Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat
448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett, tehát 69 százalékos többséggel fogadták el a Sargentini-jelentést, ami megnyitja az utat azelőtt, hogy elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben az Európai Tanácsban.
A jelentés szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, ráadásul nem is egy, hanem 12 területen. Ezek egy része a jogállammal és a joguralommal foglalkozik, de a korrupció, illetve a kisebbségi és gazdasági-szociális jogok kérdésében is találtak problémákat az európai politikusok, akik Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő vezetésével hosszas folyamat után megalkották ezt a jelentést.*Az alkotmányos és a választási rendszer működése; az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai; a korrupció és az összeférhetetlenség; a magánélet védelme és az adatvédelem; a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos élet szabadsága; a vallásszabadság; az egyesülési szabadság; az egyenlő bánásmódhoz való jog; a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem; a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; a gazdasági és szociális jogok. A dokumentumot ugyan lehet kritizálni, mert nem folyamatokat, hanem egyes eseteket mutat be, de valójában nem is volt kérdés, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik az Európai Parlamentben.
A szavazás név szerinti eredménye egyelőre nem került fel az Európai Parlament honlapjára, csak annyit lehet tudni, hogy a baloldali frakciók tagjai közül csak 3-3 cseh és portugál kommunista képviselő szavazott nemmel. A legnagyobb, a Fideszt is magába foglaló néppárti frakció már megosztottabb volt, de többségében nekik is a jelentés elfogadását kellett támogatniuk, különben nem lett volna meg a többség. Ez az ülésrendből is látszik, a jobb oldali képen a sötétkék szín jelzi a néppárti képviselőket.
Frissítés: időközben megérkeztek a név szerinti szavazási adatok, amelyekről az alábbi cikkben számoltunk be.
Ez az első eset, hogy az európai pártok képviselői ilyen véleményt nyilvánítottak ki egy országban előállt demokratikus állapotokról. Lengyelország ugyan már Magyarország előtt tart a 7. cikkely szerinti eljárásban, de ott nem az Európai Parlamentből, hanem az EU végrehajtó szervezetéből, az Európai Bizottságból indult a kezdeményezés. A Magyarországgal szembeni eljárás egyébként már jóval korábban, a migránsválság és a rezsicsökkentés előtt, 2012-ben elindult.
A folytatás az eddigiekhez hasonló sebességű lesz. Legközelebb az Európai Tanácsban a külügyminiszterek tanácsának kell hivatalosan is elindítania a 7. cikkely szerinti eljárást. Ezután az Európai Bizottság és az Európai Tanács konzultál annak megállapítása érdekében, hogy mely pontokon sérülnek az Európai Unió alapértékei Magyarországon; ehhez a brüsszeli bizottság egyeztetéseket fog folytatni a magyar kormány képviselőivel is.
Miután a bizottság javaslatokat tesz Magyarországnak, a magyar kormány dönthet, hogy a gyakorlatba ülteti át őket, vagy sem. Ha nem, akkor az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia, hogy folytatódjon-e az eljárás, ezen a ponton négyötödös többség kell. Ha a magyar kormány erre sem reagál, akkor egyhangú döntéssel határozhatnak pénzbeli vagy jogi szankciók meghozataláról (a magyar kormány képviselője ekkor nem szavazhat).
Ez azt jelenti, hogy több ponton is vége szakadhat az eljárásnak, és nagyon sok feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy tényleg megvonják Magyarország szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben, vagy leállítsák az uniós források folyósítását. A rendszer arra épül, hogy inkább egyetértésre bírja a tagállamokat, vagyis ebben az esetben meggyőzzék a magyar kormányt, hogy térjen le az antidemokratikus útról. (Emiatt az elv miatt az országok nem is dönthetnek a tagállamok valamelyikének kizárásáról.)
A döntésre a forint és a budapesti tőzsde is negatívan reagált. Az euró forintárfolyama 324,8-ról 326,1-ig szaladt fel.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
