Körülbelül 50 ezren vannak ma Magyarországon azok, akik tartósan gondozásra szoruló hozzátartózójukat otthon ápolják akár a nap 24 órájában, és mivel így munkát nem tudnak vállalni, szociális ellátásban részesülnek.
Civil szervezetek és nem mellesleg ellenzéki képviselők régóta sürgették a kormányt, hogy emelje meg az ápolási díj eddigi rendkívül alacsony összegét, amire most meg is érkezett a válasz. A csütörtöki bejelentés szerint januártól jelentősen emelkedik az ellátás összege. Ám az is kiderült, hogy nem minden érintett számára nő ugyanolyan mértékben, amit az érdekvédelmi szervezetek nehezményeznek.
A kormány lényegében átalakítja az ápolási díj rendszerét, és egy új kategóriát hoz létre, az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat. A tartósan gondozásra szoruló gyermeküket nevelők 2019-től egységesen havi bruttó 100 ezer forint ápolási díjban részesülhetnek, amiből ha még levonják a nyugdíjjárulékot, akkor 90 ezer forintot kaphatnak kézhez. Ez az érintett családtagoknak jelentős, havi nettó 40-60 ezer forint plusz jövedelmet jelent hamarosan. Az emelések pedig a jövő év után sem állnak meg, a kormány ígérete szerint három lépésben, 2022-ig az akkori minimálbérre emelik a szintjét (ami idén 138 ezer forint).
A friss bejelentés alapján a kormány különbséget tenne a szeretteiket ápolók között, és a nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolók ápolási díját csak kisebb mértékben, mindössze 15 százalékkal növelné. Ez nettó értelemben mindössze 4-8 ezer forint pluszjövedelmet jelent januártól az érintetteknek. Igaz, utána ezt az összeget is tovább emelnék 2022-ig, évi 5-5 százalékkal. Így négy év alatt nominálisan összesen 33 százalékkal nőne a nem gyermeküket ápolók ápolási díja, ami reálértéken körülbelül 18 százalékos*2019-ben 3,1, 2020-2022 között 3 százalékos éves inflációt feltételezve. emelkedésnek felelhet meg.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke, Kovács Ágnes ugyanakkor a Klubrádiónak elmondta, a kormány intézkedése 33 ezer érintettre nézve lenne hátrányos, tehát ennyien vannak azok, akik nem gyermeküket ápolják otthon. Így az ápolási díj bruttó 100 ezer forintra való emelése csak az érintettek kevesebb, mint felét, 17 ezer igénylőt érint majd, igaz, nekik ez jelentős segítség lesz.
Kovács elmondta, hogy az ápolási szükségletet és az ápolási tevékenység nehézségét nem az határozza meg, hogy azt valaki szülőként vagy nem szülőként végzi, hanem az ápolásra szoruló személy állapota. Függetlenül attól, hogy milyen családi státuszban végzi valaki ezt a feladatot, maga a feladat nehéz, éppen ezért a kormány tervezett módosítása a nem gyermeküket ápoló hozzátartozókra nézve diszkriminatív.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a csütörtöki bejelentés messze van attól, amit az érdekvédelem kért, hiszen csak átmeneti megoldást jelent, és nem rendezi a jogviszonyokat és a szolgáltatási gyűrű*például támogató szolgálat, nappali ellátás, köznevelési intézmények stratégiai kérdéseit sem. A civil szervezetek az ápolási díj emelése mellett arra is sürgették a kormányt, hogy munkaviszonyként ismerjék el az otthonápolást, azonban erre a javaslatra egyelőre nem érkezett nyílt kormányzati reakció.
Kovács Ágnes azt is elárulta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tervezett intézkedések végső egyeztetéseiből teljesen kihagyta az érdekvédelmi szervezeteket, pedig júliusban megállapodtak arról, hogy a végleges javaslati csomagot leegyeztetik, mielőtt az a kormány elé kerül.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
