Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 20. 17:16 Élet

Ott megy mérnöknek a legkevesebb lány, ahol nagy a nemek közötti egyenlőség

Finnország és Norvégia többek között arról híres, hogy a nemek közötti egyenlőségben a világ élvonalába tartozik, amit bizonyít, hogy minden szempontból a legjobb mutatókkal rendelkeznek. Az egyetemek természettudományos, technológiai és mérnöki (angol rövidítés alapján: STEM) szakjain végzettek között a lányok aránya mindkét országban körülbelül 20 százalék. Algéria, Törökország és Tunézia ezzel szemben nem feltétlenül a nemek közötti egyenlőség érvényesüléséről ismert, a STEM-végzettek között azonban mégis közel 40 százalék a lányok aránya. Mi okozhatja ezt a paradoxnak tűnő eredményt? A lányok annál kevésbé mennek természettudományos pályára, minél egyenlőbbek az esélyeik?

A Missouri Egyetem két amerikai kutatója nemrég közölte annak a felmérésnek az eredményét, amely 67 ország adatait dolgozta fel, és (az Atlantic ismertetése szerint) az összefüggés egyértelmű. Amint az az alábbi ábrán is látszik, az említett szélsőséges példák mellett a globális trend is azt mutatja, hogy minél kisebb az esélyegyenlőség egy országban, annál több a lány a mérnöki vagy például a matematika, fizika, biológia szakokon.

A vízszintes tengelyen a felsőoktatási intézményekben végzett lány hallgatók százalékos aránya, a függőlegesen pedig a Világgazdasági Fórum nemek közötti esélyegyenlőségi indexének értéke látható.

A STEM szakokon végzett lányok aránya az ország nemek közötti esélyegyenlőségi indexéhez viszonyítva. Forrás: The Atlantic

A pszichológus kutatók azt valószínűsítik, hogy a lányok orientációja erősen összefügg azzal, hogy a rosszabb esélyegyenlőségi mutatóval jellemzett országokban a STEM karrier a kiemelkedés egyik útja, a későbbi egzisztenciális függetlenség megteremtésének a lehetősége is egyben. A nemek közötti egyenlőségben jól álló – általában gazdaságilag is fejlettebb – országokban viszont nem létezik ez az extra motivációs erő. Egyrészt jellemzően nem áll fenn az a hátrányos helyzet, amiből ki kellene törni, másrészt nem csak STEM végzettséggel lehet jó karriert befutni.

Amikor a kutatók megnézték az egyes országokban a lányok és a fiúk iskolai dolgozatainak eredményeit, még érdekesebb összefüggésre figyeltek fel. A természettudományos tárgyakban a lányok tudása sehol sem maradt el a fiúkétól, sőt, esetenként jobb volt, és ez a jelenség független az ország egyenlőségi indexétől. A lányoknak mindenhol ugyanakkora része rendelkezik megfelelő tudással ahhoz, hogy egy természettudományos szakot elkezdjen. Ebből pedig az következik, hogy az eltérés alapja leginkább a lányok pályaválasztási döntése lehet.

A lányok között átlagosan 24 százalék azok aránya, akik az egyik természetismereti tantárgyban a legjobbak, 25 százalékuk legjobb tantárgya a matematika, és 51 százalékuk teljesít kiválóan olvasásból. A fiúknál ugyanezek az arányok sorrendben 38, 42 és 20 százalékon állnak. Az is kiderült, hogy általában igaz, hogy ha egy lány ugyanolyan jól teljesít a reál tantárgyakból, mint egy fiú, akkor a lánynál sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ő még humán vonalon is kiváló. Vagyis a lányok körében egyenletesebben alakul a jó teljesítmény, így ők szabadabban válogathatnak a szakok között a pályaválasztásnál.

Sőt, minél nagyobb a nemek közötti egyenlőség egy országban, annál jobban beszűkül a fiúk választási lehetősége, mert az olló nyílik, és a fiúk sokkal nagyobb arányban lesznek kiválóak a természettudományokban. Vagyis az eredményeik erre a területre fogják őket orientálni. Összességében tehát a fejlett országokban a lányok előtt sokkal több érvényesülési lehetőség nyílik meg, mint a fiúk előtt, és ők könnyebben megtehetik, hogy humán vonalon tanulnak tovább.

Magyarország azért érdekes, mert messze van az ábra trendvonalától. Nálunk a nemek közötti egyenlőség mutatója sem jó, és még ennek ellenére is alacsony a lányok aránya a STEM képzésekben. A térségből Szlovákia és Csehország is hasonló helyzetben van.

Élet fiúk lányok nemek közötti egyenlőség pályaválasztás STEM Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2018. november 11. 13:26 Élet

Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen

Vannak olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben különösen alacsony a klímaváltozás iránti személyes felelősségérzet, pedig egyre inkább szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre a felmelegedés elleni fellépésben,

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Jandó Zoltán
2018. november 10. 07:20 Élet

Magyarország sem áll jól a szuperbaktériumok elleni háborúban

Kiugróan magas itthon az olyan megbetegedések aránya, amit a legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok okoznak.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. november 7. 06:37 Élet

Egy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”

„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.