Miközben a kormányzati kommunikáció a migráció elleni fellépéstől hangos, addig a magyar kormány milliárdokkal támogatja évi több mint 5 ezer külföldi, főként fejlődő országokból érkező diák magyarországi felsőoktatási tanulmányait. Ma már minden 48. hallgató olyan külföldi, akinek nem csak a tandíját, de ösztöndíját és lakhatását is az állam finanszírozza.
Ha sok külföldi hallgató akar egy országban tanulni, az általában azt jelzi, hogy magas az oktatás színvonala. Ebből a szempontból örvendetes, hogy néhány év alatt sokszorosára nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. A külföldi hallgatók tandíjat fizetnek, és emellett jelentős bevételt és más előnyöket is hoznak az országnak.
Magyarország azonban úgy tudta jelentősen emelni a külföldi diákok számát, hogy ezért komoly árat fizetett. Az utolsó elérhető adatok alapján évi 5,5 milliárd forintba kerül a Stipendium Hungaricum program, amivel a 2017/2018-as őszi féléven 5 ezernél is több külföldi diák tanult hazánkban. Ezzel már a külföldi diákok hatodát adják.
Ha megnézzük, hogy honnan jöttek a diákok, akkor az láthatjuk, hogy a legtöbb küldő ország kifejezetten szegény, migrációval is érintett állam. Leginkább Ázsia és az arab térség szegény és problémákkal sújtott országaiban népszerű a magyar állami felsőoktatási ösztöndíj. Számukra nem feltétlenül a magyar oktatás színvonala a csábító, hanem a kifejezetten nagylelkű ösztöndíjprogram.
A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében nálunk tanuló diákok tandíját ugyanis a magyar állam finanszírozza, emellett ingyenes kollégiumi ellátást is kapnak a diákok – ha ez nem lehetséges, vagy nem ezt választják, akkor havi 40 ezer forintos lakhatási támogatásban részesülnek. Emellett még a megélhetési költségekre is kapnak havi 40,6 ezer forintot. Az is nagy segítség, hogy ingyenes egészségügyi biztosításhoz is jutnak, és kapnak kiegészítő, évi 65 ezer forintos egészségügyi biztosítást is.
Kevés hasonlóan bőkezű program van az Európai Unióban, ami a szegény országok diákjai előtt megnyitja a fejlett világban tanulás – és a diplomaszerzés után jó eséllyel – a letelepedés lehetőségét. Nem véletlen, hogy az 5 ezernél valamivel több helyre 28 228-an jelentkeztek a világ 61 országából 2018-ban. Az sem meglepő, hogy a legtöbben kifejezetten szegény országból: Pakisztán vezeti a rangsort 20 százalékkal, Szíria (8 százalék), Jordánia (7 százalék) és Nigéria (5 százalék előtt).
A külföldi diákok magyarországi tanulásának támogatása több szempontból is előnyös a gazdaságnak: a lakosság számának csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van jól képzett munkaerőre, és akik Magyarországon tanulnak, részben itt is fognak maradni, és a hazai gazdaságot erősítik. Akik pedig visszatérnek hazájukba, később fontos kapcsolatot jelentenek a magyar befektetők és kereskedők számára. Így az oktatás együttműködésnek valóban fontos szerepe van a keleti és déli nyitás kapcsán.
Ellentmondásos lehet viszont a program megítélése abból a szempontból, hogy a kormányzat eközben a hazai diákoknak egyre nehezebbé teszi a bejutást a felsőoktatásba. Magyarország az egyetlen régiós ország, ahol trendszerűen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya.
Egyéb kedvezőtlen hatásai is vannak, hogy egyre több a külföldi, magyar állami ösztöndíjjal nálunk tanuló diák. Mivel prioritást élveznek a kollégiumokban, kiszoríthatják a hazai diákokat a kollégiumokból. Nem csak egyre többeknek kell önmaguknak kigazdálkodni a tandíjat, a kollégiumoknál drágább szállást is finanszírozniuk kell.
Az egyetemek gazdálkodására is visszás hatása lehet az egyre terebélyesedő Stipendium Hugnaricum programnak: mivel az egyetemek a hazai költségtérítés akár 2,5-szeresét kapják meg a programban résztvevő diákok után, gazdasági érdekük az ilyen diákok felvétele lesz, és nem a hazaiaké. Az oktatók is magasabb béreket remélhetnek az idegen nyelvű órák után. Ugyanakkor egyetemi oktatóktól úgy értesültünk, hogy az idegen nyelvű szemináriumok színvonala több egyetemen is jellemzően csapnivaló, és ezért gyakran a stipendiumos diákok hiányos nyelvtudása felelős elsősorban.
A program gazdálkodása nem igazán transzparens: a költségvetési törvényekből tudjuk, hogy 2015-ben még évi 1,5 milliárd forintot szántak erre, 2016-ban és 2017-ben már évi 5,5 milliárdot. A 2018-as összeget nem ismerjük, és kérdésünkre sem adta meg az EMMI, ezért megpróbáltuk megbecsülni. Egy diák egy éves magyarországi tanulásánál az alábbi költségek merülnek fel:
- Ösztöndíj: havi 40,6 ezer forint, ami 12 hónapra jár, tehát évi 487 ezer forint
- Lakhatási támogatás: havi 40 ezer forint, ami 12 hónapra jár, tehát évi 480 ezer forint
- Tandíj: félévenként egy átlagosnak tekinthető 200 ezer forinttal számolva, a maximálisnál valamivel alacsonyabb, dupla szorzót figyelembe véve évi 800 ezer forint
- Egészségügyi biztosítás: évi 65 ezer forint.
Ez az jelenti, hogy egy diák 1,8 millióba kerülhet évente, így a jelenlegi ösztöndíjas számot figyelembe véve 10 milliárd forintnál is többe kerülhet már idén a Stipendium Hungaricum program. Ez igen jelentős tétel, hiszen a 2018-as költségvetési törvény szerint a kormány az az egyetemek és főiskolák fenntartására és fejlesztésére összesen 306 milliárdot szán. Ebben az oktatási feladatokon túl már kutatási-fejlesztési feladatok is vannak*Igaz, ezen kívül más-más jogcímeken egyéb forrásokat is biztosít az állam, például egy-egy projekt, vagy kutatások finanszírozására..
Egy magyar diák képzésére az egyre szűkülő állami költségtérítés mellett 230 – 800 ezer forintot szán a magyar állam évente*figyelmen kívül hagyva az akár évi 2,7 milliós orvosképzést.
Tehát egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra számításaink szerint 1,8 milliót.
Azt is érdemes kiemelni, hogy 2010 óta az állami ösztöndíjjal tanulók száma meredeken csökkenni kezdett, 46 ezer tanulóval, 22 százalékkal van kevesebb. Igaz, közben a költségtérítéses hallgatók száma is közel azonos mértékben csökkent. Mindkét szám jóval nagyobb visszaesést mutat, mint a korcsoport tagjainak száma.
A 2017/2018-as tanévben 283 ezer hallgató volt a magyar felsőoktatási intézményekben, az 5860 ösztöndíjas külföldi hallgató a 2 százalékukat tette ki, az állami támogatással tanulóknak viszont már 4 százalékát.
A Stipendium Hungaricum program költségei azonban olyannyira jelentősek, hogy évi 20 ezer magyar diák állami képzését tudnák finanszírozni. Miközben a külföldi diákok támogatására egyre nagyobb összegek érhetők el, a kormány éppen megszüntette a Corvinuson az államilag finanszírozott képzéseket 2020-tól. (Ezt egy más finanszírozású ösztöndíjprogram váltja majd fel, aminek a részletei egyelőre nem ismertek.)
Eközben csak a Corvinuson 354-en tanultak Stipendium Hungarcium ösztöndíjjal a 2017/2018 őszi félévében, tehát az egyetem 10 227 hallgatójának 3,4 százaléka. Eléggé úgy néz ki, hogy 2020 után is lesz tehát államilag finanszírozott diák a Corvinuson, csak éppen egy sem lesz magyar.
Érdemes azt is megnézni, hogy mely egyetemeken és főiskolákon tanulnak külföldiek magyar állami ösztöndíjjal. Míg a legtöbb külföldi hallgató – akik saját maguk fizetik a tandíjukat – az orvosi képzéseken, leginkább a Semmelweis Egyetemen, a debreceni, szegedi és pécsi egyetemeken tanulnak, a Stipendium Hungaricum hallgatók a kevésbé eredményes intézményeket részesítik előnyben. Így lehet, hogy a Dunaújvárosi Egyetemen a legmagasabb az arányuk a teljes hallgatói létszámon belül, ott már minden 17. hallgató ezzel az ösztöndíjjal tanul.
A program hatékonyságát azonban csak évek múlva lehet majd pontosan megítélni, amikor például azt is látni lehet majd, hogy a diákok közül mennyien maradtak Magyarországon, vagy mennyien dolgoznak magyar cégeknek külföldön, sikerül-e segítségükkel a magyar cégek terjeszkedését a harmadik világban előmozdítani.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
