Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

Elképesztően szerencsés időszakban van a magyar a gazdaság. Alacsonyak a kamatok, konjunktúra van a világgazdaságban, bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.

De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a sok pénzt értelmesen költenék el, tehát hogy a többi országhoz képest hatékonyabban tudna értéket előállítani a gazdaság. Ez utóbbit többek között a versenyképességi rangsorokon lehet lemérni. Ma megjelent ezek közül is a legnépszerűbb, a Világgazdasági Fórum (WEF) listája, és ez alapján úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar gazdasággal.

Az idei WEF rangsor szerint Magyarországon összességében semmit sem javult a versenyképesség, miután ugyanúgy a 48. helyen állunk, mint tavaly. Legújabb versenyképességi jelentésében a Világgazdasági Fórum megváltoztatta a “globális versenyképességi index” összeállításának módszertanát. Erre azért volt szükség, mert olyan változások mentek végbe a világon, ami miatt máshogy kellett súlyozni egy-egy eredményt, adatot, trendet.*Tavaly Magyarország a 60. helyen végzett. Az új módszertan szerint a WEF ismét elkészítette a tavalyi felmérést. Eszerint a 48. helyen végzett Magyarország, vagyis ugyanott áll, ahol az idei, legfrissebb felmérésen is került. Az új mérés eközben jó pár olyan országot hátrébb sorolt, ahol a versenyképesség alapvetően a természeti erőforrásokra vagy kizárólag az olcsó és képzetlen munkaerőre épül.

A versenyképességi indexet adó 12 mutatóból egyedül az infrastruktúrában vagyunk viszonylag jók, miután a 28. helyen állunk.*A WEF versenyképességi indexe elég bonyolultan áll össze, összesen több mint száz mutatót sűrítenek bele. Ezek között vannak, amik a meglévő statisztikákat használják fel, és vannak, amik vállalatvezetők kérdőíves válaszai alapján születnek. A mutatókat 12 olyan pillér alá sorolják, amelyek a termelékenység befolyásolásán keresztül meghatározzák egy ország versenyképességét, majd az egyes pilléreknek még fejlettségtől függően is külön súlyt adnak. Egészen elkeserítő a helyzet az egyészségügy (69.), az áru- és munkaerőpiac esetében is (82., illetve 83. hely). Nem állunk jól az intézményrendszernél sem (66.), ez leginkább az állammal, és a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. (Egy ilyen versenyképességi felmérésben kifejezetten nem mutat jól az olyan kormányzati tevékenység, ahol 48 óra alatt el lehet egy egész ágazat működését lehetetleníteni, ahogy ez történt a lakástakarék-pénztárakkal, és számos más esetben az utóbbi években.)

 

Ahogy Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa a Portfólion megjelent elemzésében leírja: jelentős lemaradásunk van innovációban, vállalati versenyképességi mutatókban és az intézményrendszerünkben. A jelentés szerint a vállalatok innovációs kapacitása nagyon gyenge, a legtöbb cég még mindig az olcsó munkaerőre építi a termelését, nem tud vagy nem akar innoválni.

Igaz, a rendelkezésre álló szabad kapacitások a munkaerőpiacon erre már nem is nagyon adnak lehetőséget, mivel a munkaerő képzettsége és termelékenysége továbbra is alacsony, a még bevonható munkaerőé pedig még alacsonyabb. Ezekért leginkább az oktatási rendszerünk okolható: az általános iskolás gyerekek kompetenciája folyamatosan romlik, a lakosság digitális írástudása az EU-átlag alatt van.

A most iskolába kerülő gyerekek átlagosan 15 évet fognak az iskolapadban ülni, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony azok aránya, akik a középiskola után még tovább tanulnak. A WEF felmérése erősen kritizálja az állam és a vállalatok közötti jogi vitarendezés folyamatát, és komoly kritikákat kap a bírói függetlenség is.

A WEF szerint annak az esélye, hogy egy magyar vállalat az állammal szemben pert nyerjen Európában az egyik legalacsonyabb.

Emellett gyenge a tulajdonjogok védelme, nagy a korrupció, elterjedt a szervezett bűnözés és rendkívül alacsony a társadalmi tőke. Vakhal Péter szerint ha versenyképességünket aszerint vizsgáljuk, hogy mennyire készültünk fel az új évtized kihívásaira, akkor a válasz sajnos egyértelmű.

Nagyon valószínű, hogy Magyarország hosszú időre be fog ragadni az uniós versenyképességi rangsor végén, és a világ versenyképességi rangsorának közepén, valahol félúton a high-tech és a fejlődő országok között.

Ha megnézzük a környező országokat, látható, hogy elhúztak mellettünk. A visegrádi négyek közül az utolsó helyen állunk a versenyképességgi rangsorban. Csehország a 29., Szlovákia a 41. és Lengyelország 37. helyen végzett. Az Európai Unióban a 24. helyen állunk, egydül Bulgária, Románia, Horvátország és Görögország van mögöttünk. A világ legversenyképesebb gazdasága idén az Egyesült Államoké lett, őt Szingapúr és Németország követi. Az utolsó helyeken Haiti, Jemen és Csád végzett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot ugrottunk a versenyképességi listán, mégsem lettek jobbak a kilátásainkA korrupció és a gyenge minőségű oktatás visszatartja az országot a fejlődéstől, miközben a munkapiaci helyzet technológiai fejlesztésekre készteti a vállalatokat.

Állam Piac magyar gazdaság versenyképességi rangsor visegrádi országok world economic forum Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.