Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. december 16. 16:03 Élet

Véletlenszerűen kirúgtak minden ötödik dolgozót, ez lett a vége

Egy német-belga kutatásban azt vizsgálták, hogy a dolgozók termelékenységére milyen hatással van, ha tisztességtelennek tartott főnöki magatartással szembesülnek. Az eredmény nem meglepő, de a mértéke talán mégis.

A kísérletben a kutatók kibéreltek egy telefonos ügyfélszolgálatot, és felvettek összesen 195 dolgozót. Az embereket három, egymástól elkülönített csoportra osztották, és minden csoportnak azt a feladatot adták, hogy végezzenek egy telefonhívásokra épülő kutatást, két egymást követő műszakban. A munkakörülmények kiválóak voltak, a dolgozók jó fizetést kaptak, a szervezők pedig nyomon követték, hogy ki hány telefonhívást teljesít egy-egy műszakban.

A három csoportot azonban eltérően kezelték. Az első csoport tagjai a két egymást követő műszak között semmilyen különbséget nem észleltek. A másodikban viszont 20 százalékos leépítést szimuláltak: a második műszakra ennyivel kevesebb embert tartottak munkában, de a maradóknak nem szóltak semmit a lépésről. A harmadik csoportban is végrehajtották a leépítést, de ezúttal a második műszak előtt közölték a maradókkal, hogy miden ötödik embert kirúgtak költségcsökkentés miatt, az elbocsátottakat pedig véletlenszerűen választották ki. A második műszakra maradók a munka elején megkapták a fizetésüket, így nem kellett attól tartaniuk, hogy kár éri őket a munkájuk során.

Az első csoportban a telefonhívások száma, vagyis az elvégzett munka mennyisége a két műszak között átlagosan 6,56-tal csökkent, a második csoportban pedig átlagosan 6,77-tel kevesebb volt a hívás. Az elbocsátás nélküli, és az elbocsátásról hivatalosan nem tájékoztatott csoport tehát ugyanúgy teljesített. A harmadik csoportban viszont 17,05-tel csökkent a hívások száma, ami 12 százalékos teljesítményesésnek felelt meg.

A kísérlet után elbeszélgettek a résztvevőkkel, akik egyöntetűen meg voltak elégedve a fizetéssel és a munkahelyi körülményekkel, még a menedzsment bánásmódjával is. A harmadik csoport dolgozóinak viszont egyáltalán nem tetszett az, ahogy a vezetők az elbocsátott emberekkel bántak. Rákérdeztek náluk, hogy mit tartanak tisztességtelennek, és azt felelték, hogy egyrészt önmagában az elbocsájtást, másrészt viszont az érintettek véletlenszerű kiválasztását is.

A kutatók ezek után 43 német HR menedzserhez fordultak, és megkérték őket, hogy becsüljék meg a kísérlet végeredményét. Ők pedig összességében elég pontosan eltalálták, hogy mi történt. Megjósolták, hogy az első két csoportban kis mértékben, a harmadikban azonban sokkal nagyobb mértékben fog visszaesni a munkakedv, és azt is megmondták, hogy azért, mert tisztességtelennek fogják érezni a cégvezetők eljárását.

Végső soron a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egy vállalat a dolgozói létszám csökkentésére kényszerül, akkor borzasztóan oda kell figyelnie a HR megoldásokra, ha nem akarja, hogy a lépés nagy visszaesést okozzon a tevékenységében.

Élet felmérés HR kirúgás kutatás ügyfélszolgálat Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.