Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. december 5. 17:12 Élet

Évtizedekig tartó zuhanás után elkezdtünk többet moziba járni

A karácsonyi mozis szezon legnagyobb kérdése az lesz, hogy a Csillagok Háborúja nyolcadik része, Az utolsó Jedik vajon megdönti-e az Ébredő Erő rekordját. A Csillagok Háborúja előző, 2015-ben bemutatott részét több mint 1,2 millión látták Magyarországon, ezzel a legnézettebb mozifilm a rendszerváltás óta.

Magyarországon már a 100 ezres nézettség is jó eredmény egy mozifilmtől, de a rendszerváltás előtt még az Ébredő Erő 1,2 milliós nézettsége sem számított volna egyedülállónak. A legnézettebb filmek listáját máig vezető, 1949-ben bemutatott Mágnás Miskát közel 10 millióan látták, de még a ‘80-as években is több milliós nézettsége volt a legnépszerűbb filmeknek. Például a Vukot két és fél millión nézték moziban, a Magyarországon csak 1982-ben bemutatott Ben Hur két részét pedig összesen öt és fél millióan (az Index 2010-es cikkében olvashat részletes nézettségi adatokat).

A KSH 1960 óta rögzíti a moziba járók számát a jegyeladások alapján. 1960-ban összesen 140 millió jegyet adtak el, tehát egy magyar átlagosan évente 14-szer ment moziba. Ez 1992-re majdnem a tizedére csökkent, 15 millió eladott jegyre. Bár lassabb ütemben, a csökkenés továbbra is folytatódott, és 2014-ben 10 millió alá ment a mozilátogatások száma. Ezt követően hosszú idő után nőtt a mozinézők száma, két év alatt 40 százalékkal több jegyet adtak el, és 2016-ban annyian mentek moziba, mint legutóbb 15 éve.

 

A mozizás visszaszorulásának viszonylag banális okai vannak. “A tv nem volt elterjedve, ahogy egyéb audiovizuális eszköz sem” – mondta a rendszerváltás előtti kiugró adatokról Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára. Míg 1965-ben minden tizenkettedik emberre jutott egy tv, tavaly már a háztartások több mint 90 százalékának volt tv-előfizetése. “Nem volt más lehetőség a szórakozásra, főleg vidéken volt erős a mozihálózat” – mondta.

1970-ben még közel 4 ezer moziterem működött Magyarországon, összesen 600 ezres kapacitással, tavaly azonban már csak 355 mozi volt 63 ezer hellyel. A bemutatott filmek száma viszont lényegében nem változott, 1970 óta évi kétszáz körül mozog, és a vetítések száma is csak harmadával csökkent.

A rendszerváltás előtt az állam bőkezűen támogatta a filmgyártást és a jegyárakat is, még a pár száz fős falvakban is heti rendszerességgel voltak vetítések. A áremelkedés és az alternatívák térhódítása mellett Feldmájer egy harmadik tényezőt is említ a visszaesés okaként. “A rendszerváltás után számos mozi a helyi önkormányzatok tulajdonba került, amiket azonnal bezártak, és ingatlanvagyonként értékesítettek” – mondta.

Arról, hogy az elmúlt két évben egyre többen járnak moziba, Feldmájer azt mondta, hogy a környezetében is érzékelte a tendenciát. “A megrögzött filmimádók egy időben csak letöltöttek filmeket, de úgy látom, hogy ennek a varázsa elmúlt, és az igazi filmszeretők visszaszoktak a moziba” – mondta.

A mozik látogatottsága jelentős eltéréseket mutat Magyarország különböző megyéi között. A mozilátogatások több mint felét Budapesten regisztrálták, az egy lakosra jutó mozizás itt tavaly több mint négy volt. Ezzel szemben Tolna megyében 0,17 volt az egy lakosra jutó mozilátogatás, amely a budapestihez képest 25-szörös eltérés. A mozilátogatást persze alapjaiban meghatározza az infrastruktúra, ez az oka annak is, hogy például Pest megyében ilyen alacsony a szám, ahonnan valószínűleg sokszor inkább Budapestre mennek moziba.

 

Budapest mellett Győr-Moson-Sopron megyében és Csongrádban járnak a legtöbbet moziba, a legkevesebbet pedig Tolna mellett Nógrád és Békés megyében. 2000-hez képest Komárom-Esztergomban nőtt leginkább a moziba járók száma, míg Tolnában 61 százalékkal csökkent ez a mutató, pedig már akkor is az utolsó helyen állt.

 

Az európai országok közül Franciaországban és Írországban járnak a legtöbbet moziba. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, a régiós országokkal hasonló mutatószámmal.

 

Élet film kultúra mozi Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.