Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita Jandó Zoltán
2018. október 4. 13:02 Állam

Csökkenhet az áfa Magyarországon, ha átmegy az EU-n az áfareform

Az Európai Parlament 25 százalékban maximálná az EU-tagállamokban kivethető áfa felső kulcsát, ami mellett a képviselők támogatták az áfaszabályok Európai Bizottság által javasolt reformjának jó részét is – számolt be a szerdai plenáris ülésről az uniós parlament.

A képviselők két jogszabály-tervezetről szavaztak tegnap. Az egyik az egységes piacon belüli kereskedelmet egyszerűsíti elsősorban a kis- és középméretű vállalkozások számára, és csökkentené az áfacsalásokat. Becslések szerint ugyanis az uniós országok akár 50 milliárd eurótól is eleshetnek a határon átnyúló áfacsalások miatt.

A másik, amely Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő jelentése és javaslata volt, egy egyértelműbb áfakulcsrendszert hozna létre. Ebben szerepelt az áfakulcs 25 százalékban való maximálása, illetve vitarendezési eljárások bevezetése, és egy közös, az áfarendszerről szóló információs portál létrehozása is, amely azonnal pontos információval szolgálna a tagállamok áfaszabályainak változásáról.

Szanyi Tibor a hozzáadottérték-adó mértékéről szóló vita során felhívta a figyelmet, hogy a javaslat értelmében a felső áfakulcsnak mindenhol 15 és 25 százalék közé kell esnie, ami mellett a tagállamoknak lehetőségük lesz két kedvezményes kulcs és egy nulla és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Szerinte a jelentés által támogatott javaslat nem korlátozza a tagállamok jelenlegi rugalmasságát az áfakulcs megállapításában, éppen ellenkezőleg: harmonizált és kevésbé korlátozó szabályokat vezet be, például azzal, hogy ahelyett, hogy kiegészítené azon áruk és szolgáltatások már így is hosszú jegyzékét, amelyekre kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni, egy úgynevezett negatív listát vezet be. Tehát azt mondja csak meg, hogy mi nem kerülhet kedvezményes kulcs alá.

Az EU-ban (és az egész világon) Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs, így az uniós reform a magyar költségvetési bevételeket érintheti a leginkább.

Nálunk 2012 januárja óta 27 százalék áfát kell fizetni az áruk és szolgáltatások megvásárlásakor, igaz, az elmúlt években nőtt a csökkentett áfakulcsú kivételek köre. Az unió többi tagállamában ugyanakkor sehol sincs 25 százalék felett az általános forgalmi adó kulcsa.

 

Mekkora lyukat ütne a költségvetésen, ha két százalékponttal csökkenteni kellene a legmagasabb áfakulcsot? Ezt annak ellenére nem könnyű számszerűsíteni, hogy a NAV részletes adatokat közöl az áfáról.

Az biztos, hogy a 27 százalékos kulcs alá eső termékek értékesítéséből a belföldi cégeknek tavaly hajszál híján 53 ezer milliárdos bevételük volt. Ennek az adója 14,3 ezer milliárd forint lenne. Ez azonban csak egy elméleti szám, hiszen nem veszi figyelembe, hogy a cégek is vásárolnak egymástól, márpedig az áfát nem kell egy adott termékhez köthető minden tranzakciónál megfizetni, csak a teljes lánc végén*A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a cég a bevétele után fizetendő áfából levonja a kiadásainak az áfa-tartalmát. Tehát, ha egy vállalat papírhajókat értékesít darabját 200 forint plusz 54 forint áfáért, és ehhez a papírt 100 forint plusz 27 forint áfáért szerzi be, akkor nem 54, csak 27 forint (54-27) áfát fog fizetni..

Azt viszont már csak becsülni lehet, hogy a cégek egymás közötti tranzakcióiban, tehát a beszerzéseknél mennyi a 27 százalékos kulcs alá eső termékek részesedése. Ha ugyanolyan aránnyal számolunk, mint ami az összes adóra vonatkozik, akkor egy két százalékpontos csökkentés 211 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen. A tényeleges szám azonban valószínűleg ennél alacsonyabb, mivel a cégek egymás közötti adásvételeinél sokkal kisebb az alacsonyabb kulccsal adózó termékek részesedése. Számításaink szerint így inkább 130 milliárd környékén lenne a kiesés.

A bizottság jogszabály-tervezetének javasolt változtatásai még az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé kerülnek, ott születik meg a végső döntés.

Állam áfa áfacsalás áfacsökkentés Európai Parlament Európai Unió uniós szabályozás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.