Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 21. 06:50 Állam, Élet

Minden harmadik magyar halála elkerülhető lenne

A magyar kormány gyakran hangoztatott célja, hogy a magyar népesség ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ennek egyik oldala a születések ösztönzése, amire számos kormányzati program fókuszál. Magyarországon valóban nagyon alacsony a születésszám, bár az utóbbi években már nem csökkent tovább, ami mögött a termékenység kismértékű emelkedése van (ez részben a válság idején elhalasztott gyerekvállalások beérése, részben pedig a tizenéves, kevéssé iskolázott rétegnél tapasztalható baby boom miatt történt).

Kevesebb szó esik azonban a másik oldalról, a halálozások visszaszorításáról. A halálozás kifejezetten magas Magyarországon, és nem azért, mert a lakosság korszerkezete különösebben az idősebb korosztályok felé húzna. A magyar demográfia sajátosságain – például a kiugróan nagy létszámú 1955-ös, illetve 1975-ös születésű korosztályokon – túl inkább arról van szó, hogy a magyarok korábban kezdenek halni, mint szinte bármelyik másik európai ország polgárai.

 

A korán kezdődő halálozás pedig összefügg azzal, hogy

az EU egészéhez képest is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon.

Ez a mutató azért fontos, mert ezzel az egészségügyi rendszer egészének hatékonyságát lehet mérni – hívja fel a figyelmet egy, az idei Demográfiai Portréban megjelent tanulmány.

Néhány éve (egy EU-s irányelv eredményeként) statisztikát vezetnek az elkerülhető halálozásokról, amelyen belül megkülönböztetik a megelőzhető és a kezelhető halálozásokat. (Az utóbbi magyarul elég furcsán hangzik, a jelentését pontosabban körülírná a kezeléssel megelőzhető kifejezés, de a fogalmi kavarodás elkerülése érdekében meghagytuk a szakirodalomban használt kifejezést.) Jelenleg 44-féle betegség és halálok van ezek között.

  • A megelőzhető halálokok főleg az életmód bizonyos elemeivel állnak összefüggésben, és a megelőzés az állapot kialakulására vonatkozik. Ide tartozik például a tüdőrák, az alkoholos májzsugorodás vagy a közlekedési és egyéb balesetekből következő halálozás.
  • Kezelhető halálozásról pedig akkor lehet beszélni, ha van megfelelő és nem kiugróan drága gyógymód, amellyel az adott betegség legalábbis bizonyos életkor alatt kezelhető. A kezeléssel annak valószínűségét lehet csökkenteni, hogy a már beállt állapot halált okozzon. Ilyen például a vakbélgyulladás vagy az agyérelmeszesedés. (Ezek a halálokok az orvostudomány fejlődése miatt folyamatosan bővülnek.)
  • De vannak olyan halálokok is, amelyeket mindkét kategóriába be lehet sorolni, mivel megelőzéssel és kezeléssel egyaránt lehet csökkenteni az ezekből következő halálozásokat. Ezek közé tartozik a mellrák vagy a vezető halálok, a szívizom-elégtelenség (más néven iszkémiás szívbetegség).

A kormányzati egészségpolitika mindkét típusú halálozást mérsékelheti, de a kezelhető halálozási ráta inkább az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival, felszereltségével és hatékonyságával függ össze, a megelőzhető pedig inkább a lakosság szokásaival, életmódjával.

A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint így oszlottak meg az európai országok a kétféle elkerülhető halálok szerint (a kurzort a pontok fölé mozgatva az országnevek is látszanak):

 

Mint látható, Magyarország a közép-európai országokkal összevetve kiugróan rosszul áll mindkét elkerülhető halálok-típus szerint. Megelőzhető halálozásban csak Litvánia, a kezelhetőben pedig még Románia, Bulgária és Lettország áll rosszabbul. Ráadásul 2011 óta alig javult a helyzet. Ugyan elsőre látványos a kelet-nyugati törésvonal, de az is látszik, hogy más kelet-közép-európai országok sokkal előrébb tartanak. Ez nemcsak arra utal, hogy például a csehek és a lengyelek egészségesebben élhetnek a magyaroknál, de az egészségügyi rendszerük is kevésbé lerohadt állapotban van.

Az ábrán kirajzolódik az az érdekes összefüggés is, hogy ugyan a nyugat-európai és a dél-európai országok egy csoportban vannak (legalábbis a keleti EU-tagokhoz, illetve Törökországhoz és Szerbiához képest), mégis van köztük egy választóvonal. A nyugati országok ugyanis inkább a kezelhető, a dél-európai országok pedig inkább a megelőzhető halálokoknál állnak jobban. Ez megerősíti a feltételezést, hogy a gazdagabb országokban valamivel jobb az egészségügyi rendszer hatékonysága, míg a mediterrán országok az egészséges életmódban jobbak.

Magyarországon az utóbbi években átlagosan évi 130 ezren haltak meg. De ennek mekkora részét lehetett volna elkerülni? Az Eurostat besorolásai szerint 2011 és 2015 között a magyarországi halálozások 19 százaléka lett volna kezelhető, 30-29 százaléka pedig megelőzhető, és mivel azóta nem alakult át a magyar halálozás szerkezete, feltételezhető, hogy ez legfeljebb kismértékben javult. Tehát évente nagyjából 38 ezer ember halála megelőzhető, 24 ezer ember halála pedig kezelhető lett volna.

Az elkerülhető halálozások számához azonban nem elég összeadni a két számot, hiszen vannak olyan halálokok, amelyek egyszerre tartoznak a kezelhető és a megelőzhető halálozások közé. Az sem elég, ha megnézzük a KSH részletes statisztikái között a különböző halálokokat, és egyszerűen leválogatjuk azokat, amelyek a különböző csoportokba beletartoznak, hiszen nem mindegy, hogy valaki hány évesen kapja el az adott betegséget. A legtöbb betegségnél – talán kissé önkényesen – 75 évnél húzzák meg a határt a kezelhetőség szempontjából, akárcsak a megelőzhetőségnél. A fertőzéseknél (kezelhető) és a baleseteknél (megelőzhető) viszont nincs felső határ, azokat mindig elkerülhetőnek veszik.

A fentiek alapján besoroltuk a különböző fajta halálozásokat ötéves életkor-csoportok szerint. A következő ábra jött ki:

 

Ez azt jelenti, hogy a 2017-es magyarországi halálozások közül 42,2 ezer elkerülhető lett volna: 14,5 ezer megelőzhető és kezelhető, 18,7 ezer csak megelőzhető, 9 ezer pedig csak kezelhető. Ez az összes tavalyi halálozás 32 százaléka.

Tavaly az elkerülhető halálozásokból 4407 ötven év alattiaknál, 7670 pedig ötven és hatvan év közöttieknél történt. Tehát egyetlen év alatt 12 ezer munkaképes korú vagy fiatal magyar halt meg olyan okból, amit egy hatékonyan működő egészségügyi rendszer és egészségpolitika meg tudott volna akadályozni vagy legalábbis elhalasztani.

Persze nem igazságos ezt az egész problémahalmazt az aktuális egészségpolitika irányítóinak nyakába varrni, hiszen több évtizednyi vagy évszázadnyi intézményrendszer és társadalmi szokás van a magyarok halálozása mögött. És önmagában az, hogy egy-egy halálok elkerülhető, még nem jelenti azt, hogy nullára csökkenthető a számuk. De azért – mint az európai példákból is látszik – jobb egészségügyi rendszerrel és egészségesebb életmóddal nagyon is jelentősen csökkenthető az ilyen halálozások száma. A mostani egészségpolitika felelősségét úgy érdemes nézni, hogy tesz-e vajon bármit, amivel akár évtizedes időtávon is érdemben javítana ezen a helyzeten.

Állam Élet Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.