Az egész Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a társadalmi feszültség a szegények és a gazdagok között – állapította meg egy EU-s kutatóalapítvány, az Eurofound 2016-os európai életminőség-felmérése.

A felmérés összesen hét dimenzióban vizsgálta a társadalmi feszültségeket a tagországokban^*Szegények és gazdagok, férfiak és nők, idősek és fiatalok, menedzsment és munkavállalók, továbbá vallási csoportok, különböző szexuális irányultságú emberek, és különböző etnikai csoportok között mérték fel, mekkora a feszültség., ezek közül Magyarországon egyértelműen a jövedelemegyenlőtlenségek okozzák a legnagyobb súrlódást. A megkérdezettek 59 százaléka nagy feszültséget érzékelt a szegények és a gazdagok között, 32 százalékuk némi feszültséget érzett csak, míg mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy nem érzékel társadalmi feszültséget a jövedelmi különbségek miatt.

Ezelőtt utoljára még a gazdasági válság idején, 2011-ben készítettek európai életminőség-felmérést, így nem meglepő, hogy ahhoz képest mérséklődtek is a jövedelemegyenlőtlenségekből származó feszültségek (akkor 71 százalék érzékelt nagy feszültséget a szegények és a gazdagok között). Ugyanakkor, ahogyan 2011-ben, úgy 2016-ban is Magyarországon és Litvániában érzékelték a legnagyobb súrlódásokat a szegények és a gazdagok között az EU-ban.

De nem csak a növekvő jövedelemegyenlőtlenségek miatt vannak súlyos társadalmi problémák itthon. A válaszadók fele úgy érzékeli, hogy az etnikai csoportok, azaz Magyarországon a romák és a nem romák között is nagy a társadalmi feszültség, ami mellett további 39 százalék is elismeri, hogy vannak súrlódások közöttük. Míg Nyugat-Európában az etnikai csoportok közötti feszültségek elsősorban a nagyobb mértékű bevándorlásból fakadnak, Magyarországon a romák integrációjának megoldatlanságából fakadó, évtizedek óta fennálló problémák okozzák.

Ezen túl a menedzsment és a munkavállalók között is Magyarországon érzékelik a legtöbb feszültséget az egész EU-ban. A magyar válaszadók 49 százaléka érzékeli úgy, hogy kifejezetten nagy a feszültség a munkaadók és a munkavállalók között, ezt az arányt pedig csak a horvátok és a szlovének közelítik meg, 45, illetve 43 százalékkal. Magyarországon különösen a nyugdíjhoz közel állók érzékelik erősnek a feszültséget a munkáltatókkal, az 50-64 évesek 55 százaléka nyilatkozta ezt.

Ahogyan a felmérés magyarázza a bizonyítványokat,

a nagy társadalmi feszültségek összefüggésbe hozhatóak a társadalmi tolerancia hiányával és a populista társadalmi, politikai mozgalmak elterjedésével.

A tagországokban eltérő mértékben tapasztalt társadalmi feszültségek elsősorban az országok társadalmi, történelmi és gazdasági hátterére vezethetőek vissza. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy összességében azokban az országokban nagyobbak a társadalmi feszültségek, amelyek nagyobb mértékű bevándorlást tapasztaltak, vagy amelyeknek kihívást jelent a romák integrálása.

További megfigyelés, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hajlamosabbak nagyobbnak érzékelni a feszültséget a szegények és a gazdagok között, mint azok, akik több pénzből élnek. A jövedelem mellett pedig az iskolai végzettség szintje is hasonlóan erős kapcsolatot mutat a szegények és a gazdagok közötti feszültségek érzékelésében, az alacsonyabban képzettek jellemzően nagyobb arányban érzékelik a súrlódásokat.

A társadalmi-gazdasági helyzet mellett az is fontos szerepet játszik feszültségek érzékelésében, hogy az egyén hogyan látja magát a társadalmon belül, és mennyire elégedett a társadalom és a demokrácia működésével. Azok, akik sok feszültségről nyilatkoztak, a demokrácia működését és a gazdaság jelenlegi állapotát is jóval rosszabbnak érzékelik a többi válaszadónál.

A sok társadalmi feszültséget érzékelők a társadalmi kirekesztettséget is nagyobb mértékben tapasztalják és az életükkel is elégedetlenebbek. Emellett bármelyik dimenzióját nézzük a társadalmi feszültségeknek, a sok feszültségről számot adókra általában igaz, hogy kevésbé bíznak embertársaikban, vagyis ezekben az országokban kevesebb az ún. társadalmi tőke is. Pedig ez az emberek közötti kapcsolatokban megbúvó erőforrás az egyén boldogulásához és egy egészséges és virágzó társadalom fenntartásához is szükséges.

Az érzékelt társadalmi feszültségeket gyakorlatilag a társadalmi kohézió totális ellentéteként foghatjuk fel, és ez veszélyt jelent a társadalmi stabilitásra is. Az Eurofound felmérése szerint ezeket a feszültségeket elsősorban azok a gazdasági problémákra adott célzott válaszok enyhíthetik, amelyek elősegítik, hogy a társadalom minden tagja számára biztosított legyen a létminimum. A jövedelmi feszültségek ugyanis akkor tudnak oldódni, ha az alacsonyabb jövedelmi színvonalon élők sem érzik magukat kirekesztve a gazdaság működéséből, így a társadalomból sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Eurofound jövedelemkülönbségek jövedelmi feszültség társadalmi feszültség Olvasson tovább a kategóriában