Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. október 29. 15:32 Állam

Már négy éve megmondták, hogy le fog állni a szemétszállítás. Le is állt

Ahogy egy nappal korábban bejelentette, pénzhiány miatt pénteken valóban leállt a hulladékszállítással a szolgáltatást addig Pest és Nógrád megye 116 településén ellátó Zöld Híd Nonprofit Kft. De így sem lehet azt mondani, hogy nem szóltak időben: a cég 2015 eleje óta küldi a vészjeleket a közelgő leállásról, egy ideje pedig már nem vitte el a zöldhulladékot, hogy legalább a háztartási szemetet el tudja szállítani.

A problémákra a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely úgy reagált: a hulladékszállítást végző gazdasági szereplők zsarolni próbálják a kormányt, de az nem enged a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását. De nem ez a cél, tette hozzá.

A jelenlegi rendszerben jelentős tartozások halmozódtak fel, ezt most mérik fel, de már lehet tudni, hogy több tízmilliárdos a nagyságrend. Gulyás szerint a hiány nem a rezsicsökkentés, hanem részben a rossz gazdálkodás következménye. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, és létrehoznak egy bizottságot is, ami egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról.

Erről biztosan sokaknak eszébe jut a régi mondás:

ha nem tudod megoldani, alakíts bizottságot!

Az biztos, hogy van mit felmérni, mert a kormány még 2012-ben látott neki az addig sok helyen magáncégek, köztük elsősorban osztrák és német tulajdonú vállalatok által ellátott tevékenység átalakításához.

Úgy módosították a szabályozást, hogy ezt a tevékenységet csak többségében állami vagy önkormányzati kézben lévő, nonprofit módon működő szolgáltatók láthassák el. Ennek hatására a külföldi vállalatok lényegében mindegyike megvált magyarországi érdekeltségeitől a lakossági szektorban, a cégeket (például éttermeket, boltokat) kiszolgáló portfóliót ugyanakkor némelyik megtartotta.

Az ágazat működőképessége szempontjából ez még talán nem lett volna baj, de a lakossági hulladékszállítási díjak csökkentése megnyirbálta a beszedhető összegeket. Közben az üzemeltetési költségek legfeljebb csak átmenetileg csökkentek abban a néhány éves időszakban, amikor jelentősen estek az üzemanyagárak. Az utóbbi egy-két évben azonban ez a folyamat visszájára fordult, ráadásul a munkaerőköltség is meredeken emelkedni kezdett. Emellé jött a használatarányos útdíj, a lerakási járulék, és az uniós támogatással megépült korszerű lerakókat is drágább üzemeltetni, mint a korábbi szeméttelepeket.

A szektorban már korábban elkezdődtek felhalmozódni a problémák, ezért a parlament 2013 júliusában törvényt hozott arról, hogy ahol az önkormányzat nem tudja megoldani a szemétszállítást, ott a katasztrófavédelem megyei szervezete jelöli ki a szállítót.

A következő két év során ezt 566 alkalommal kellett megtenni, vagyis ennyi településen vált kétségessé a szemétszállítás.

Jellemzően azért, mert az addigi szolgáltató bedőlt, elvesztette jogosultságát, vagy egyszerűen úgy ítélte meg, hogy már nem érdemes ezzel a tevékenységgel foglalkoznia.

Közben bármilyen probléma adódott a szektorban, a kormányzat úgy ítélte meg, hogy a válasz a még nagyobb központosítás. Ennek jegyében hozták létre 2016-ban a köznyelvben csak kukaholdingnak hívott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV). A szabályozás átalakítása nyomán ma már a hulladékszállítási díjak ehhez a céghez folynak be, és ez osztja el – elvileg az elvégzett munkával arányosan – a közszolgáltató vállalatok között. Ez utóbbiak viszik el ténylegesen a szemetet, például Budapesten az FKF, a gödöllői térségben pedig a Zöld Híd. Utóbbi pont azzal indokolta a leállását, hogy nem kapta meg a munkája ellenértékét az NHKV-tól.

A terv elvileg az volt, hogy a központosított feladatellátásnak köszönhetően majd olcsóbban lehet üzemeltetni a hulladékgyűjtést az országban. Ám jelenleg nem az a baj, hogy ez valószínűleg nem valósult meg*Valójában elég nehéz lenne megmondani, hogy korábban mennyibe került a rendszer fenntartása., hanem hogy az új rendszer alapszinten is alig tudja ellátni a feladatát.

A kukaholding 2016-os létrehozásakor sokan attól tartottak, hogy éppen olyan rosszul fog működni, mint az állami iskolák egységes fenntartójává tett KLIK, amikor az országos központból kellett volna menedzselni még a krétabeszerzéseket is. Az NHKV-nak épp ennyire sikerül kézben tartania a dolgokat, éveken keresztül még a lakossági számlákat sem volt képes rendesen előállítani és kiküldeni. A közszolgáltató vállalatok is csak késve jutnak a működésükhöz szükséges pénzhez, ráadásul esetenként ez nem is elég a működés fenntartásához. Mindezt úgy, hogy a kukaholding felállítása óta minden évben terven felül kellett állami milliárdokat önteni a rendszerbe.

Bár az oktatás központosítása is rengeteg problémát okozott, talán nem túlzás kijelenteni, hogy 

eddig a hulladékszállítás centralizációja a 2010 utáni Fidesz-kormányok legkevésbé sikerült szektorátalakítása.

2016 közepén a 33 települést ellátó Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. adta be a kulcsot, a mostani Zöld Híd-bedőléssel együtt tehát már meghaladta a 700-at azoknak a településeknek a száma (az összesen mintegy 3200-ból), ahol a katasztrófavédelemnek kellett új szolgáltatót kijelölnie. Eddig arra nem került sor, hogy ténylegesen a tűzoltóknak kelljen elvinniük a szemetet. A legújabb hírek szerint most sem ez lesz, hanem a Zöld Híd kap forrásokat egy válsághelyzetek kezelését szolgáló belügyminisztériumi alapból.

Kérdés, mikor érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a kormányzat is belátja, hogy túltolta a központosítást, és jobban működhetne egy kevésbé centralitált szervezet. A KLIK-nél legalábbis akkor szűntek meg a bürokratikus működésből fakadó látványos problémák, amikor sok feladatot a tankerületekben működő egységek kezdtek ellátni.

Állam hulladékgazdálkodás kukaholding NHKV szemétszállítás Zöld Híd Nonprofit Kft. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.