Nem ez a legjobb szakasza az európai gazdaságnak: miután tavaly már úgy tűnt, hogy beindul rendesen a növekedés, most újra lassulni kezdett. Az Eurostat ezen a héten közzétett adataiból kiderül, hogy míg a GDP-növekedés éves üteme 1,7 százalékra esett vissza az eurozónában, addig az infláció 2,2 százalékra emelkedett (ez a GDP esetében a harmadik negyedévet, az infláció esetében pedig október hónapot jelenti).
Az árakat egyelőre főleg az energia nyomja felfelé – ez a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmét is csökkenti -, a gazdasági növekedést pedig a kereskedelmi háború veszélye miatt lanyhuló beruházói bizalom, illetve a német autógyártás húzza vissza elsősorban. Ez az előre mutató indikátorok szerint nem is fog változni túlzottan a közeljövőben. Ez Magyarországnak is nagyon veszélyes, hiszen az eurozónába tart a magyar kivitel túlnyomó többsége. További rossz hír, hogy az övezet régi-új problémaországában, Olaszországban augusztusról szeptemberre 80 ezer ember elvesztette a munkáját, miközben a növekedés is nagyot fékezett a harmadik negyedévben.
A részletes adatokból az is látszik, hogy változatlanul él az eurozóna régi problémája, tehát hogy a tagállamok teljesen más úton járnak. Németországban már inkább a monetáris politika szigorításának kellene a napirendre kerülnie, hiszen itt már alig vannak szabad kapacitások és munkaerő, ezért sokkal valószínűbb, hogy az árak emelkedni fognak. Ugyanekkor viszont Olaszországban rengeteg okból fenn kell tartani a laza pénzpolitikát (nem utolsósorban azért, mert évek óta csak az Európai Központi Bank vásárolja az olasz államadósságot). A gond pedig az, hogy nem folytathat egyszerre kétféle monetáris politikát az EKB.
Az eurózóna hosszú távú gondjaira a közös gazdasági kormányzás kiterjesztése jelenthetne megoldást. Merkel német kancellár és Macron francia elnök meggyengülése – és ezzel párhuzamosan a populisták térnyerése – azonban hosszú időre betehet ezeknek a terveknek.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
