Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 25. 08:05 Közélet

Már a közmunkaprogramot is veszélyezteti a munkaerőhiány

A közmunkaprogram nyomán 2011 óta folyamatosan sok érdekes kérdés merül fel, kezdve az olyan technikai problémáktól, hogy a közfoglalkoztatottakat miként lehet számításba venni a munkaerő-piaci statisztikákban, a programnak a kormánypártok választási sikereiben játszott szerepén át a valós foglalkoztatás- és szociálpolitikai hatásokig. Mindezek nemcsak a közgazdászok számára érdekes kérdések, hanem egy részük a kormányzatot is foglalkoztatja. 2014-ben még a Költségvetési Tanács rendelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetétől egy átfogó tanulmányt a közfoglalkoztatásról, idén pedig a programért felelős Belügyminisztérium készíttetett egy elemzést a Hétfa Kutatóintézettel*Alvállalkozóként a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja és az Agrárgazdasági Kutató Intézet is részt vett a munkában., amit nemrégiben nyilvánosságra is hozott a honlapján.

A friss tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy az elmúlt néhány évben kialakult kedvező gazdasági körülményeknek – pontosabban a versenyszféra növekvő munkaerőigényének – köszönhetően sokan átléptek a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, főleg a piacképes szakmával rendelkező fiatalok.

A közmunkaprogramban részt vevők összetétele így aztán egyre távolabb kerül a piaci igényektől: jellemzően a képzetlen, munkavégzésre korlátozottan vagy egyáltalán nem képes, tartozásokat halmozó, illetve hátrányos helyzetű, elzárt településeken élők „ragadtak be” az állami foglalkoztatási rendszerbe.

Ennek oka leginkább az, hogy olyan rugalmas munkakörülményeket, amire ezeknek a csoportoknak (zömmel idősebbek, illetve kisgyermekes nők, valamint egészségügyi vagy más jellegű, de súlyos problémákkal küzdők) szüksége van, aligha biztosítanak a piaci munkahelyeken. A kutatásban megszólaltatott szakértők becslései szerint még a munkaerő iránti élénk piaci kereslet mellett is átlagosan 60-70, de vannak olyan települések, ahol 80 százalékos a „beragadási” arány, vagyis a közmunkások kétharmada-háromnegyede folyamatosan részt vesz a közfoglalkoztatásban.

Fontos kérdés, hogy akik viszont el tudtak helyezni az elsődleges munkaerőpiacon*Ide tartoznak az állami és önkormányzati cégek, illetve a versenyszféra vállalatai által a valós, piaci igények alapján fenntartott munkahelyek., profitáltak-e a közmunkásként szerzett tapasztalataikból vagy sem. A programot ugyanis részben azzal a céllal hívta életre még a második Orbán-kormány, hogy hosszú távon segítsen a  résztvevőknek piaci munkahelyet találni a készségeik, a tudásuk és a munkához való hozzáállásuk alakításával. Az eredmények szerint akik át tudtak lépni a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, azok elsősorban a munkaerő-kereslet növekedése miatt tudták ezt megtenni, és nem azért, mert a közmunka során ehhez szükséges tapasztalatokkal gazdagodtak volna. (Ennek például az az oka, hogy a közmunkások jellemzően közmunkásokkal dolgoznak együtt, elvétve találkoznak olyan kollégákkal, akik piaci állásban vannak).

A közmunkaprogram másik fontos célja a szegénység enyhítése. A kutatás eredményei szerint a program aktiváló hatással volt a korábban passzív ellátásokban részesülőkre, valamelyest segít a szegénység nyomán felmerülő problémákon is, azonban

nem teremt jólétet, nem alkalmas arra, hogy tömegeket mozdítson ki a szegénységből.

Mégis, a megkérdezett, közfoglalkoztatásban érintett önkormányzati vezetők, foglalkoztatási és szociális szakemberek szerint a közmunkaprogramnak továbbra is van létjogosultsága. Amellett ugyanis, hogy a programban bennmaradók számára munkát biztosít, most már kulcsszerepet tölt be a települések üzemeltetésében is. Az önkormányzatoknál – főleg a kisebb falvakban – egyre inkább úgy tekintenek rá, mint a helyi fejlesztésekre lehetőséget kínáló településfejlesztési támogatásra. Több települési feladatot közmunkások látnak el, például a közterületek karbantartását és sok helyen még a kulturális, szociális vagy oktatási intézmények üzemeltetését is.

Ennek a jelensége van egy olyan mellékes hatása is, hogy

a közfoglalkoztatottak munkájának köszönhetően szépülő településkép javított a program kedvezőtlen társadalmi megítélésén.

Főleg azonban az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyán mutatkozott meg mindez, ugyanis jelentős költségmegtakarítást értek el közmunkások alkalmazásával a településfenntartási feladatok során. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a felmérés szerint az önkormányzatoknál egyre inkább tartanak attól, hogy miután a nyílt munkaerőpiac elszívja a jobb képességű, motiváltabb, képzettebb közfoglalkoztatottakat, csökkenni fog a települések rendezésére, szépítésére fordítható közmunka minősége és mennyisége is – így aztán egyre inkább igyekeznek megtartani a legjobb közmunkásokat. 

A „beragadók” körében azonban újratermelődik az alacsony iskolázottság és a munkavégzés szempontjából alapvető készségek hiánya, így aztán egyre inkább erősödik a közmunkaprogram „befogadó munkahely” jellege. Ráadásul csak nagyon korlátozott bérdifferenciálási lehetőségei vannak az önkormányzatoknak, és valódi előreléptetési lehetőségeket sem igazán tudnak felajánlani a közfoglalkoztatás keretein belül. A közfoglalkoztatottak ranglétráján jellemzően úgy léphet valaki előre, hogy a közterületen, szabadtéren folyó munka helyett az üzemeken belüli termelésbe kerül át. Nem ritka az sem, hogy a közmunkások közül kerülnek ki a társaikat irányító szakmai és műszakvezetők, illetve adminisztrátorok is, és az ő munkájuk nélkülözhetetlen a közfoglalkoztatás keretében elvégzendő feladatok végrehajtásához. Az önkormányzatok tehát egyre inkább arra kényszerülnek, hogy saját forrásból honorálják a legjobbak munkáját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem annyira fontos, hogy piaci állásuk legyen a közmunkásoknakEredménytelenül zárult, és nem is ismétlik meg azt a közbeszerzést, amelynek célja a közmunkások munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása volt.

A tanulmány szerint a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása egyre kevésbé jelentős, elsősorban az alkalmi munkaerőpiac területére korlátozódik. Valójában azonban a közfoglalkoztatás korábban se volt a stabil piaci foglalkoztatás alternatívája, hanem a rövidebb-hosszabb, leginkább néhány hónapos, nem állandó munkaviszonyokkal volt egy ligában.

A közmunkaprogram tehát már korántsem abban a válságos gazdasági környezetben működik, amiben 2010-11-ben életre hívták, ami főleg a résztvevők összetételében mutatkozik meg. A hasonló jellegű munkaerő-piaci intézkedéseket ráadásul jellemzően átmeneti jelleggel szokták bevezetni a recessziós időkben, majd a gazdasági fellendülés bekövetkeztével felfüggesztik azokat. Időközben azonban egyrészt az eredeti foglalkoztatás- és szociálpolitikai célok mellett megjelent egy új feladatkör is, méghozzá a településüzemeltetés, másrészt pedig a közmunkában ragadtak számára passzív ellátások aligha állnak rendelkezésre. Nem meglepő tehát, hogy a program leállítását sem a közfoglalkoztatók, sem a közfoglalkoztatottak nem szeretnék, viszont a célok és a keretek újragondolását egyre sürgetőbbnek tartják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közfoglalkoztatás közmunka munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.