Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. december 6. 06:55 Állam

A CEU-t elüldözte, most az MTA-t szabná kedvére a kormány

Egy kiváló, nemzetközileg elismert kutatóhelyet már szimplán politikai okokból elüldözött a kormány az országból, amivel a hazai tudományos élet, illetve egész Magyarország is rengeteget veszít. A CEU-ügy még tavaly áprilisban indult, idén viszont újabb választást nyert a Fidesz, és azóta a tudományos élet hazai központjának is nekiment: célba vette a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának és működésének teljes átalakítását, ami – mint korábban kiderült – az intézethálózat feldarabolását is jelentheti.

A dolog jelenleg ott tart, hogy az akadémikusok tiltakozása ellenére az MTA pénzének nagy részét már elvette a kormány, de az akadémia és kutatóintézeteinek jövőbeni sorsáról még elvileg folyik az egyezkedés a felek között.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megígérte, hogy kivárja a március végét, amíg az erre felállított, MTA-t képviselő és kormányoldali tudósokból álló bizottság tető alá hoz egy megállapodást az akadémia működésének átalakításáról, és addig nem nyúl hozzá az akadémia intézményrendszeréhez.

Ám mivel az eddigiek alapján a kiinduló álláspontok nagyon különbözőek, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megállapodni, tehát a történetnek még nem tudjuk, hol lesz vége.

Lovász László matematikus, az MTA elnöke már több nyilatkozatában is beszélt arról, hogy lemondana, ha a kormány az akadémia tiltakozása ellenére erővel mégis szétdarabolná a kutatóintézeteket, vagy ha az átalakítások miatt sérülne az intézmény szakmai autonómiája.

Elvileg márciusig ez még nem jön szóba, de csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart az MTA, ami után sajtótájékoztatót tartanak, azaz fontos bejelentés érkezhet.

Ezen a zárt ülésen egyébként az ITM-et vezető Palkovics László miniszter is részt vesz.

Cikkünkben összefoglaljuk, hol tart a Fidesz és az MTA konfliktusa, és hogy mi a tárgyalások tétje.

A 2018-ban alakult új kormány a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyett, a versenyképesség javítása érdekében létrehozta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, amely az egységes szemléletű innovációs és tudománypolitikai stratégia megvalósításáért felel. Az új kormányban kiemelt figyelmet kívántak biztosítani a kutatás-fejlesztésnek, amelyben jelentős a lemaradásunk. Ezzel együtt a kormány az ITM feladatkörébe helyezte annak felügyeletét, hogy a költségvetési kutatási forrásokat az intézmények a lehető leghatékonyabban használják fel – és itt jött képbe az MTA. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy az összes kutatásra fordítható költségvetési forrást az ITM irányítása alá rendeli, beleértve az MTA forrásait is. Csakhogy erről egyáltalán nem egyeztettek az akadémiával.

A Magyar Tudományos Akadémia ugyan június 12-én kapott egy e-mailt a minisztériumtól, hogy véleményezheti a MTA-ról szóló törvény tervezett módosítását, de kevesebb mint egy órát biztosított az akadémiának a válaszadásra. Ez jól mutatja, mennyire volt kíváncsi a kormány a tudósok véleményére.

Az MTA ezt követően egyértelműen kifejezte álláspontját: nem szeretné, ha csak így hipp-hopp, minden konzultáció nélkül elvennék az intézménytől a forrásokkal való gazdálkodás jogát. A kormány az MTA egyet nem értése ellenére július közepén simán megszavazta a forráselvonást, amelynek lényege, hogy 2019-ben az MTA összesen nagyjából 40 milliárdos költségvetési forrásaiból 28 milliárd forint átkerül a minisztériumhoz. Ebből a 28 milliárd forintból 20 milliárd konkrétan az MTA kutatási intézményeinek bér- és működési költségeit tartalmazza, tehát a kutatási témáktól független pénz.

Ennek azért van jelentősége, mert így az MTA önállósága szakmai és személyi tekintetben is visszaszorulhat, ha a kormány úgy dönt, hogy elsősorban olyan kutatásokra ad pénzt, amelyek közvetlenül a gazdaság hasznára válnak.

Az alapkutatások vagy más néven felfedező kutatások pedig köztudottan nem ilyenek, azokat a tudomány belső fejlődése és a világszerte elért legfrissebb eredmények határozzák meg. Nem megrendelésre és nem határidőre készülnek el, és az a fő hozadékuk, hogy eredményeikre a tudomány tovább építkezhet, vagyis tovább fejlődhet.

Szeptemberben kiderült, hogy ha a kormányon múlna, akkor egyszerűen Palkovics László minisztériuma feldarabolná az akadémiai kutatóintézet-hálózatot, és egyes kutatócsoportokat vagy teljes intézeteket egyetemi fenntartás alá tenne (állítólag azért, hogy az egyetemek így előrébb kerüljenek a nemzetközi rangsorokban). Sőt, az ötlet szerint más intézeteket teljesen meg is szüntettek volna, köztük például az MTA közgazdasági kutatóközpontját. Az MTA-nál maradó intézeteket pedig konszolidáció és profiltisztítás alá vetnék, amit egyébként már idén decemberig lezavartak volna. Ezeket a terveket az akadémia vezetése elfogadhatatlannak tartja, ezért akkor nyíltan meg is szakította a tárgyalásokat az ITM-mel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanraFelmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Ezt követően visszakozott a minisztérium, amely végül megállapodott abban az MTA-val, hogy a kutatóintézet-hálózat jövő évi költségvetésének tervezése a korábbi évekkel azonos módon fog történni, és a pályázatok finanszírozása is folytatódik. Emellett megállapodtak arról is, hogy sor kerül az MTA kutatóintézet-hálózatának átvilágítására, amit a minisztérium álláspontjának figyelembe vételével, de maga az MTA végez el, és ennek lefolytatása előtt a kormány nem hoz semmilyen, az akadémia struktúráját érintő döntést.

Az MTA kezdeményezésére, a kormány beleegyezése után ősszel létrejött a már említett 14 fős, paritásos alapú bizottság is. Ebbe az akadémia hét tudóst delegált (Török Ádám, Barnabás Beáta, Vékás Lajos, Freund Tamás, Bokor József, Kertész András, Prószéky Gábor), és a kormányt is hét tudós képviseli (Kásler Miklós, Merkely Béla, Sótonyi Péter, Lánczi András, Závodszky Péter, Fülöp Zsolt, Maróth Miklós). Ennek a bizottságnak a feladata, hogy összehozza az MTA és az ITM között létrejövő együttműködési és finanszírozási megállapodás tervezetét 2019 márciusáig.

Ugyan a kormány látszólag tárgyalási hajlandóságot mutatott, a bizottság felállítása után mégis megjelent október elején egy kormányhatározat az MTA tudta nélkül.

Ebben Orbán Viktor december 1-jéig adott határidőt Palkovics Lászlónak arra, hogy egyeztessen az MTA elnökével az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról, illetve szintén eddig kérte, hogy tegyen javaslatot a kormány számára egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozására. Ez a lépés pedig az eddigi tapasztalatok alapján leginkább arra utal, hogy a kormányfőnek konkrét elképzelései vannak az MTA megreformálásáról is.

Abban viszont az MTA is elég határozott, hogy nincs szükség az intézethálózat jelentős átalakítására, ugyanis szerintük a jelenlegi felépítés semmiben sem akadályozza az ország innovációs teljesítményének növelését, ami ugye a kormány – kommunikált – célja. Az akadémia lefolytatja az átvilágítást, ám attól csak azt várja, hogy az eredményeire alapozott, az új innovációs rendszerhez illeszkedő fejlesztéseknek köszönhetően erősödjön az alapkutatásokra épülő innovációs tevékenység.

Az MTA ellenzi azokat a kormányoldali törekvéseket, amelyek mereven szétválasztanák az alapkutatást (felfedező kutatást) és az alkalmazott (kormányzati, piaci megrendelésre készülő) kutatást végző intézményeket, amiről a kutatóintézet-hálózat feldarabolása is szólna. Abban teljesen egyetértenek, hogy az alapkutatási, az alkalmazott kutatási és az innovációs projekteket eltérő elvek alapján kell finanszírozni, ám ezek szervezeti elkülönülése szerintük csak indokolt esetben célszerű, földrajzilag elkülöníteni őket pedig egyértelműen negatív hatású.

Az akadémia ragaszkodik hozzá, hogy az alapkutatás és az alkalmazott kutatás is tovább működjön az MTA-n belül.

Mivel a kutatóintézet-hálózat az alapkutatások terén az EU élvonalába tartozik, a kiválóságokat semmiképpen sem szabad veszélyeztetni, hanem erre kell építeni. Az alapkutatás finanszírozásában azonban a stabilitás biztosítása a legfontosabb, ezért is kérik, hogy az elvett 28 milliárd forint kerüljön vissza az MTA-hoz, hogy annak elköltéséről az intézmény maga rendelkezhessen.

Az akadémia ugyan szervezeti szempontból nem tartja indokoltnak a jelentős átalakításokat és a szakmai autonómiájából sem enged, arra különösen nyitott, hogy közvetlenebb és hatékonyabb csatornákat alakítsanak ki a társadalomtudományi kutatások és a politikai döntéshozók között, hogy így a szakpolitikai jelentőségű kutatási eredmények torzítás nélkül jussanak el a döntéshozókhoz és segítsék a döntéshozatali munkát.  Az azonban több mint kérdéses, hogy erre a Fidesz-kormány mennyire nyitott, ha eddig nem volt az.

A mai rendkívüli ülés utáni sajtótájékoztató dél körül kezdődik, ekkor vélhetően megtudhatjuk, hogy  közeledett vagy csak távolodott az akadémia és a kormány álláspontja az elmúlt hetekben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadátTovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Állam K+F kutatás-fejlesztés kutatók magyar tudományos akadémia MTA tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.