Amikor uniós és tagállami szakpolitikákról esik szó, gyakran hallani azt a kifejezést, hogy konvergencia. A területi különbségek mérséklődésével kapcsolatos fogalom különösen fontos a Nyugat-Európa gazdasági fejlettségétől jócskán elmaradt posztszocialista országokban, amelyek hagyományosan igyekeznek felzárkózni a nyugati színvonalhoz. Kotosz Balázs és Lengyel Imre nemrégiben megjelent cikkükben a visegrádi államokon belül vizsgálták meg a regionális különbségek alakulását, méghozzá nemcsak az országok, hanem a megyék szintjén is.
A tanulmányban bemutatott statisztikák szerint a négy visegrádi ország egyre közelebb került egymáshoz az egy főre jutó GDP tekintetében, legalábbis 2000 és 2017 között. Ennek hátterében leginkább Lengyelország felzárkózása áll, ami jórészt annak köszönhető, hogy a növekedést a V4-ek közül egyedül itt nem törte meg a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.
A szerzők a visegrádi országok megyéit (pontosabban a Magyarországon a megyei szintnek megfelelő közigazgatási egységeit*Ez a NUTS3 szint.) vizsgálva ugyanakkor arra jutottak, hogy ezek körében már nem mutatható ki a konvergencia. Sőt, bizonyos szempontból a lokális fejlődési pályák széttartása volt tapasztalható 2000 és 2014 között a visegrádi államokban Csehország kivételével.
Magyarország is kiemelhető, ugyanis itt voltak a legnagyobbak a területi egyenlőtlenségek, és elmondható az is, hogy a széttartó fejlődési pályák különösen a gazdaságilag fejlettebb régiókra jellemzők.
Az eredmények szerint egy adott terület fejlődését leginkább az befolyásolja, hogy melyik országhoz tartozik, és nem a kezdeti fejlettség vagy pedig a városiasodás. A megyék gazdaságának élénkülésében tehát döntő jelentőségű az országos intézményrendszer megfelelő működése.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
