Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. október 29. 15:32 Állam

Már négy éve megmondták, hogy le fog állni a szemétszállítás. Le is állt

Ahogy egy nappal korábban bejelentette, pénzhiány miatt pénteken valóban leállt a hulladékszállítással a szolgáltatást addig Pest és Nógrád megye 116 településén ellátó Zöld Híd Nonprofit Kft. De így sem lehet azt mondani, hogy nem szóltak időben: a cég 2015 eleje óta küldi a vészjeleket a közelgő leállásról, egy ideje pedig már nem vitte el a zöldhulladékot, hogy legalább a háztartási szemetet el tudja szállítani.

A problémákra a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely úgy reagált: a hulladékszállítást végző gazdasági szereplők zsarolni próbálják a kormányt, de az nem enged a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását. De nem ez a cél, tette hozzá.

A jelenlegi rendszerben jelentős tartozások halmozódtak fel, ezt most mérik fel, de már lehet tudni, hogy több tízmilliárdos a nagyságrend. Gulyás szerint a hiány nem a rezsicsökkentés, hanem részben a rossz gazdálkodás következménye. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, és létrehoznak egy bizottságot is, ami egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról.

Erről biztosan sokaknak eszébe jut a régi mondás:

ha nem tudod megoldani, alakíts bizottságot!

Az biztos, hogy van mit felmérni, mert a kormány még 2012-ben látott neki az addig sok helyen magáncégek, köztük elsősorban osztrák és német tulajdonú vállalatok által ellátott tevékenység átalakításához.

Úgy módosították a szabályozást, hogy ezt a tevékenységet csak többségében állami vagy önkormányzati kézben lévő, nonprofit módon működő szolgáltatók láthassák el. Ennek hatására a külföldi vállalatok lényegében mindegyike megvált magyarországi érdekeltségeitől a lakossági szektorban, a cégeket (például éttermeket, boltokat) kiszolgáló portfóliót ugyanakkor némelyik megtartotta.

Az ágazat működőképessége szempontjából ez még talán nem lett volna baj, de a lakossági hulladékszállítási díjak csökkentése megnyirbálta a beszedhető összegeket. Közben az üzemeltetési költségek legfeljebb csak átmenetileg csökkentek abban a néhány éves időszakban, amikor jelentősen estek az üzemanyagárak. Az utóbbi egy-két évben azonban ez a folyamat visszájára fordult, ráadásul a munkaerőköltség is meredeken emelkedni kezdett. Emellé jött a használatarányos útdíj, a lerakási járulék, és az uniós támogatással megépült korszerű lerakókat is drágább üzemeltetni, mint a korábbi szeméttelepeket.

A szektorban már korábban elkezdődtek felhalmozódni a problémák, ezért a parlament 2013 júliusában törvényt hozott arról, hogy ahol az önkormányzat nem tudja megoldani a szemétszállítást, ott a katasztrófavédelem megyei szervezete jelöli ki a szállítót.

A következő két év során ezt 566 alkalommal kellett megtenni, vagyis ennyi településen vált kétségessé a szemétszállítás.

Jellemzően azért, mert az addigi szolgáltató bedőlt, elvesztette jogosultságát, vagy egyszerűen úgy ítélte meg, hogy már nem érdemes ezzel a tevékenységgel foglalkoznia.

Közben bármilyen probléma adódott a szektorban, a kormányzat úgy ítélte meg, hogy a válasz a még nagyobb központosítás. Ennek jegyében hozták létre 2016-ban a köznyelvben csak kukaholdingnak hívott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV). A szabályozás átalakítása nyomán ma már a hulladékszállítási díjak ehhez a céghez folynak be, és ez osztja el – elvileg az elvégzett munkával arányosan – a közszolgáltató vállalatok között. Ez utóbbiak viszik el ténylegesen a szemetet, például Budapesten az FKF, a gödöllői térségben pedig a Zöld Híd. Utóbbi pont azzal indokolta a leállását, hogy nem kapta meg a munkája ellenértékét az NHKV-tól.

A terv elvileg az volt, hogy a központosított feladatellátásnak köszönhetően majd olcsóbban lehet üzemeltetni a hulladékgyűjtést az országban. Ám jelenleg nem az a baj, hogy ez valószínűleg nem valósult meg*Valójában elég nehéz lenne megmondani, hogy korábban mennyibe került a rendszer fenntartása., hanem hogy az új rendszer alapszinten is alig tudja ellátni a feladatát.

A kukaholding 2016-os létrehozásakor sokan attól tartottak, hogy éppen olyan rosszul fog működni, mint az állami iskolák egységes fenntartójává tett KLIK, amikor az országos központból kellett volna menedzselni még a krétabeszerzéseket is. Az NHKV-nak épp ennyire sikerül kézben tartania a dolgokat, éveken keresztül még a lakossági számlákat sem volt képes rendesen előállítani és kiküldeni. A közszolgáltató vállalatok is csak késve jutnak a működésükhöz szükséges pénzhez, ráadásul esetenként ez nem is elég a működés fenntartásához. Mindezt úgy, hogy a kukaholding felállítása óta minden évben terven felül kellett állami milliárdokat önteni a rendszerbe.

Bár az oktatás központosítása is rengeteg problémát okozott, talán nem túlzás kijelenteni, hogy 

eddig a hulladékszállítás centralizációja a 2010 utáni Fidesz-kormányok legkevésbé sikerült szektorátalakítása.

2016 közepén a 33 települést ellátó Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. adta be a kulcsot, a mostani Zöld Híd-bedőléssel együtt tehát már meghaladta a 700-at azoknak a településeknek a száma (az összesen mintegy 3200-ból), ahol a katasztrófavédelemnek kellett új szolgáltatót kijelölnie. Eddig arra nem került sor, hogy ténylegesen a tűzoltóknak kelljen elvinniük a szemetet. A legújabb hírek szerint most sem ez lesz, hanem a Zöld Híd kap forrásokat egy válsághelyzetek kezelését szolgáló belügyminisztériumi alapból.

Kérdés, mikor érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a kormányzat is belátja, hogy túltolta a központosítást, és jobban működhetne egy kevésbé centralitált szervezet. A KLIK-nél legalábbis akkor szűntek meg a bürokratikus működésből fakadó látványos problémák, amikor sok feladatot a tankerületekben működő egységek kezdtek ellátni.

Állam hulladékgazdálkodás kukaholding NHKV szemétszállítás Zöld Híd Nonprofit Kft. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.