Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 31. 13:36 Állam

Sokat lépett vissza az elmúlt egy hétben a paksi bővítés

Nem sikerült olyan céget találni, amely elvállalta volna az új paksi atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezését, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatát. Bár a bővítésért felelős Paks II. Zrt. három vállalattal is tárgyalt – köztük a meglévő erőművet fenntartó MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel -, végül senki sem nyújtott be ajánlatot a még márciusban kiírt felhívásra.

A közbeszerzés így eredménytelenül zárult, és meg kell ismételni. Az ilyen csúszások a paksi bővítésnél pedig sosem jönnek jól, hiszen a kezdetektől tudni lehet, hogy elég szűkös az új blokkok felhúzásának határideje.

Háromból semmi

A Paks II Zrt. egyébként egy elég komplex munkára szeretett volna keretszerződést kötni. A nyertesnek különböző, igencsak fontos dokumentumokat kellett volna formailag ellenőrizni, illetve műszaki szempontból felülvizsgálni és értékelni. Ami talán még fontosabb, hogy egy a műszaki dokumentumok elfogadhatóságáról szóló nyilatkozatot is vártak a partnertől. Magyarul, aki a munkát elnyeri, az a felelősséget is vállalja a paksi bővítést megalapozó dokumentumokért.

Első körben még három piaci szereplő is alkalmasnak tűnt a feladatra. A közbeszerzési adatbázisban elérhető adatok szerint a Paks II Zrt. egy érdi-budapesti konzorciummal, egy fővárosi vállalattal és a paksi atomerőmű fenntartójával is tárgyalt*A munkára úgynevezett tárgyalásos eljárás keretében szerették volna kiválasztani a partnert. Ennek lényege, hogy első körben csak jelentkeznek a cégek, és ekkor még kizárólag az alkalmasságukat vizsgálja meg a tender kiírója. A második körben már csak az alkalmas piaci szereplők indulhatnak, velük tárgyal a konkrét szerződés feltételeiről az ajánlatkérő, jelen esetben a Paks II. Zrt. Ennek a közbeszerzésnek az első körében három szereplőt találtak alkalmasnak a feladatra:
a Bátkontroll Mérnöki Kft. és az Óbuda-Újlak Zrt. alkotta konzorciumot,
az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t, illetve
a Trampus és Társa Kft.-t.
.

Végül azonban ajánlatot senkitől sem kaptak.

A paksi bővítésnél, ha nem is látványosan, de folyamatosan haladnak a dolgok, ám pont a közbeszerzések esetében ennek nincs annyira sok látszatja. Bár a Paks II. Zrt. már számos tendert kiírt, ezek elég jelentős részére magának a cégnek a működtetéséhez volt szükség, a projektet ezek egy centivel sem vitték előrébb. Az idén például eddig négy közbeszerzést bonyolítottak le: a mostani meghiúsult tender mellett egy telephelyük őrzésére, illetve egy másik takarítására szerződtettek egy-egy céget. Az egyetlen érdemi és eredményesen is záródó beszerzésükkel a létesítési és építési engedélykérelmekkel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok magyar fordításának szaklektorálását rendelték meg 187 millió forintért*Ez a keretszerződés összértéke..

Persze a dolgot el lehet ütni azzal, hogy első körben az engedélyeket kell megszerezni, és ez igaz is, de most ennél azért már tovább kellene látni. Négy éve, a teljes folyamat elején szakértők úgy számoltak, hogy a tervezett 2026 környéki induláshoz 2018 elejére meg kellene lennie a környezetvédelmi, a telephely-, illetve a létesítési engedélyeknek, és még ebben az évben az első kapavágásra is sort kell keríteni.

A három engedélyből az előbbi kettőt sikerült is megszerezni, a többi azonban nem valósult meg a korábban említett ütemterv szerint. Bár Pakson már dolgoznak, hiszen a magyar fél februárban átadta a munkaterületet a fővállalkozó Roszatomnak, egyelőre csak a kiegészítő épületek kivitelezése zajlik, a kezdetekkor pedig nem ezt értették az első kapavágás alatt. A tényleges kivitelezés megkezdésére pedig már csak azért sem kerülhetett sor, mert a létesítési engedély még nincs meg, egyelőre a több ezer oldalas kérelem dokumentációján dolgoznak az illetékesek.

Közeleg 2026

Ráadásul csütörtökön kiderült, hogy az LMP az elvileg meglévő környezetvédelmi engedélyt is felülvizsgáltatná, ami az ütemezés szempontjából szintén nem túl jó hír. A zöldpárt azt nehezményezi, hogy a kiadott engedélyek nem számolnak annyira alacsony vízállás és magas hőmérséklet kombinációval a Dunnán, mint ami az elmúlt hetekben jellemző volt. Így ha az idén augusztusihoz hasonló időjárási körülmények alakulnak ki, amikor a két erőmű párhuzamosan üzemel, akkor szerintük a blokkok hűtése is lehetetlenné válhat. Az elmúlt hetekben a Duna már Paks 1 működésétől is túlmelegedett, és csak egy jogi kiskapuval sikerült elkerülni, hogy az áramtermelést csökkenteni kelljen.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJogi kiskapu mentette meg a Paksi AtomerőművetA hivatalos mérés szerint 29,88 fok volt a csúcs, ám ezt nem abban a napszakban mérték, amikor a legmelegebb a folyó.

 

A Paks 2 projekt csúszása nem elsősorban azért lenne probléma, mert veszélybe kerülne az ország áramellátása, hiszen a már most is működő erőművet, ha nem történik valami komoly gond, a 2030-as évek elejéig nem kell leállítani. A gondot az okozza, hogy a magyar kormány olyan megállapodást kötött az oroszokkal – akik nemcsak építik az új létesítményt, hanem hitelt is nyújtanak hozzá -, hogy a kölcsönt 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni, ha a blokkok még nem üzemelnek. Ez pedig igencsak veszélybe sodorná a 4000 milliárdos beruházás amúgy is sokat vitatott megtérülését.

Állam Duna közbeszerzés Paks 2 Paksi atomerőmű paksi bővítés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.