23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás
Miközben az Egyesült Államokban egyre fontosabb téma a vállalatvezetők és a dolgozók jövedelmei közötti szakadék, Magyarországon erre kevesebb figyelem jut, és nem is áll túl sok adat rendelkezésre. Kivéve az állami és önkormányzati vállalatokat, amelyeknél a törvény szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetők javadalmazását, az alkalmazottak fizetését pedig az éves beszámolókban szereplő adatokból lehet kiszámítani.
Az utóbbi pár évben nagy mozgások voltak, mert az állami vállalatok vezetőinek javadalmazását 2010-ben a Fidesz-kormány 2 millió forintban korlátozta, majd 2015-ben eltörölte ezt, és új rendszert vezetett be:
- a pénzügyi cégeknél és a postánál havi 5 millió forintra emelte a fizetési plafont,
- az energiaszolgáltatóknál és a stratégiailag kiemelt cégeknél havi 3 millió forintra,
- a többi állami cégnél szintén 3 millió forintra.
Ez egyben azt is jelenti, hogy akár több száz állami cégvezető jobban keres, mint a miniszterelnök, akiknek havi bruttó 1,75 millióval kell beérnie.
Összegyűjtöttük 20 magyar állami és önkormányzati cég fizetési és pénzügyi adatait*A vezetők bérét a közérdekű adatok között kerestük meg. A havi bruttó alapbérhez a cafeteriát nem számoltuk hozzá, mivel ezt a céges bruttó átlagbérben sem tudtuk figyelembe venni. Amennyiben elérhető volt a prémium mértéke és egyéb, számszerűsített juttatás, akkor azt is figyelembe vettük és havi bérre számoltuk át.
A cégek átlagos munkabérét az éves beszámolók eredménykimutatásának bérköltség sorából vettük, ami a bruttó béreknek felel meg, és ezt osztottuk el a 2017-re vonatkozó átlagos foglalkoztatotti létszámmal. Ebben az átlagban a vezetők bére is benne van, de a sok ezer főt foglalkoztató vállalatoknál ennek nincs jelentős hatása az átlagbérre., amelyek vagy sok alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, vagy jelentős, kiemelt feladatokat látnak el. A bérplafont a cégek többségénél kihasználják, a Volánbusz és a Magyar Közút mellett a fővárosi tulajdonú cégek vezetői kapnak a 3-5 milliós maximumnál jóval kevesebb juttatást.
A vizsgált 20 cégnél 102 ezren dolgoznak, az összes magyar foglalkoztatott 2,3 százaléka. Ezeknél a vállalatoknál az országos átlagnál magasabb, 335 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés tavaly, ami tizedével több a 2017-re vonatkozó 297 ezer forintos országos átlagnál. A 20 cégvezető havi átlagos javadalmazása 12-szer volt magasabb, mint az átlagos munkavállalóké, havi 4 millió forintot tett ki. Ezzel nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon kicsi a különbség a cégvezetők és beosztottjaik között. Az egyes vállalatok között azonban jóval nagyobb a különbség.
A legnagyobb, 26-szoros különbség a Magyar Postánál van. Illetve ennyi volt tavaly, az idei céges átlagbérről még nincs adat.
Ha az idei, valamivel több mint 10 százalékos emelést valóban mindenki megkapta a vállalatnál, akkor a különbség 23-szorosra csökkent.
A vezérigazgató havi 5 milliót keres, emellett bónusza elérheti a 20 százalékot, miközben a céges átlagfizetés a vizsgálat vállalatok közül a legalacsonyabb. A legkisebb különbségek azoknál a cégeknél – például a bankoknál – vannak, amelyek jól fizetik a munkavállalóikat.
Hasznos lenne, ha össze lehetne hasonlítani az állami és a magántulajdonú cégek vezetőinek bérét egy-egy szektoron belül, de Magyarországon egyelőre még csak fel sem merült, hogy a tőzsdei és/vagy nagyvállalatok vezetőinek bére transzparensebb legyen. Az elérhető adatok alapján mindenesetre az a kép rajzolódik ki, hogy – különösen a kisebb és kevésbé szem előtt lévő – állami cégek vezetőit nem ritkán jobban fizethetik, mint a magánvállalatok menedzsereit.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
