Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett, tehát 69 százalékos többséggel fogadták el a Sargentini-jelentést, ami megnyitja az utat azelőtt, hogy elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben az Európai Tanácsban.

A jelentés szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, ráadásul nem is egy, hanem 12 területen. Ezek egy része a jogállammal és a joguralommal foglalkozik, de a korrupció, illetve a kisebbségi és gazdasági-szociális jogok kérdésében is találtak problémákat az európai politikusok, akik Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő vezetésével hosszas folyamat után megalkották ezt a jelentést.*Az alkotmányos és a választási rendszer működése; az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai; a korrupció és az összeférhetetlenség; a magánélet védelme és az adatvédelem; a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos élet szabadsága; a vallásszabadság; az egyesülési szabadság; az egyenlő bánásmódhoz való jog; a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem; a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; a gazdasági és szociális jogok. A dokumentumot ugyan lehet kritizálni, mert nem folyamatokat, hanem egyes eseteket mutat be, de valójában nem is volt kérdés, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik az Európai Parlamentben.

A szavazás név szerinti eredménye egyelőre nem került fel az Európai Parlament honlapjára, csak annyit lehet tudni, hogy a baloldali frakciók tagjai közül csak 3-3 cseh és portugál kommunista képviselő szavazott nemmel. A legnagyobb, a Fideszt is magába foglaló néppárti frakció már megosztottabb volt, de többségében nekik is a jelentés elfogadását kellett támogatniuk, különben nem lett volna meg a többség. Ez az ülésrendből is látszik, a jobb oldali képen a sötétkék szín jelzi a néppárti képviselőket.

Frissítés: időközben megérkeztek  a név szerinti szavazási adatok, amelyekről az alábbi cikkben számoltunk be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nap, amikor kivetette magából a Fideszt az európai pártcsaládjaMég a teljes Európai Parlamentnél is nagyobb arányban támogatták a Sargentini-jelentést, a magyar kormányzópártot is soraiban tudó Európai Néppárt nem Fideszes képviselői.

Ez az első eset, hogy az európai pártok képviselői ilyen véleményt nyilvánítottak ki egy országban előállt demokratikus állapotokról. Lengyelország ugyan már Magyarország előtt tart a 7. cikkely szerinti eljárásban, de ott nem az Európai Parlamentből, hanem az EU végrehajtó szervezetéből, az Európai Bizottságból indult a kezdeményezés. A Magyarországgal szembeni eljárás egyébként már jóval korábban, a migránsválság és a rezsicsökkentés előtt, 2012-ben elindult.

A folytatás az eddigiekhez hasonló sebességű lesz. Legközelebb az Európai Tanácsban a külügyminiszterek tanácsának kell hivatalosan is elindítania a 7. cikkely szerinti eljárást. Ezután az Európai Bizottság és az Európai Tanács konzultál annak megállapítása érdekében, hogy mely pontokon sérülnek az Európai Unió alapértékei Magyarországon; ehhez a brüsszeli bizottság egyeztetéseket fog folytatni a magyar kormány képviselőivel is.

Miután a bizottság javaslatokat tesz Magyarországnak, a magyar kormány dönthet, hogy a gyakorlatba ülteti át őket, vagy sem. Ha nem, akkor az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia, hogy folytatódjon-e az eljárás, ezen a ponton négyötödös többség kell. Ha a magyar kormány erre sem reagál, akkor egyhangú döntéssel határozhatnak pénzbeli vagy jogi szankciók meghozataláról (a magyar kormány képviselője ekkor nem szavazhat).

Ez azt jelenti, hogy több ponton is vége szakadhat az eljárásnak, és nagyon sok feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy tényleg megvonják Magyarország szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben, vagy leállítsák az uniós források folyósítását. A rendszer arra épül, hogy inkább egyetértésre bírja a tagállamokat, vagyis ebben az esetben meggyőzzék a magyar kormányt, hogy térjen le az antidemokratikus útról. (Emiatt az elv miatt az országok nem is dönthetnek a tagállamok valamelyikének kizárásáról.)

A döntésre a forint és a budapesti tőzsde is negatívan reagált. Az euró forintárfolyama 324,8-ról 326,1-ig szaladt fel.

Állam Európai Unió judith sargentini Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.