Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.

Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.

A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.

A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.

Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.

Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.

Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.

Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.

Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.

A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.

 

Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.

 

A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.

Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert

annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.

Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.

Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom.

Állam európai bizottság kormány uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.