Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

Elképesztően szerencsés időszakban van a magyar a gazdaság. Alacsonyak a kamatok, konjunktúra van a világgazdaságban, bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.

De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a sok pénzt értelmesen költenék el, tehát hogy a többi országhoz képest hatékonyabban tudna értéket előállítani a gazdaság. Ez utóbbit többek között a versenyképességi rangsorokon lehet lemérni. Ma megjelent ezek közül is a legnépszerűbb, a Világgazdasági Fórum (WEF) listája, és ez alapján úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar gazdasággal.

Az idei WEF rangsor szerint Magyarországon összességében semmit sem javult a versenyképesség, miután ugyanúgy a 48. helyen állunk, mint tavaly. Legújabb versenyképességi jelentésében a Világgazdasági Fórum megváltoztatta a “globális versenyképességi index” összeállításának módszertanát. Erre azért volt szükség, mert olyan változások mentek végbe a világon, ami miatt máshogy kellett súlyozni egy-egy eredményt, adatot, trendet.*Tavaly Magyarország a 60. helyen végzett. Az új módszertan szerint a WEF ismét elkészítette a tavalyi felmérést. Eszerint a 48. helyen végzett Magyarország, vagyis ugyanott áll, ahol az idei, legfrissebb felmérésen is került. Az új mérés eközben jó pár olyan országot hátrébb sorolt, ahol a versenyképesség alapvetően a természeti erőforrásokra vagy kizárólag az olcsó és képzetlen munkaerőre épül.

A versenyképességi indexet adó 12 mutatóból egyedül az infrastruktúrában vagyunk viszonylag jók, miután a 28. helyen állunk.*A WEF versenyképességi indexe elég bonyolultan áll össze, összesen több mint száz mutatót sűrítenek bele. Ezek között vannak, amik a meglévő statisztikákat használják fel, és vannak, amik vállalatvezetők kérdőíves válaszai alapján születnek. A mutatókat 12 olyan pillér alá sorolják, amelyek a termelékenység befolyásolásán keresztül meghatározzák egy ország versenyképességét, majd az egyes pilléreknek még fejlettségtől függően is külön súlyt adnak. Egészen elkeserítő a helyzet az egyészségügy (69.), az áru- és munkaerőpiac esetében is (82., illetve 83. hely). Nem állunk jól az intézményrendszernél sem (66.), ez leginkább az állammal, és a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. (Egy ilyen versenyképességi felmérésben kifejezetten nem mutat jól az olyan kormányzati tevékenység, ahol 48 óra alatt el lehet egy egész ágazat működését lehetetleníteni, ahogy ez történt a lakástakarék-pénztárakkal, és számos más esetben az utóbbi években.)

 

Ahogy Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa a Portfólion megjelent elemzésében leírja: jelentős lemaradásunk van innovációban, vállalati versenyképességi mutatókban és az intézményrendszerünkben. A jelentés szerint a vállalatok innovációs kapacitása nagyon gyenge, a legtöbb cég még mindig az olcsó munkaerőre építi a termelését, nem tud vagy nem akar innoválni.

Igaz, a rendelkezésre álló szabad kapacitások a munkaerőpiacon erre már nem is nagyon adnak lehetőséget, mivel a munkaerő képzettsége és termelékenysége továbbra is alacsony, a még bevonható munkaerőé pedig még alacsonyabb. Ezekért leginkább az oktatási rendszerünk okolható: az általános iskolás gyerekek kompetenciája folyamatosan romlik, a lakosság digitális írástudása az EU-átlag alatt van.

A most iskolába kerülő gyerekek átlagosan 15 évet fognak az iskolapadban ülni, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony azok aránya, akik a középiskola után még tovább tanulnak. A WEF felmérése erősen kritizálja az állam és a vállalatok közötti jogi vitarendezés folyamatát, és komoly kritikákat kap a bírói függetlenség is.

A WEF szerint annak az esélye, hogy egy magyar vállalat az állammal szemben pert nyerjen Európában az egyik legalacsonyabb.

Emellett gyenge a tulajdonjogok védelme, nagy a korrupció, elterjedt a szervezett bűnözés és rendkívül alacsony a társadalmi tőke. Vakhal Péter szerint ha versenyképességünket aszerint vizsgáljuk, hogy mennyire készültünk fel az új évtized kihívásaira, akkor a válasz sajnos egyértelmű.

Nagyon valószínű, hogy Magyarország hosszú időre be fog ragadni az uniós versenyképességi rangsor végén, és a világ versenyképességi rangsorának közepén, valahol félúton a high-tech és a fejlődő országok között.

Ha megnézzük a környező országokat, látható, hogy elhúztak mellettünk. A visegrádi négyek közül az utolsó helyen állunk a versenyképességgi rangsorban. Csehország a 29., Szlovákia a 41. és Lengyelország 37. helyen végzett. Az Európai Unióban a 24. helyen állunk, egydül Bulgária, Románia, Horvátország és Görögország van mögöttünk. A világ legversenyképesebb gazdasága idén az Egyesült Államoké lett, őt Szingapúr és Németország követi. Az utolsó helyeken Haiti, Jemen és Csád végzett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot ugrottunk a versenyképességi listán, mégsem lettek jobbak a kilátásainkA korrupció és a gyenge minőségű oktatás visszatartja az országot a fejlődéstől, miközben a munkapiaci helyzet technológiai fejlesztésekre készteti a vállalatokat.

Állam Piac magyar gazdaság versenyképességi rangsor visegrádi országok world economic forum Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.