Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 19. 17:13 Élet

Precedens pert nyert egy cseh sofőr, nem lehet őt keleti fizetésért nyugaton dolgoztatni

Jiri Gabrhel 22 éves cseh kamionsofőr 2015 nyarán Németországban belefutott egy közúti ellenőrzésbe. A rendőrök ezúttal nem csak a papírjait kérték el, de arról is faggatni kezdték, hogy mennyit keres. Gabrhel egy cseh cég alkalmazottja volt, amely alvállalkozóként a német postának dolgozott be, Németországon belül, vagyis a cseh sofőr ugyanazt a munkát végezte, amelyet a német céggel szerződött kollégái. Ennek ellenére a fizetése sokkal kevesebb volt, el sem érte a német minimálbért.

A rendőrök az ellenőrzéskor egy szórólapot nyomtak Gabrhel kezébe, címmel és telefonszámmal, ahova a cseh sofőr segítségért fordulhatott bérezési ügyekben. Onnantól kezdve el is kezdte naplózni a saját munkáját, nyitott egy füzetet, és felírta, hogy pontosan mikor, hova kellett mennie, és milyen munkát kellett elvégeznie. Nem sokkal később becsöngetett egy német szakszervezethez a feljegyzéseivel, és a helyi érdekképviselet segítségével pert indított a munkaadói ellen.

Csaknem két év után, a napokban zárult le az ügy, és a német bíróság kimondta, hogy

Gabrhelnek legalább a német minimálbért meg kellett volna kapnia, a sofőr így visszamenőlegesen 3,27 millió forintnak megfelelő cseh koronát tehetett zsebre.

Az összeget nem a cseh foglalkoztatónak kell kifizetnie, hanem a német postának, mint fővállalkozónak – írja az iDnes.

Az eset azért érdekes, mert sofőrök tízezrei dolgoznak hasonló rendszerben Nyugat-Európában, keleti bérekért. Elég gyakran előfordul, hogy nyugati cégek fiókvállalatokat hoznak létre keleti tagállamokban, vagy keleti partnereknek szervezik ki a munka egy részét, úgy mint Gabrhel esetében, elsősorban azzal a céllal, hogy ne kelljen megfizetniük a nyugati minimálbért a munkáért.

A döntés kedvező a sofőr számára, de elég nagy baj a cseh fuvarozóknak. Nem véletlenül állt a sofőr mögé a német szakszerevezet, ha ugyanis a keleti cégeknek nyugati bért kell fizetniük, akkor elvesztik versenyképességük fő elemét, az olcsóbb szállítási árakat, és lehúzhatják a rolót. A döntés tehát végső soron a nem trükköző nyugati cégeknek kedvez, hiszen azt semmi sem tiltja, hogy például Gabrhel egy német cég alkalmazottjaként végezze el ugyanazt a munkát, a cseh alvállalkozó közbeiktatása nélkül. Mivel az ágazatban óriási munkaerőhiány van, a nyugati cégeknek (és a szakszervezetbe tömörül alkalmazottaiknak) az kedvez, ha a keleti versenytársak visszaszorulnak, de a keleti munkaerő náluk helyezkedik el.

Az Európai Unióban jogalkotási szinten is napirenden van az úgynevezett kiküldött dolgozók bérének rendezése. Ők azok, akik hosszabb távon jellemzően nem abban az országban végzik a munkájukat, ahol a foglalkoztatójuk be van jelentve. A sofőrökre vonatkozó szabályok azonban annyira speciálisak, hogy ügyüket külön kezelik, és egyelőre nem világos, hogy mi lesz a sorsuk.

Ezzel párhuzamosan egyre több nyugati ország kezdte megkövetelni azt, hogy a külföldi (értsd: keleti) cégek legalább a nyugati minimálbéreket adják meg a sofőröknek időarányosan, a kint töltött munkanapokra. Ezt azonban részben ki lehet kerülni, mert a keletiek a fizetés egy részét adómentesen (napidíjként) adhatják oda a sofőröknek, így végső soron a keleti cégeknek mégsem kell nyugati költségszinten dolgozniuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy magyar és egy német munkás ugyanott dolgozik, miért keres a magyar kevesebbet?Ugyanott vannak, ugyanazt csinálják, minden egyezik, csak a fizetés nem.

Élet fizetés kamion minimálbér sofőr Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.