Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. augusztus 28. 18:03 Állam, Piac

Van, hogy hiába adná az állam, százmilliókról mondanak le a cégek

A munkahelyteremtést szolgáló források összege eltörpül sok más céges állami támogatási forma mellett, mégis érdekes dolgokat tudhatunk meg vizsgálatukkal a magyar gazdaságról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) erre a célra 2012 és 2017 között összesen 3,7 milliárd forint támogatást hagyott jóvá, ebből azonban csak 2 milliárdot fizetett ki, a cégek a támogatás közel felét ugyanis nem vették fel. Talán ennél beszédesebb statisztika nem is kell arról, milyen csekély szerepe lehet a munkahelyek létrehozásában egy ilyen támogatásnak.

Négy cég egy fillért sem vett igénybe a részükre megítélt összesen 1,3 milliárdos támogatásból:

  1. Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.: a cég több más állami támogatást is kapott, a létszámbővüléshez kapcsolódó képzésekre odaítélt félmilliárd forint felhasználása talán túl bonyolult más támogatásokhoz képest.
  2. Misco Business Services Kft. (korábban Systemax Business Services Kft.): a cég 2018. április 15. óta végelszámolás alatt áll, magyarországi irodáját bezárta. Ebben még az 509 milliós megítélt támogatás sem tudta megakadályozni.
  3. Greif BSC Europe Kft.: a 2014-es 44-ről 85 főre növekedett, mielőtt 2017 közepén beolvadt testvérvállalatába. A 91 millió forintos támogatásért cserébe 55 fővel kellett volna bővíteni a szolgáltató központot.
  4. Hankook Tire Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft.: a sok milliárdos egyéb támogatás mellett a 2014-ben odaítélt 132 millió forintos képzési forrás eltörpül, valószínűleg nem érte meg vele foglalkozni. De az alkalmazotti létszám (júliusban 2947 fő) sem magasabb érdemben, mint négy éve.

Megnéztük azt is, hogy a támogatást igénybe vevő cégek milyen ütemben bővültek. A cégbeszámolókból kikerestük a foglalkoztatottak számát a támogatási döntés évében, és összehasonlítottuk a jelenleg elérhető legfrissebb adattal. Sajnos azt nem tudjuk, hogy mikorra kellett a vállalt bővülést elérni, de 2018 júliusára ezt a cégek vélhetően teljesítették. (A grafikonon látható negatív érték nem jelenti feltétlenül, hogy a vállalat nem teljesítette a kötelezettségét, mert a kiinduló létszám alacsonyabb is lehetett az általunk feltüntetettnél, emellett a foglalkoztatás növelését csak egy bizonyos ideig kell vállalni.) Biztosat csak akkor lehetne mondani, ha nyilvánosságra hoznák a támogatási szerződéseket.

 

Sőt, az elvárthoz képest a cégek sokkal jobban bővültek. Ezt akár sikernek is lehetne tekinteni, de ésszerűbb azt feltételezni, hogy támogatás nélkül is felvették volna az embereket. Különösen érdekes, hogy a mai, munkaerő-hiányos helyzetben is lehet állami támogatást kérni bővülésre, pedig a legtöbb cég örül, ha megfelelő munkaerőt talál. Talán célszerűbb lenne ezeket a forrásokat az oktatásra fordítani, és akkor a cégek is könnyebben jutnának megfelelő munkaerőhöz.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzt senki sem köszöni majd meg, amit az oktatással tett ez a kormányMinden megváltozott a közoktatásban és a felsőoktatásban, és az a baj, hogy nem a jó irányba. Az eredmény, hogy a fiatalok egyre képzetlenebbek.

 

Egy munkahelyre vetítve a legtöbb támogatást (2,5 millió forintot) a Siemens kapta, ahol elmondták: egyre nagyobb kihívás megfelelő munkaerőt találni, a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a felvett kollégák megtartására is. „A növekedés feltételei közé tartozik a kiszámítható adózási környezet, a cégen belüli képzések, átképzések támogatása, akár adókedvezmények nyújtása is. A munkaerő mobilitásának további erősítése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon kiszámítható módon tehessünk szert kollégákra” – válaszolták az állami támogatás fontosságát firtató kérdésünkre. Hosszú távon azonban a kutatási, innovációs támogatások, magas színvonalú képzések lehetnek igazán célravezetők – tették hozzá.

A legtöbb pénz az egyébként is óriási összegű támogatásokkal kitömött Audinál landolt, amelynél 2012-ben 8571 ember dolgozott, míg a legfrissebb adatok szerint 13 612. Ők 891 milliót kaptak 2285 új munkahelyhez kapcsolódóan, és az utolsó fillérig le is hívták a támogatásokat. A gyár folyamatosan bővül, a jól képzett és német összevetésben nagyon olcsó munkaerőnek köszönhetően, másrészt kialakult egy olyan autóipari központ Győrben, ahol rengeteg beszállító és partner elérhető. Elég nehéz elképzelni, hogy az ország egyik legnagyobb vállalatának valóban szüksége van a támogatásokra, és nem elég, hogy az igényeinek megfelelően sok milliárdért épít például utakat a magyar állam.

A Claas Hungária Kft. 2013-ban nyert 61 új munkahelyre 94 millió forintot, amit 2015-ben fizetett ki a magyar állam. A támogatást tanulószerződéses létszámbővítéshez kapcsolódó tanműhely létesítésére adták, de a legutóbbi ismert létszámadatba (júniusban 658 fő) csak akkor fér bele a bővülés, ha 2013 valamelyik kisebb foglalkoztatottságú hónapját vesszük kiindulópontnak.

Érdekes a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. esete is, ahol a júliusi adat szerint (2395 fő) 356-tal kevesebben dolgoznak, mint négy éve, pedig az állam 120 milliót fizetett a tanulószerződéses létszámbővítési projekthez. Igaz, 2016-ban a cég tevékenységének egy része átkerült egy másik vállalatba.

Ahol viszont növekedés volt, ott jellemzően nagyon nagy, messze több, mint amit vállaltak: a GE Infrastructure Hungary Holding Kft. 780 fős állományát nemcsak a vállalt 1200 fővel, hanem mintegy 1724-gyel bővítette; egy ilyen óriási emelkedésben biztosan nem csak az 511 millió forintos támogatásnak volt döntő szerepe. 2016-ban a GE magyar cégeinél 79 milliárd forint volt a 11 230 alkalmazott teljes bérköltsége, egy emberre átlagosan, járulékokkal együtt évi 7,1 millió forint jutott. A támogatás tehát 72 ember éves bérének felel meg meg.

Összességében 7725 munkavállalóval van több a cégeknél, a támogatásokért cserébe 6513 új munkahelyet ígértek.

A kép azonban vegyes, hiszen az Audi nélkül már csak 2684 új munkahely áll szemben a vállalt 4228-cal. Ha elhagyjuk a végül támogatásban nem részesült projekteket, akkor épphogy teljesült a vállalás, a 2213 ígért új munkahely helyett 2606 lett (az Audit figyelmen kívül hagyva). Ahhoz képest, hogy a támogatások többségét 2014-ben hagyták jóvá, nem túl rózsás kép, mintha megtorpantak volna a cégek.

A munkaerő-piaci támogatás nem volt drága. Egy új munkahelyre átlagosan 257 ezer forint jutott, a vállalásban 437 ezer szerepelt – de ezt a statisztikát is főként az Audi javítja. Kérdés, hogy egy ilyen összeg valóban segíthet-e a munkahelyek számának növelésében, vagy egyszerűen ajándék pénz a vállalkozásoknak.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásbólMegy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

Állam Piac állami támogatás Audi foglalkoztatás GE Siemens Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Váczi István
2018. november 21. 10:16 Állam

Egy szörnyű év egyik legrosszabb napján vannak túl a befektetők

Az utóbbi hetekben a tőzsdéken már megszokottá vált az árfolyamok ide-oda csapkodása, de tegnap az amerikai piacokon nemcsak a részvények estek, hanem egyebek mellett az olaj és a kriptodevizák is.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.