Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. november 29. 06:51 Állam, Piac

Egészen apró iparágban próbálnak megbújni a legnagyobb adócsalók

Egy nagyon pici, teljes egészében is csak néhány milliárd forint forgalmú iparágat használnak arra a sok tízmilliárdnyi kárt okozó adócsalók, hogy legalább átmenetileg eltűnjenek a hatóságok szeme elől. Ugyan egészen biztosan több tízezer cég jelenti be magát direkt erre szakosodott székhelyszolgáltató cégeknél, amelyek nem ritkán egyetlen irodában is ezer vállalkozásnak adnak otthont, mégsem olyan jó üzlet ez, a szolgáltatók nem tesznek szert túl nagy haszonra.

Még a közel 20 irodát működtető, és tízezer cégnek székhelyet biztosító piacvezető csoport is csak néhány 100 milliós forgalmat hozott össze tavaly, a kisebbek pedig kénytelenek voltak ennél is egy nagyságrenddel kevesebb bevétellel beérni. Nyereséget pedig szinte egyáltalán nem termel a szektor: a vállalatok többsége veszteséges volt, vagy csak néhány százezres profitot mutatott ki. A milliós vagy tízmilliós nyereséget elérő cégeket nagyítóval kell keresni.

Sok kicsiből nem lesz nagy

A vállalatok közül számos ráadásul nem is csak a kétes megítélésű székhelyszolgáltatással foglalkozik. Van, aki könyvelői tevékenység mellé vette fel ezt is, de beszéltünk olyan vállalat vezetőjével, amely egy évek óta működő ipari parkban kezdett ilyen tevékenységbe, egyszerűen azért, mert minden adott volt hozzá. Ezeknél a székhelyszolgálat általában csak a bevételek töredékét adja.

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy több száz nagyon jelentős adótartozást felhalmozó cég van bejelentve mindössze néhány tucat olyan címre, ahol ilyen székhelyszolgáltatók működnek. Részletesen bemutattuk, hogyan tudják felhasználni ezeket a vállalatokat az adócsalók, hogy eltűnjenek, és miért tehetetlen sok esetben a NAV.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk21 apró iroda és lakás, ahol sok tízmilliárdnyi közpénz tűnt elA legnagyobb adótartozást felhalmozó cégek negyede, közel 400 vállalat mindössze 21 címre van bejelentve. Van ahol 38 ilyen vállalkozás "működik". Miért nem tesznek semmit?

 

Miközben azonban az állam hatalmasat bukik, maguk a szolgáltatók látszólag nem kaszálnak túl sokat mindezen. Persze az árbevétel és nyereség adatokat bizonyos keretek között lehet manipulálni, és a szektor cégei első ránézésre nem mindig működnek teljesen transzparensen, de itt biztosan nem a könyvelés körüli trükközésről van szó. Egyszerű matek alapján is az jön ki, hogy a székhelyszolgáltatás értékben tényleg egy kifejezetten apró szektor. A szolgáltatók ugyanis jellemzően havi 1500-5000 forintot, azaz évi 20-60 ezret kérnek ügyfeleiktől. Márpedig ebből még egy 100 ezres partneri körrel számolva is csak 2-6 milliárdos összesített nettó árbevétel adódik.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatásra ne lenne igény, hiszen a több tízezres ügyfélszám még az összes magyar vállalkozáshoz viszonyítva is elég jelentős. Ezeknek a nagy része egész biztosan nem adócsaló. A kérdés csak az, hogy mekkora része. A szolgáltatók, illetve adóhatósági szakemberek között ugyanis ebben van a legnagyobb vita, és ebből kiindulva ítélik meg teljesen eltérően a székhelyszolgáltatás létjogosultságát.

Lehet-e székhely nélkül működni?

Az elmúlt hetekben mindkét körben igyekeztünk tájékozódni. Amellett, hogy kérdéseinket elküldtük a NAV-nak, illetve több mint tíz székhelyszolgáltatót személyesen is felkerestünk, közel féltucat egykori és jelenlegi adóellenőrrel, és ennél is több székhelyszolgáltató-tulajdonossal, illetve cégvezetővel beszéltünk. Meglepő módon utóbbiak – manapság szokatlan módon – szinte kivétel nélkül névvel vállalták nyilatkozataikat. Állításuk szerint elsősorban pont azért, mert tisztában vannak az ágazat negatív megítélésével, amin változtatni szeretnének, mivel nem tesz jót az üzletnek.

Mindenesetre a két kör álláspontja elég élesen eltér már arról is, hogy egyáltalán szükség van-e székhelyszolgáltatókra. A NAV hivatalos folyóiratában egy még 2011-ben megjelent cikk például a szolgáltatás jogszerűségét is erősen megkérdőjelezte, és ezt több revizor most is felvetette*A jogalkotók eredetileg ügyvédi irodák számára akarták lehetővé tenni, hogy a jogi segítség mellett székhelyet is tudjanak biztososítani ügyfeleiknek. Az adóhatósági szakemberek álláspontja szerint ebből lett egy olyan üzleti vállalkozás, amely kissé megkerülve a jogszabályokat igénybe vesz ugyan ügyvédi segítséget, de alapvetően gazdasági társaságok nyújtják, és húznak hasznot belőle.. Abban pedig szinte mindannyian egyetértettek, hogy valami tevékenységet minden cégnek kellene végeznie a székhelyén, vagy ha ezt máshol végzi, akkor azt telephelyként kellene lejelentenie.

Még a legkisebb vállalkozásoknak is kell egy íróasztal, egy számítógép vagy legalább egy internet-előfizetés, ezt viszont egy székhelyszolgáltató nem biztosítja – foglalta össze egyikük.

A szektor szereplői ezzel szemben csuklóból sorolták azokat a tipikus eseteket, amikor nem kell egy vállalatnak feltétlenül saját ingatlan. Szigetvári-Osváth Judit, a közel ezer vállalkozásnak székhelyet biztosító Székhelyszolgálat.net Kft. ügyvezetője szerint ilyenek például a szállítmányozó cégek, egyes webshopok, és sok olyan kezdő vállalkozás, amely idejének nagy részét nem egy adott ingatlanban tölti, így általában nem is lehet ott elérni. Utóbbiak közül ráadásul sok nem is tud máshova bejelentkezni, például mert a kezdő vállalkozók albérletben laknak, ahol a főbérlő erre nem ad engedélyt.

Arról pedig már Janzer György, a Hamvascenter ügyvezető-tulajdonosa beszélt, hogy egyes cégek nem is az ingatlan hiánya miatt választják a székhelyszolgáltatót, hanem kényelmi okokból. Így ugyanis nem kell nekik postára járni, átveszi helyettük a szolgáltató a leveleket, ők pedig hetente egyszer felmarkolják azokat mindenféle várakozás nélkül. Hasonlóan az ilyen székhelyek melletti érv szokott lenni, hogy sokan nem akarják a saját lakcímüket publikussá tenni a cégkivonatban, vagy ingatlanadót fizetni azért, mert otthonra jelentik be a cégüket.

Sokasara Kft. és Bedőlt Kft.

Persze az adóhatóság főleg a problémás vállalatokkal találkozik, így nem csoda, hogy ők azt érzékelik, hatalmas arányban tűnnek fel ilyen címeken adócsalók. A szolgáltatók ezzel szemben szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a cégeik többségével semmi gond nincs.

A két szereplő közötti konfliktust nem könnyíti meg az sem, hogy sok esetben a székhelyszolgáltató szektor sem működik átláthatóan. A szolgáltatók mögött álló gazdasági társaságok gyakran cserélődnek, és olyan cégből is több van, amelynek tulajdonosa több száz vállalatot birtokol, vagy birtokolt, ráadásul utóbbiak közül rengeteg nagyon furcsa módon szűnt meg. A leghírhedtebb ilyen a magát szintén székhelyszolgáltatóként hirdető, de valójában cégtemetőként működő tatabányai Cégalapítás Kft., aminek tulajdonosa Erdélyi József.

Az üzletembernek annyira sok vállalkozásban van, illetve volt érdekeltsége, hogy a cégregiszter is hibaüzenetet ír ki, amikor a céghálóját kellene felrajzolni.

A Bisnode adatbázisa szerint 1279 vállalkozás köthető hozzá, ezek nagy része pedig vagy megszűnt, vagy valamilyen eljárás folyik vele szemben. A cégek jellemzően úgy kerültek Erdélyi Józsefhez, hogy a korábbi tulajdonosuk meg akart szabadulni tőlük, a vállalkozó „megvette”, átjelentette a székhelyszolgáltatója címére, majd szépen át is nevezte őket.

Így született meg a Sokasara, a Bedőlt, a Bajvan, a Fiaskó és a Káosz kezdetű cégnevek garmadája, amelyeket csak az első szó mögé tett szám, állat-, nap- vagy hónapnév, esetleg görög betű különböztette meg egymástól. Bedőlt kezdetű kft.-ből például több mint száz volt bejegyezve a NAV helyi irodájától gyalog is csak öt percre lévő tatabányai panelház egyik földszinti lakásába, de Sokasarából is jó ötven, köztük a Sokasara Ló ás a Sokasara Április Kft.

 

Minden tizedik ügyfél csalhat

Az ilyen piaci szereplők is nagyban hozzájárulnak tehát ahhoz, hogy a NAV és a szolgáltatók teljesen máshogyan vélekednek a szektor létjogosultságáról. Ebben a vitában nehéz igazságot tenni, mert csak a nyilvános adatokból szinte lehetetlen felmérni a székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cégek általános jellemzőit, arról nem is beszélve, hogy tényleg rengeteg vállalkozásról van szó. Mindenesetre szúrópróbaszerűen megvizsgáltunk nyolc különböző közkedvelt címet, és az látszott, hogy az ide bejegyzett vállalkozások esetében az átlagnál nagyobb arányban van valamilyen problémát jelző eljárás folyamatban.

Az általunk átnézett összesen 1600 székhelyszolgáltatónál működő vállalkozás picit több mint negyede ellen kezdeményeztek felszámolást, kényszertörlést vagy hivatalból elindított törlést.

Ez jóval magasabb az országos átlagnál, ami első ránézésre inkább az adóhatósági megközelítést erősíti. Ám ha kicsit mélyebbre ásunk, az is látszik, hogy az érintett cégek nagy része egész biztosan nem eltűnni ment a székhelyszolgáltatókhoz. Közel 120 véletlenszerűen kiválasztott társaságot vizsgáltunk meg alaposabban, és a vállalatok háromnegyede vagy alapítása, vagy évek óta ugyanahhoz a szolgáltatóhoz volt bejelentve*Igaz, elég sok a kezdő vállalkozás: az összes vizsgált cég körülbelül harmada lehetett ilyen. Ez azonban egyrészt nem mond ellent a szolgáltatók állításainak, másrészt a NAV tapasztalatai szerint sem ezek a legkockázatosabb cégek. Az adóellenőrök szerint inkább a tulajdonosváltást követően ilyen címre átjelentett vállalkozásokat szokták fantomizálni., közülük nem egy 6-8 éve ugyanarra a címre. A többi vállalkozás ugyan némi működés után a közelmúltban váltott székhelyszolgáltatóra, és ebben a körben szép számmal voltak felszámolás vagy kényszertörlés alatt állók is, ennek ellenére itt sem törvényszerű, hogy csalókról van szó.

De a csalók jelenlétét a szolgáltatók is érzékelik. A többségük tíz százalék környékére becsülte a problémás vállalatok arányát, és nagyjából negyedévente-félévente ennyi lehet a fluktuáció is, azaz a vállalatok tizede 3-6 havonta lecserélődik a székhelyeken. Ez persze szerintük is sok, de úgy vélik, azt is mutatja, hogy sok tízezer valódi vállalkozásnak van igénye tartósan a szolgáltatásukra.

Kedves, intelligens adócsalók

Persze felmerül a kérdés, hogy ha a székhelyszolgáltatók is tisztában vannak azzal, hogy a cégek egy része náluk próbál meg eltűnni a hatóságok elől, és ez erősen rontja a megítélésüket, illetve ezen keresztül az üzletet is, akkor miért nem tesznek aktívabban ez ellen. Különösen, hogy az adóellenőrök szerint a csalók egy részét ki lehetne akár előre is szűrni, mert hasonló séma szerint dolgoznak.

Ha a céget két napja eladták egy szerbnek, és most hirtelen eszükbe jut oda bejelentkezni, az azért elég árulkodó

– mondta egyikük.

A szolgáltatói tapasztalat azonban itt is más. Volt, aki azt mondta, hogy gyakran a legkifentebb, legkedvesebb, legintelligensebbnek tűnő ügyfelekről derül ki, hogy adócsalók, ráadásul ők sokszor nem is strómannal jönnek. Arról nem is beszélve, hogy elég gyakran tulajdonosváltás után érkeznek hozzájuk, ami nem meglepő, hiszen ilyenkor nem maradhat a cég a régi tag ingatlanjában.

Ezek alapján viszont egyáltalán nem tűnik életszerűnek, hogy egy székhelyszolgáltató valakit azért hajt el, mert adócsalónak tűnik. Ráadásul az ilyen prevencióra pont a szektor mérete miatt nem is nagyon van eszköze a cégeknek: nem racionális egy olyan ágazattól várni a gyakran több milliárd forinttal lelépő bűnszervezetek kiszúrását, amely egy évben összesen nem termel ennyi bevételt.

Utólag a többség próbálja kiszűrni a csalókat, már csak önös érdekből is, az eltűnő cégek ugyanis nem fizetnek. Eltérések azonban itt is vannak. Több helyen negyedévente kell fizetni az ügyfeleknek, így elvileg három hónap után kibukhat, ha valaki problémás, de akad, ahol két évre előre is le lehet tenni a pénzt. Ilyenkor pedig sokkal hosszabb időre biztosíthatja be magát egy potenciális csaló.

A lelkiismeretesebb cégeknél figyelnek más árulkodó jelekre is. Volt, aki azt mesélte, hogy épp az előző héten állított be hozzájuk egy idős hölgy az ablakszerelőket keresve. Kiderült, hogy a hozzájuk bejelentett cég, akit a néni a nyílászárók lecserélésével bízott meg, eltűnt a pénzzel, de a munkát nem végezte el. Az idős nő persze a szerelőket hiába kereste a belvárosi lakásban, ahova még majdnem ezer cég volt bejelentve, de látogatásának mégis lett következménye: a szolgáltató szerződést bontott az érintett vállalattal.

A hatóságoknál állnak az ügyek

Hasonló esetek állítólag rendszeresen előfordulnak, ahogy az is, hogy egy céget egyre gyakrabban keresnek a hatóságok, vagy valamilyen eljárás indul ellene. Ilyenkor az alaposabb szolgáltatók megpróbálják felvenni vele a kapcsolatot, és ha ez nem sikerül, akkor felmondják a megállapodást.

A gond csak az, hogy a cég egyrészt ilyenkor is időt nyer, másrészt sokszor a szerződésbontásnak sincs érdemi következménye. A hatóságoknál ugyanis nagyon lassan mennek át ezek az ügyek.

Van olyan cég, akit 2012-ben kijelentettünk, és a cégbíróság még mindig nem jegyezte ezt be, és nem lépett érdemben

– idézett fel egy esetet Sallai Szabina, a Cégszolgálat Kft. vezetője. Bár ez elég extrém, maga a helyzet teljesen általános, és erre szinte mindegyik lapunknak nyilatkozó cégvezető és tulajdonos panaszkodott. Állításaikat a cégnyilvántartásban szereplő adatok is alátámasztják: több olyan cím is van, ahova akár 300-400 vállalkozással több van bejelentve papíron, mint ahány élő szerződése van a szolgáltatónak.

Emiatt egyébként a postások jelentős része sem kedveli a székhelyszolgáltatókat. Több esetben is épp akkor értünk oda egy-egy ilyen címre, amikor a leveleket kézbesítették. Ez persze nem meglepő, ugyanis a postások – saját bevallásuk szerint – nem ritkán több mint egy órát töltenek el egy-egy ilyen ingatlanban. Minden ilyen helyre napi több száz küldeményt visznek ki, ezek egy jelentős részét pedig vissza is, mivel a céget már korábban kijelentették, így a szolgáltató ezeket a leveleket nem veszi át. A Cégszolgálat Kft.-hez például aznap, amikor ott jártunk, 400 levelet hozott a postás, ebből azonban csak háromszázat iktattak, a többit kénytelenek voltak visszaküldeni.

Egy székhelyszolgáltató postaládája rajta a több oldalnyi cégnévvel.

A szolgáltatók egy ideje épp ezért a cégbíróság helyett már a NAV-hoz fordulnak, ott ugyanis előbb lehet eredményt elérni. A proaktívabb cégek negyedévente lejelentik az adóhatóságnak azt, hogy kik nincsenek már náluk, az elmúlt időszakban pedig már az adóhatóság is kért be listát erről bizonyos időközönként.

Van törvény, csak nem tartják be

Célt azonban még így sem mindig érnek, így fordulhat elő, hogy tömegével vannak olyan fantomcégek, amik papíron hozzájuk vannak bejelentve, gyakorlatilag viszont már nem, így a leveleiket sem veszik át. Ez pedig azt jelzi, hogy a NAV kritikája csak részben állja meg a helyét, hiszen a csalók sok esetben éppen azért bujkálhatnak akár évekig, mert a hatóságok nem lépnek időben.

Az biztos, hogy sok zavarosban halászó, vagy valamiért eltűnni kénytelen cég jelentkezik be székhelyszolgáltatókhoz, ahogy az is, hogy az ilyen szolgáltatóval szerződő vállalatok többsége nem csaló. Éppen ezért nem könnyű kezelni a helyzetet. A legegyszerűbb megoldás nyilván az lenne, amit a lapunknak nyilatkozó adóellenőrök is pedzegettek, és amit ilyenkor gyakran meg is lép a jogalkotó: a tevékenység egyszerű betiltása. Egy ilyen lépés azonban – persze ez nem lenne példa nélküli – a probléma megoldása mellett rengeteg kárt is okozna, hiszen ezzel sokaknak jóval nehezebbé válna vállalkozást indítani Magyarországon.

Buza Gábor, a Székhelyszolgálat.net Kft. tulajdonosa például azt mesélte, hogy épp egy ilyen helyzet adta a vállalkozási ötletet: még egyetemistaként, kollégiumban lakva, nem tudta hova bejelenteni a vállalkozását, és sok ismerőse is ezzel szembesült.

A probléma kezelésére valószínűleg a jogszabályok szigorítása és a sokkal erősebb hatósági kontroll lehet a megoldás, amit egyébként több székhelyszolgáltató igényelne is. Tavaly módosítottak ugyan a vonatkozó törvényen, a szektor szereplői azonban arra panaszkodtak, hogy őket ehhez nem kérdezték meg és ennek megfelelően sok olyan dolog ki is maradt az új jogszabályból, ami javíthatott volna a helyzeten. Arról nem is beszélve, hogy a problémásabb cégek még azokat az új előírásokat sem tartják be, amelyek egyébként  jó irányba mutattak, egyszerűen azért, mert a rendszeres ellenőrzések hiányába ezt is simán megtehetik. Így viszont – érdemi párbeszéd hiányában – marad az egymásra mutogatás, valamint az adó-százmilliókkal eltűnő cégek hordái.

A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak. 

Állam Piac adóhatóság adótartozás NAV Sokasara székhelyszolgáltatók Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.