Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 7. 08:33 Állam

Egy félév alatt hirtelen 16 ezerrel csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma

Az előző iskolai tanévben az első és a második félév között 82 ezerről 66 ezerre csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma. Egy félév alatt hirtelen 16 ezer tanulónak javult látványosan a tanulmányi teljesítménye, legalábbis az Oktatási Hivatal adatai szerint. A valóságban azonban valószínűleg közel sem ennyire eredményes a lemorzsolódás elleni program.

Márciusban írtuk meg, hogy a 2017/2018-as tanév első félévi adatai szerint az általános iskolától a gimnáziumig a tanulók 11 százalékát fenyegette a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Ez az arány a tanév végére 8,9 százalékra mérséklődött.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszer névre keresztelt statisztikát a 2016/2017-es tanév második féléve óta vezeti a hivatal, tehát mindössze három félév adatai állnak rendelkezésre. Az első felméréskor 81 ezer lemorzsolódással veszélyeztetett diákot számoltak, tehát ehhez képest is óriási javulást jeleznek a legfrissebb adatok. 

Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy mi lehet a magyarázata a jelentős csökkenésnek, amire azt a választ kaptuk, hogy a jelzőrendszer bevezetése miatt a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, és az intézmények keresik azokat a támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a tanulmányi eredmények javításában. A hivatal szerint a lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények az elmúlt időszakban célzott szakmai támogatást kaptak, és kapnak továbbra is uniós pályázatok keretében, illetve a hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaitól.

Emellett az Oktatási Hivatal szerint az is közrejátszhat, hogy jellemző, hogy félévkor pedagógiai megfontolásokból kissé szigorúbban értékelik a tanulói előmenetelt az iskolák, mint a tanév végén. Ezt azonban nem támasztja alá, hogy a 2016/2017-es tanév végén is 81 ezer diákot veszélyeztetett az iskolai  lemorzsolódás, hasonlóan az előző tanév első félévéhez (amikor 82 ezeret). 

A legfrissebb adatok szerint ráadásul minden egyes megyében és a fővárosban is mérséklődött a korai iskolaelhagyással fenyegetett tanulók aránya (1,2-3,4 százalékkal), ami azt feltételezi, hogy az ország egész területén hatékonyan sikerül fellépniük az iskoláknak a tanulók tanulmányi eredmények javítása érdekében.

 

Kedvező lenne, ha a számok a valóságot tükröznék, és valóban csökkenő tendenciát mutatna a lemorzsolódással fenyegetett diákok száma az országban, ám a jelzőrendszer megbízhatóságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy hirtelen 16 ezer fővel mérséklődött a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók száma. Ahhoz túlságosan rövid ideje fut még a lemorzsolódás elleni program, hogy ilyen látványos eredményt sikerüljön elérni, ráadásul az sem tűnik reálisnak, hogy az ország minden részén egyszerre beinduljon a javulás.

Az atv.hu éppen júliusban írt arról, hogy ugyan van lemorzsolódás elleni program, mivel nincs átfogó cselekvésterv és az iskoláknak – sokszor tanárhiány mellett – saját hatáskörükben kell megoldaniuk a leszakadó diákok felhúzását, sokszor egyszerűbb továbblökni a diákokat és egyszerűen felhúzni a tanulmányi eredményüket. Ez egy sokkal valószínűbb forgatókönyv és magyarázat lehet arra, hogy miért javult ilyen látványosan sok korábban lemorzsolódással veszélyeztetett diák tanulmányi eredménye egy félév alatt.

A jelzőrendszer felállítása nyilvánvalóan elvárásokat támaszt az oktatási intézmények felé, amelyek próbálnak megfelelni, ám hogy ezt valódi eszközökkel vagy trükközéssel teszik, az nem derül ki a statisztikából.

Állam korai iskolaelhagyók lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Váczi István
2018. november 21. 10:16 Állam

Egy szörnyű év egyik legrosszabb napján vannak túl a befektetők

Az utóbbi hetekben a tőzsdéken már megszokottá vált az árfolyamok ide-oda csapkodása, de tegnap az amerikai piacokon nemcsak a részvények estek, hanem egyebek mellett az olaj és a kriptodevizák is.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.