdezettek 59 százaléka nagy feszültséget érzékelt a szegények és a gazdagok között, 32 százalékuk némi feszültséget érzett csak, míg mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy nem érzékel társadalmi feszültséget a jövedelmi különbségek miatt.

Ezelőtt utoljára még a gazdasági válság idején, 2011-ben készítettek európai életminőség-felmérést, így nem meglepő, hogy ahhoz képest mérséklődtek is a jövedelemegyenlőtlenségekből származó feszültségek (akkor 71 százalék érzékelt nagy feszültséget a szegények és a gazdagok között). Ugyanakkor, ahogyan 2011-ben, úgy 2016-ban is Magyarországon és Litvániában érzékelték a legnagyobb súrlódásokat a szegények és a gazdagok között az EU-ban.

 

De nem csak a növekvő jövedelemegyenlőtlenségek miatt vannak súlyos társadalmi problémák itthon. A válaszadók fele úgy érzékeli, hogy az etnikai csoportok, azaz Magyarországon a romák és a nem romák között is nagy a társadalmi feszültség, ami mellett további 39 százalék is elismeri, hogy vannak súrlódások közöttük. Míg Nyugat-Európában az etnikai csoportok közötti feszültségek elsősorban a nagyobb mértékű bevándorlásból fakadnak, Magyarországon a romák integrációjának megoldatlanságából fakadó, évtizedek óta fennálló problémák okozzák.

Ezen túl a menedzsment és a munkavállalók között is Magyarországon érzékelik a legtöbb feszültséget az egész EU-ban. A magyar válaszadók 49 százaléka érzékeli úgy, hogy kifejezetten nagy a feszültség a munkaadók és a munkavállalók között, ezt az arányt pedig csak a horvátok és a szlovének közelítik meg, 45, illetve 43 százalékkal. Magyarországon különösen a nyugdíjhoz közel állók érzékelik erősnek a feszültséget a munkáltatókkal, az 50-64 évesek 55 százaléka nyilatkozta ezt.

Ahogyan a felmérés magyarázza a bizonyítványokat,

a nagy társadalmi feszültségek összefüggésbe hozhatóak a társadalmi tolerancia hiányával és a populista társadalmi, politikai mozgalmak elterjedésével.

A tagországokban eltérő mértékben tapasztalt társadalmi feszültségek elsősorban az országok társadalmi, történelmi és gazdasági hátterére vezethetőek vissza. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy összességében azokban az országokban nagyobbak a társadalmi feszültségek, amelyek nagyobb mértékű bevándorlást tapasztaltak, vagy amelyeknek kihívást jelent a romák integrálása.

További megfigyelés, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hajlamosabbak nagyobbnak érzékelni a feszültséget a szegények és a gazdagok között, mint azok, akik több pénzből élnek. A jövedelem mellett pedig az iskolai végzettség szintje is hasonlóan erős kapcsolatot mutat a szegények és a gazdagok közötti feszültségek érzékelésében, az alacsonyabban képzettek jellemzően nagyobb arányban érzékelik a súrlódásokat.

A társadalmi-gazdasági helyzet mellett az is fontos szerepet játszik feszültségek érzékelésében, hogy az egyén hogyan látja magát a társadalmon belül, és mennyire elégedett a társadalom és a demokrácia működésével. Azok, akik sok feszültségről nyilatkoztak, a demokrácia működését és a gazdaság jelenlegi állapotát is jóval rosszabbnak érzékelik a többi válaszadónál.

A sok társadalmi feszültséget érzékelők a társadalmi kirekesztettséget is nagyobb mértékben tapasztalják és az életükkel is elégedetlenebbek. Emellett bármelyik dimenzióját nézzük a társadalmi feszültségeknek, a sok feszültségről számot adókra általában igaz, hogy kevésbé bíznak embertársaikban, vagyis ezekben az országokban kevesebb az ún. társadalmi tőke is. Pedig ez az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás az egyén boldogulásához és egy egészséges és virágzó társadalom fenntartásához is szükséges.

Az érzékelt társadalmi feszültségeket gyakorlatilag a társadalmi kohézió totális ellentéteként foghatjuk fel, és ez veszélyt jelent a társadalmi stabilitásra is. Az Eurofound felmérése szerint ezeket a feszültségeket elsősorban azok a gazdasági problémákra adott célzott válaszok enyhíthetik, amelyek elősegítik, hogy a társadalom minden tagja számára biztosított legyen a létminimum. A jövedelmi feszültségek ugyanis akkor tudnak oldódni, ha az alacsonyabb jövedelmi színvonalon élők sem érzik magukat kirekesztve a gazdaság működéséből, így a társadalomból sem.

Élet Eurofound jövedelemkülönbségek jövedelmi feszültség társadalmi feszültség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.