Szeptember közepéig valamivel több mint 27 ezer civil szervezethez közel 8,3 milliárd forint érkezett a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából. Ez már most 400 millió forinttal több, mint a tavalyi végleges szám. A felajánlók száma viszont egyelőre messze elmarad a tavalyitól is, pedig az előző évben az adóbevallás módjának változása miatt sokéves mélypontra csökkent a lehetőséggel élő adózók száma.
A 2017-es visszaesést az okozta, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) bevezette az online adóbevallást, ami az adózók dolgát sok esetben megkönnyítette, ám épp ezért míg korábban mindenki találkozott az 1 százalékos felajánlás lehetőségével, az online rendszernél már nem feltétlenül. Bár voltak kísérletek arra, hogy felhívják erre az emberek figyelmét, tavaly mégis százmilliókkal kevesebb pénz áramlott ilyen formában a civil szervezetekhez.
Az eddigi idei adatok alapján nehéz eldönteni, hogy az adózók és a NAV alkalmazkodtak-e viszonylag gyorsan az új rendszerhez, vagy csak a bérek növekedése kozmetikázta a tavalyi adatokat. A felajánlások összegének megugrása első ránézésére előbbire utal, ám még az előző évhez képest jelentős javulás ellenére sem sikerült elérni a 2016-os szintet. Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy időközben a bruttó átlagkereset épp 20 százalékkal emelkedett, akkor a két évvel ezelőttihez hasonló felajánlási hajlandóság mellett az idén nagyjából 10 milliárdot kellett volna összeszedni a civil szervezeteknek.
Így pedig a számok inkább már arra utalnak, hogy az online bevallásnak ezt a hátrányát egyelőre nem sikerült teljes egészében kiküszöbölni. Ezt erősíti az is, hogy míg 2016-ban 2,1 millióan ajánlották fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát valamely civil szervezetnek, ezúttal még csak 1,8 milliónál tart ez a számláló. Szintén nem a tudatosság mellett szól, hogy szép számmal kaptak támogatást végelszámolás vagy törlés alatt áll szervezetek is: összesen 50 olyan alapítványnak ajánlottak fel pénzt az adózók, amelyek belátható időn belül meg fognak szűnni.
A legtöbb pénzt az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány kapta. Hozzájuk kicsit több, mint 156 millió forint folyt be az 1 százalékokból, ami a tavalyinál ugyan egy hajszállal több, de a 2016-ostól majdnem 20 millió forinttal elmarad.
A lista élén egyébként szinte kizárólag a beteg gyermekek, illetve az állatok segítése érdekében életre hívott alapítványok állnak. A top 100-ba is csak elvétve fért be más tevékenységet folytató szervezet. Az első ilyen az idősek gondozására szakosodott Magyar Hospice Alapítvány, amely a 22. legnagyobb összeget, 37 millió forintot gyűjtött össze, de top 100-as lett a Társaság a Szabadságjogokért (20,4 millió forint), a Magyar Kerékpárosklub (12,2 millió) és több sajtóterméket támogató szervezet is, mint például a Tilos Kulturális Alapítvány (14,3 millió), az Átlátszónet (23 millió) vagy éppen a Klubrádióhoz köthető Szabad Sávért alapítvány (26,5 millió).
A fenti számok is jól mutatják, hogy az 1 százalékokból nagyobb összeget mindössze néhány tucat alapítvány tud összeszedni, azaz a felajánlások elég koncentráltan egy szűk körhöz kerülnek. Jelen állás szerint az idén például mindössze 86 olyan szervezet volt, amely 10 millió forintnál nagyobb összeghez jutott így, viszont az összes felajánlás közel harmada hozzájuk érkezett.
Ezzel szemben több mint 14 ezer olyan szervezet van, amelynek 100 ezer forintnál kisebb összeget utaltak a személyi jövedelemadókból, és ez a 14 ezer szervezet negyedannyi pénzt sem kapott, mint a legnagyobb 86. A NAV listája szerint a legkevesebb pénz, mindössze 1000 forint Malá Furmicska Néptánc Egyesületnek jutott, de csak 13 forinttal kapott többet ennél a Kolompos a Gyermekekért Alapítvány és 1028 forinttal kellett beérnie a Munkás Horgász Egyesületnek is.
Utóbbi szervezeteknél az egy főre jutó felajánlás is kifejezetten alacsony volt, akadtak viszont olyan egyesületek, amelyek 1-1 embertől is hatalmas összeget kaptak. Ebből a szempontból az abszolút rekorder a Budapest Artisan Alapítvány, amelynek ugyan csak egy támogatója volt, de ő több mint félmillió forintot ajánlott fel. Ebből könnyen kiszámolható, hogy az illető elég jól keres: havi bruttó jövedelme több mint 30 millió forint volt tavaly.
Persze néhány nagyjövedelmű donorból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni arra, hogy milyen társadalmi rétegnek fontos az adott alapítvány. Ha viszont egy szervezetet már több mint százan támogatnak, akkor ott elég nagy a minta ahhoz, hogy erre is lehessen következtetni. Ebben a rangsorban a fővárosi I. kerületben található Szilágyi Erzsébet Gimnázium alapítványa áll az élen, amely 176 ember személyi jövedelemadójából összesen közel 10 millió forinthoz jutott. Ez 3 millió forint feletti bruttó átlagkeresetet jelent.
Ebben a kategóriában egyébként az iskolák elég jól szerepeltek. A magasabb jövedelmi csoportba tartozók támogatják a második kerületi Áldás utcai Általános Iskola alapítványát és a Közép-Európai Egyetemet is.
A kormányközeli alapítványok viszont ezúttal sem taroltak, úgy tűnik, az emberek többsége szerint ezeknek jut elég forrás máshonnan. A CÖF-nek 408 ember adta az 1 százalékát összesen 2,15 millió forint értékben, a Puskás Akadémiát fenntartó Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány pedig 455 ezer forintot kapott 65 embertől. Pedig a labdarúgás területén is vannak kedvelt egyesületek: az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítványt több mint ezren támogatták, és így bő 5 millió forint jött össze nekik.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
