Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Miközben az Egyesült Államokban egyre fontosabb téma a vállalatvezetők és a dolgozók jövedelmei közötti szakadék, Magyarországon erre kevesebb figyelem jut, és nem is áll túl sok adat rendelkezésre. Kivéve az állami és önkormányzati vállalatokat, amelyeknél a törvény szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetők javadalmazását, az alkalmazottak fizetését pedig az éves beszámolókban szereplő adatokból lehet kiszámítani.

Az utóbbi pár évben nagy mozgások voltak, mert az állami vállalatok vezetőinek javadalmazását 2010-ben a Fidesz-kormány 2 millió forintban korlátozta, majd 2015-ben eltörölte ezt, és új rendszert vezetett be:

  • a pénzügyi cégeknél és a postánál havi 5 millió forintra emelte a fizetési plafont,
  • az energiaszolgáltatóknál és a stratégiailag kiemelt cégeknél havi 3 millió forintra,
  • a többi állami cégnél szintén 3 millió forintra.

Ez egyben azt is jelenti, hogy akár több száz állami cégvezető jobban keres, mint a miniszterelnök, akiknek havi bruttó 1,75 millióval kell beérnie.

Összegyűjtöttük 20 magyar állami és önkormányzati cég fizetési és pénzügyi adatait*A vezetők bérét a közérdekű adatok között kerestük meg. A havi bruttó alapbérhez a cafeteriát nem számoltuk hozzá, mivel ezt a céges bruttó átlagbérben sem tudtuk figyelembe venni. Amennyiben elérhető volt a prémium mértéke és egyéb, számszerűsített juttatás, akkor azt is figyelembe vettük és havi bérre számoltuk át.
A cégek átlagos munkabérét az éves beszámolók eredménykimutatásának bérköltség sorából vettük, ami a bruttó béreknek felel meg, és ezt osztottuk el a 2017-re vonatkozó átlagos foglalkoztatotti létszámmal. Ebben az átlagban a vezetők bére is benne van, de a sok ezer főt foglalkoztató vállalatoknál ennek nincs jelentős hatása az átlagbérre.
, amelyek vagy sok alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, vagy jelentős, kiemelt feladatokat látnak el.  A bérplafont a cégek többségénél kihasználják, a Volánbusz és a Magyar Közút mellett a fővárosi tulajdonú cégek vezetői kapnak a 3-5 milliós maximumnál jóval kevesebb juttatást.

A vizsgált 20 cégnél 102 ezren dolgoznak, az összes magyar foglalkoztatott 2,3 százaléka. Ezeknél a vállalatoknál az országos átlagnál magasabb, 335 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés tavaly, ami tizedével több a 2017-re vonatkozó 297 ezer forintos országos átlagnál. A 20 cégvezető havi átlagos javadalmazása 12-szer volt magasabb, mint az átlagos munkavállalóké, havi 4 millió forintot tett ki. Ezzel nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon kicsi a különbség a cégvezetők és beosztottjaik között. Az egyes vállalatok között azonban jóval nagyobb a különbség.

 

A legnagyobb, 26-szoros különbség a Magyar Postánál van. Illetve ennyi volt tavaly, az idei céges átlagbérről még nincs adat.

Ha az idei, valamivel több mint 10 százalékos emelést valóban mindenki megkapta a vállalatnál, akkor a különbség 23-szorosra csökkent.

 

A vezérigazgató havi 5 milliót keres, emellett bónusza elérheti a 20 százalékot, miközben a céges átlagfizetés a vizsgálat vállalatok közül a legalacsonyabb. A legkisebb különbségek azoknál a cégeknél – például a bankoknál – vannak, amelyek jól fizetik a munkavállalóikat.

Hasznos lenne, ha össze lehetne hasonlítani az állami és a magántulajdonú cégek vezetőinek bérét egy-egy szektoron belül, de Magyarországon egyelőre még csak fel sem merült, hogy a tőzsdei és/vagy nagyvállalatok vezetőinek bére transzparensebb legyen. Az elérhető adatok alapján mindenesetre az a kép rajzolódik ki, hogy – különösen a kisebb és kevésbé szem előtt lévő – állami cégek vezetőit nem ritkán jobban fizethetik, mint a magánvállalatok menedzsereit.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlősdinek számít, ha 15-ször keres többet dolgozójánál egy magyar cégvezetőAmerikában egy átlagos alkalmazott bérének több százszorosát keresik meg vállalatvezetők, Nyugat-Európában 100-150 közötti a szorzó, idehaza csak 10-15-szörös.

Állam Pénz állami vállalatok bérek fizetési különbségek Magyar Posta Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.