Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 27. 06:55 Élet

Nálunk a legnagyobb a feszültség a szegények és a gazdagok között az egész EU-ban

Az egész Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a társadalmi feszültség a szegények és a gazdagok között – állapította meg egy EU-s kutatóalapítvány, az Eurofound 2016-os európai életminőség-felmérése.

A felmérés összesen hét dimenzióban vizsgálta a társadalmi feszültségeket a tagországokban*Szegények és gazdagok, férfiak és nők, idősek és fiatalok, menedzsment és munkavállalók, továbbá vallási csoportok, különböző szexuális irányultságú emberek, és különböző etnikai csoportok között mérték fel, mekkora a feszültség., ezek közül Magyarországon egyértelműen a jövedelemegyenlőtlenségek okozzák a legnagyobb súrlódást. A megkérdezettek 59 százaléka nagy feszültséget érzékelt a szegények és a gazdagok között, 32 százalékuk némi feszültséget érzett csak, míg mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy nem érzékel társadalmi feszültséget a jövedelmi különbségek miatt.

Ezelőtt utoljára még a gazdasági válság idején, 2011-ben készítettek európai életminőség-felmérést, így nem meglepő, hogy ahhoz képest mérséklődtek is a jövedelemegyenlőtlenségekből származó feszültségek (akkor 71 százalék érzékelt nagy feszültséget a szegények és a gazdagok között). Ugyanakkor, ahogyan 2011-ben, úgy 2016-ban is Magyarországon és Litvániában érzékelték a legnagyobb súrlódásokat a szegények és a gazdagok között az EU-ban.

 

De nem csak a növekvő jövedelemegyenlőtlenségek miatt vannak súlyos társadalmi problémák itthon. A válaszadók fele úgy érzékeli, hogy az etnikai csoportok, azaz Magyarországon a romák és a nem romák között is nagy a társadalmi feszültség, ami mellett további 39 százalék is elismeri, hogy vannak súrlódások közöttük. Míg Nyugat-Európában az etnikai csoportok közötti feszültségek elsősorban a nagyobb mértékű bevándorlásból fakadnak, Magyarországon a romák integrációjának megoldatlanságából fakadó, évtizedek óta fennálló problémák okozzák.

Ezen túl a menedzsment és a munkavállalók között is Magyarországon érzékelik a legtöbb feszültséget az egész EU-ban. A magyar válaszadók 49 százaléka érzékeli úgy, hogy kifejezetten nagy a feszültség a munkaadók és a munkavállalók között, ezt az arányt pedig csak a horvátok és a szlovének közelítik meg, 45, illetve 43 százalékkal. Magyarországon különösen a nyugdíjhoz közel állók érzékelik erősnek a feszültséget a munkáltatókkal, az 50-64 évesek 55 százaléka nyilatkozta ezt.

Ahogyan a felmérés magyarázza a bizonyítványokat,

a nagy társadalmi feszültségek összefüggésbe hozhatóak a társadalmi tolerancia hiányával és a populista társadalmi, politikai mozgalmak elterjedésével.

A tagországokban eltérő mértékben tapasztalt társadalmi feszültségek elsősorban az országok társadalmi, történelmi és gazdasági hátterére vezethetőek vissza. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy összességében azokban az országokban nagyobbak a társadalmi feszültségek, amelyek nagyobb mértékű bevándorlást tapasztaltak, vagy amelyeknek kihívást jelent a romák integrálása.

További megfigyelés, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hajlamosabbak nagyobbnak érzékelni a feszültséget a szegények és a gazdagok között, mint azok, akik több pénzből élnek. A jövedelem mellett pedig az iskolai végzettség szintje is hasonlóan erős kapcsolatot mutat a szegények és a gazdagok közötti feszültségek érzékelésében, az alacsonyabban képzettek jellemzően nagyobb arányban érzékelik a súrlódásokat.

A társadalmi-gazdasági helyzet mellett az is fontos szerepet játszik feszültségek érzékelésében, hogy az egyén hogyan látja magát a társadalmon belül, és mennyire elégedett a társadalom és a demokrácia működésével. Azok, akik sok feszültségről nyilatkoztak, a demokrácia működését és a gazdaság jelenlegi állapotát is jóval rosszabbnak érzékelik a többi válaszadónál.

A sok társadalmi feszültséget érzékelők a társadalmi kirekesztettséget is nagyobb mértékben tapasztalják és az életükkel is elégedetlenebbek. Emellett bármelyik dimenzióját nézzük a társadalmi feszültségeknek, a sok feszültségről számot adókra általában igaz, hogy kevésbé bíznak embertársaikban, vagyis ezekben az országokban kevesebb az ún. társadalmi tőke is. Pedig ez az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás az egyén boldogulásához és egy egészséges és virágzó társadalom fenntartásához is szükséges.

Az érzékelt társadalmi feszültségeket gyakorlatilag a társadalmi kohézió totális ellentéteként foghatjuk fel, és ez veszélyt jelent a társadalmi stabilitásra is. Az Eurofound felmérése szerint ezeket a feszültségeket elsősorban azok a gazdasági problémákra adott célzott válaszok enyhíthetik, amelyek elősegítik, hogy a társadalom minden tagja számára biztosított legyen a létminimum. A jövedelmi feszültségek ugyanis akkor tudnak oldódni, ha az alacsonyabb jövedelmi színvonalon élők sem érzik magukat kirekesztve a gazdaság működéséből, így a társadalomból sem.

Élet Eurofound jövedelemkülönbségek jövedelmi feszültség társadalmi feszültség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. június 20. 10:52 Élet, Tech

Trükkösen büntetnék az elektromos biciklik sufnituningját

A Bosch olyan szoftvert fejleszt a motorjaihoz, amely azonnal büntet minden gyanús tuningot.

Torontáli Zoltán
2019. június 19. 12:21 Adat, Élet

Hiába nő a GDP, a magyaroknál szinte mindenki több értékhez jut hozzá az unióban

Feleannyi árut és szolgáltatást veszünk, mint a listavezető németek, a románok előznek minket, a horvátok a nyakunkon vannak.

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.