Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 30. 12:02 Állam

Nyolc éve ígéri a kormány, szerencse, hogy még mindig nem teljesült

Nagy volt a jövés-menés augusztusban a közösségi közlekedési cégek vezetésében. Dávid Ilona hat év után elhagyta a MÁV-ot, hogy átvegye a Volánbusz irányítását, utódja az előző kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési területét vezető Homolya Róbert lett. Az országgyűlési képviselőként és a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkáraként is dolgozó Fónagy Jánost pedig a „kötött pályás és nem kötött pályás helyközi közösségi közlekedésért felelős miniszterelnöki biztossá” nevezték ki.

Az új vezetőktől ugyan még nem hallottuk a terveiket, kifejtette viszont elképzeléseit Mosóczi László, aki az új kormányban az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraként irányítja a közlekedést. A politikus a Magyar Időknek adott hosszú interjúban mondta el, mire készülnek ebben a ciklusban.

Legfontosabb tennivalóként azt nevezte meg, hogy 2020-ra egységes közúti-vasúti jegyrendszert hozzanak létre, „hogy az ország két pontja közt utazva csak egy jegyet kelljen megváltanunk, függetlenül attól, hogy ehhez hányfajta szolgáltatást kell igénybe vennünk, hányszor szállunk át buszról vonatra, helyi járatról helyközire”.

Ez tényleg nagy előrelépés lenne, de az elképzelés a magyar közlekedéspolitika örök ígérete.

Volt erre szándék már a 2002 és 2010 közötti időszakban is, a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány közlekedési és energetikai államtitkára, Völner Pál pedig kinevezése után nem sokkal azt nyilatkozta a Figyelőnek: „ha valaki például Csornáról Budapestre utazik, ott közlekedik, majd hazamegy, akkor válthasson egy olyan jegyet, amely minden közösségi közlekedési járműre érvényes. Bízom benne, hogy ez az egységes jegyrendszer, illetve közlekedési modell elindulhat még ebben a kormányzati ciklusban.”

Nem indult el, ahogy a következő ciklusban sem, meglátjuk, hogy 2020-ra sikerül-e. A kilátások talán annyival jobbak a korábbiaknál, hogy zajlik az országos elektronikus jegyrendszer bevezetésének az előkészítése, ezen az informatikai alapon pedig könnyebb lehet megteremteni az átjárást a különböző közlekedési cégek között.

Párhuzamosságok

Mosóczi László arról is beszélt, hogy a közúti-vasúti közösségi közlekedési rendszerek összehangolása magában foglalja a vasúti és buszjáratok párhuzamosságainak kiszűrését. Fónagy Jánosnak pedig kifejezetten a feladatkörébe tartozik, hogy „vizsgálja és elemezze a kötött pályás és a közúti helyközi közösségi közlekedés menetrendjeiben megnyilvánuló párhuzamosságokat”, és javaslatot tegyen ezek kiküszöbölésére.

Ez sem új gondolat, Völner Pál szintén célként említette 2010 nyarán, Fónagy Jánosnak pedig ugyancsak a menetrendek összehangolása volt az egyik feladata, amikor 2012-ben egy évre kinevezték a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá.

Fónagy ismételt megbízása mutatja, hogy a kormány nem elégedett az eredményekkel, pedig az utóbbi nyolc évben helyenként szűntek meg párhuzamosságok. A szolgáltatásokat megrendelő állam fokozatosan csökkentette – esetenként nullára – a közvetlen, menetrend szerinti buszjáratok számát Budapestről az olyan jó vasúti kapcsolattal rendelkező olyan városokba, mint Debrecen, Miskolc és Győr.

Ez költségvetési szempontból érthető, és valószínűleg nem okoz érdemi utasvesztést, ha vonattal nem kényelmetlenebb és lassabb célba jutni, mint busszal. Ha viszont mindenhol kíméletlenül meg akarják szüntetni a párhuzamosságokat, annak az lehet az eredménye, hogy az embereket az autózás felé tereli. Pedig ez a folyamat az életszínvonal emelkedésével magától is zajlik, jól látszik ez a válság előtti időszak és az utóbbi pár év adatain is.

 

Ezen az alaphelyzeten ronthat, ha a közlekedéspolitika átszállásra kényszeríti az utasokat ott, ahol addig szinte háztól házig eljutottak busszal. Ez könnyen az autóvásárlás vagy -megosztás felé terelheti az embereket, ha pedig az elpártolás tömegessé válik, akkor a kieső bevételek miatt végül anyagilag rosszabbul járhatnak a közlekedési cégek és az állami tulajdonos, mint ha fenntartották volna a kényelmes kapcsolatot. Vagyis ebben az esetben nem lenne baj, ha nyolc év múlva is lennének vizsgálatra váró párhuzamosságok a közösségi közlekedésben.

Állam busz Fónagy János jegyrendszer közösségi közlekedés párhuzamosságok vonat Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.