Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. december 5. 17:12 Élet

Évtizedekig tartó zuhanás után elkezdtünk többet moziba járni

A karácsonyi mozis szezon legnagyobb kérdése az lesz, hogy a Csillagok Háborúja nyolcadik része, Az utolsó Jedik vajon megdönti-e az Ébredő Erő rekordját. A Csillagok Háborúja előző, 2015-ben bemutatott részét több mint 1,2 millión látták Magyarországon, ezzel a legnézettebb mozifilm a rendszerváltás óta.

Magyarországon már a 100 ezres nézettség is jó eredmény egy mozifilmtől, de a rendszerváltás előtt még az Ébredő Erő 1,2 milliós nézettsége sem számított volna egyedülállónak. A legnézettebb filmek listáját máig vezető, 1949-ben bemutatott Mágnás Miskát közel 10 millióan látták, de még a ‘80-as években is több milliós nézettsége volt a legnépszerűbb filmeknek. Például a Vukot két és fél millión nézték moziban, a Magyarországon csak 1982-ben bemutatott Ben Hur két részét pedig összesen öt és fél millióan (az Index 2010-es cikkében olvashat részletes nézettségi adatokat).

A KSH 1960 óta rögzíti a moziba járók számát a jegyeladások alapján. 1960-ban összesen 140 millió jegyet adtak el, tehát egy magyar átlagosan évente 14-szer ment moziba. Ez 1992-re majdnem a tizedére csökkent, 15 millió eladott jegyre. Bár lassabb ütemben, a csökkenés továbbra is folytatódott, és 2014-ben 10 millió alá ment a mozilátogatások száma. Ezt követően hosszú idő után nőtt a mozinézők száma, két év alatt 40 százalékkal több jegyet adtak el, és 2016-ban annyian mentek moziba, mint legutóbb 15 éve.

 

A mozizás visszaszorulásának viszonylag banális okai vannak. “A tv nem volt elterjedve, ahogy egyéb audiovizuális eszköz sem” – mondta a rendszerváltás előtti kiugró adatokról Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára. Míg 1965-ben minden tizenkettedik emberre jutott egy tv, tavaly már a háztartások több mint 90 százalékának volt tv-előfizetése. “Nem volt más lehetőség a szórakozásra, főleg vidéken volt erős a mozihálózat” – mondta.

1970-ben még közel 4 ezer moziterem működött Magyarországon, összesen 600 ezres kapacitással, tavaly azonban már csak 355 mozi volt 63 ezer hellyel. A bemutatott filmek száma viszont lényegében nem változott, 1970 óta évi kétszáz körül mozog, és a vetítések száma is csak harmadával csökkent.

A rendszerváltás előtt az állam bőkezűen támogatta a filmgyártást és a jegyárakat is, még a pár száz fős falvakban is heti rendszerességgel voltak vetítések. A áremelkedés és az alternatívák térhódítása mellett Feldmájer egy harmadik tényezőt is említ a visszaesés okaként. “A rendszerváltás után számos mozi a helyi önkormányzatok tulajdonba került, amiket azonnal bezártak, és ingatlanvagyonként értékesítettek” – mondta.

Arról, hogy az elmúlt két évben egyre többen járnak moziba, Feldmájer azt mondta, hogy a környezetében is érzékelte a tendenciát. “A megrögzött filmimádók egy időben csak letöltöttek filmeket, de úgy látom, hogy ennek a varázsa elmúlt, és az igazi filmszeretők visszaszoktak a moziba” – mondta.

A mozik látogatottsága jelentős eltéréseket mutat Magyarország különböző megyéi között. A mozilátogatások több mint felét Budapesten regisztrálták, az egy lakosra jutó mozizás itt tavaly több mint négy volt. Ezzel szemben Tolna megyében 0,17 volt az egy lakosra jutó mozilátogatás, amely a budapestihez képest 25-szörös eltérés. A mozilátogatást persze alapjaiban meghatározza az infrastruktúra, ez az oka annak is, hogy például Pest megyében ilyen alacsony a szám, ahonnan valószínűleg sokszor inkább Budapestre mennek moziba.

 

Budapest mellett Győr-Moson-Sopron megyében és Csongrádban járnak a legtöbbet moziba, a legkevesebbet pedig Tolna mellett Nógrád és Békés megyében. 2000-hez képest Komárom-Esztergomban nőtt leginkább a moziba járók száma, míg Tolnában 61 százalékkal csökkent ez a mutató, pedig már akkor is az utolsó helyen állt.

 

Az európai országok közül Franciaországban és Írországban járnak a legtöbbet moziba. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, a régiós országokkal hasonló mutatószámmal.

 

Élet film kultúra mozi Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2018. szeptember 17. 09:04 Élet

Reklámok nélkül mindenki boldogabb lenne

A reklámok miatt többet vásárolunk, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza az ennek érdekében vállalt többletmunka által okozott károkat.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 16:10 Élet, Piac

Politikai támogatást kapott, hogy a kelet-európai halrúd és chips legyen olyan, mint a nyugati

Őrületesen egyet tudnak érteni az európai parlamenti képviselők egy populista kérdésben.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.