Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. október 26. 14:41 Állam

Nyáron néhány fokra, most 90 centire voltunk a paksi erőmű leállításától

Alig több mint két hónappal azt követően, hogy a Duna túlmelegedése miatt kis híján vissza kellett fogni a paksi atomerőmű termelését, ismét az extrém időjárás okoz gondot a létesítményben. Most a folyó alacsony vízállása és szokottnál jóval kisebb vízhozama nehezíti meg a négy blokk hűtését, amelyek közül az elmúlt egy hétben három termelését is korlátozni kellett.

A Dunában jelenleg olyan kevés a víz, hogy ha teljes kapacitással menne az erőmű, akkor a folyó közel nyolcadát kellene kiszivattyúzni a mederből a létesítmény hűtéséhez. Paks környékén ennek azért van jelentősége, mert az erőművet a Dunával hűtik. A vizét kiszivattyúzzák a mederből, lehűtik vele a blokkokat, majd a meleg vizet egy csatornán visszaengedik a folyóba.

Nyáron az utóbbi jelentett problémát, hiszen ha az erőmű működését nem is veszélyezteti a Duna túlhevülése, a helyi élővilágot viszont igen, épp ezért törvényi gátja van annak, hogy meddig melegedhet fel a folyó*A paksi erőmű addig működhet gond nélkül, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.. Ha a jogszabályban előírt szintet eléri a hőmérséklet, akkor valamit tenni kell, ami végső esetben az erőmű termelésének visszafogása vagy akár leállítása is lehet. Ehhez jutottunk elég közel a nyáron, amikor csak néhány század fokra volt a jogszabályi hőmérsékletszint, ráadásul úgy, hogy a mérésnél még egy jogi kiskaput is kihasználtak.

Most a hőmérséklet nem okozhat gondot, az azonban igen, hogy nagyon kevés a víz a Dunában. A folyó vízhozama Paksnál átlagosan másodpercenként 2300 köbméter, amihez képest az erőmű 100 köbméteres igénye nem annyira sok. Jelenleg azonban másodpercenként csak 830 köbméter víz érkezik, aminél a kivett mennyiség arányaiban már jóval jelentősebb.

 

 

A valódi problémát azonban még csak nem is ez jelenti, hanem az, hogy a vizet egy csatornán keresztül vezetik az erőműben, ami természetesen nem a meder aljáról indul, így egy bizonyos vízszint alatt egyszerűen nem megy bele víz. Ehhez jutottunk most elég közel: nagyjából 90 centire vagyunk attól a ponttól, ahol – a paksi erőmű fukusimai katasztrófa miatti célzott felülvizsgálata szerint – még beindíthatóak a hűtővízszivattyúk.

Első ránézésre ez a 90 centi soknak tűnhet, valójában azonban már napokkal ezelőtt biztonsági intézkedések léptek életbe az alacsony vízszint miatt. Sőt, a négyfokozatú intézkedéssorozatból jelenleg a másodikban vagyunk, és pár napja egy rövid időre a harmadikat is elrendelték.

Ennek magyarázata, hogy a hűtővíz elapadása sokkal nagyobb kockázatot jelent annál, hogy kiesik a hazai áramtermelés fele.

A reaktorban ugyanis a hőfejlődés a láncreakció (tehát az áramtermelés) leállítása után sem szűnik meg rögtön, hiszen a korábbi működés során keletkezett radioaktív anyagok bomláshője továbbra is képződik – magyarázta lapunknak Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság alelnöke.

Közvetlenül leállítás után ez az úgynevezett maradékhő a teljes teljesítmény 6-7 százaléka, ami napok, hetek alatt folyamatosan csökken. A hatékony hűtésre azonban így a leállított állapotban is szükség van, ezért az atomerőműben a biztonsági hűtővíz megléte elsőrendű biztonsági kérdés. Persze ennek mennyisége jóval kevesebb, mint amennyi a működés alatt kell. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója korábban arról beszélt, hogy a leállított blokkoknak 10 köbméternyi vízre van szükségük másodpercenként.

A Duna hatalmas vízmennyisége nélkül azonban még ez is rengeteg, ezért kell már jó előre megkezdeni a felkészülést, ami tulajdonképpen nagy teljesítményű árvízvédelmi átemelő szivattyúk telepítését jelenti. Ilyen – valamiért Pajtás névre keresztelt – készülékből összesen nyolc van, és a korábban már idézett felülvizsgálati dokumentum szerint ezek biztosítani tudják a „biztonsági hűtővízrendszer részére a megfelelő mennyiségű hűtővizet”. Ez a megfogalmazás indirekten viszont azt is jelenti, hogy az üzemeltetéshez szükséges maradék másodpercenként 90 köbmétert már nem,

azaz a kritikus vízszint alatt Paks nem tud termelni.

A Duna apadása ráadásul még akkor is tud problémákat okozni, ha nem érjük el ezt a pontot. Szerdán például azért kellett két blokk teljesítményét csökkenteni, mert az alacsony vízállás miatt a hűtővízrendszerükhöz tartozó szivattyúk szűrői nagyobb szennyezőanyag-terhelésnek voltak kitéve. Bár ezeket valószínűleg azóta megtisztították, és a termelési grafikon szerint komolyabb kiesés sem volt a visszaterhelés miatt, az erőmű így sem üzemel teljes kapacitáson. A 2. blokkot ugyanis még múlt hétvégén – egy nem részletezett – meghibásodás miatt leállították, és várhatóan csak a hónap utolsó napján indítják újra.

A kék terület mutatja a paksi áramtermelés alakulását. Forrás: MAVIR

Azon túl, hogy a mostani helyzet a meglévő erőmű esetében is intő jel lehet a jövőre nézve, a Duna nyári túlmelegedéséhez hasonlóan szintén rávilágít a bővítés egyes, korábban kevésbé taglalt kockázataira. A mostani és az új blokkok ugyanis a tervek szerint hat évig párhuzamosan fognak üzemelni, ebben az időszakban pedig a két létesítmény hűtésére a jelenleginél is sokkal több, másodpercenként összesen 232 köbméter vízre lesz szükség. Ez a jelenlegi vízhozam több mint negyede, azaz a Duna vizének elég meghatározó részét kell majd kiszivattyúzni a mederből.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgáljákMár hónapokkal a Duna nyár végi túlmelegedése előtt kiírtak egy tendert, hogy fel lehessen készülni a jövőbeli kritikus időszakokra.

 

A probléma kezelésére egyébként lenne megoldása a szakembereknek, csak ennek a társadalmi elfogadottsága nem túl nagy. Cserháti András szerint radikális javulást az hozna, ha az erőmű alatt duzzasztani lehetne a folyamot. Korábban vízügyi körökben felmerült egy Fadd térségében létesítendő gát, amely a hajózhatóságot is megkönnyítené, egy ilyen létesítmény komolyabb felvetése azonban szerinte még évtizedekkel Bős-Nagymaros után is szentségtörés jellegű.

Állam Duna hűtővíz Paksi atomerőmű vízállás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.