Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. augusztus 22. 14:16 Állam

Budapesten kívül három megyében nagyobb az átlagfizetés 200 ezernél

Az év első fele alapján idén egy kicsit lassabban emelkednek a fizetések Magyarországon, mint 2017-ben, ám egy átlagos munkavállaló így is közel 11 százalékkal több pénzből gazdálkodhat havonta, mint a tavalyi első félévben. Igaz, a fogyasztói árak gyorsuló emelkedése mellett a fizetéseink reálértéke ennél lassabban nőtt, az idei és a múlt év első felét összehasonlítva 8,4 százalékkal.

2017 és 2018 között eddig több mint 25 ezer forinttal növekedett a nettó átlagfizetés Magyarországon, ha a közmunkát nem számítjuk, ám Budapesten és Fejér megyén kívül ennél kisebb volt az emelkedés. Arányaiban nézve a legnagyobb, 13 százalék feletti éves bérnövekedést Baranyában, Fejérben, Veszprémben és Borsodban jegyezték, míg 10 százalék alatti növekedés egyedül Tolna megyében volt (9,8 százalék).

Az ismét jelentős év eleji kötelező béremeléseknek és a vállalkozásokat fizetésemelésekre kényszerítő munkaerőhiánynak köszönhetően második éve is évi 10 százalék felett bővül az átlagkereset. 2018 első félévében egy átlagos dolgozó jutalmak nélkül bruttó 313 ezer forintos, jutalmakkal együtt pedig bruttó 337 ezer forintos fizetést kapott, amiből adózás után 224 ezer forintot vihetett haza havonta.

 

A nettó fizetések összege közmunka nélkül 10,9 százalékkal növekedett egy év alatt, a reálértéke pedig 8,4 százalékot nőtt. Ha az elmúlt öt évet nézzük, az első féléves adatok alapján az idei a második leggyorsabb bérnövekedés. Mivel a fizetésemeléseket jellemzően az év első negyedében hajtják végre a munkáltatók, ezért az eddigiek alapján valószínűsíthetjük, hogy a 2018-as béremelkedési ütem valamivel kisebb lesz a múlt évinél, amikor egyébként a minimálbér-emelések magasabbak voltak.

 

Az országon belül persze még mindig jelentősek a bérkülönbségek. A főváros, ahol a foglalkoztatottak ötöde dolgozik, az óriási bérelőnye és nagy súlya miatt jelentősen felhúzza az átlagkeresetet. Budapesten nettó 272 ezer forint a havi átlagbér (közmunkával együtt), ám ezen kívül csak három nyugati megyében van 200 ezer forint felett a havi nettó átlagfizetés: Győr-Moson-Sopronban, Fejérben és Komárom-Esztergomban.

A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Nógrád, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben keresnek a munkavállalók (havi 150-170 ezer forint között), ám ha a közmunkás béreket nem számolná bele a KSH, Szabolcsban és Borsodban jóval magasabb fizetéseket kapnánk. Ezekben a megyékben kiugróan magas, 10 százalék feletti a közfoglalkoztatás aránya a foglalkoztatáson belül, az 50-70 ezer forintra rúgó közmunkás bérek pedig így jelentősen lehúzzák a megyei átlagot.

 

A leggyorsabban Baranya, Fejér, Veszprém és Borsod megyékben nőttek a nettó fizetések 2017 és 2018 első féléve között, de valójában 12 megyében is gyorsabban nőtt a nettó átlagfizetés az országosnál (11,9 százalék).

Minél kisebb az átlagkereset, annál könnyebb arányaiban magasabb bérnövekedést elérni, ám Fejér megyében nem csak százalékosan, hanem összegszerűen is nagyot nőttek a fizetések. Olyannyira, hogy a Fejér megyei fizetésnövekedés egy hajszál híján utolérte a budapestit.

Tavaly még csak a fővárosban és Győr-Moson-Sopronban haladta meg a nettó átlagbér a 200 ezer forintot, azonban idén Fejér és Komárom-Esztergom megyék is átlépték ezt a határt, mindkettőben 210-210 ezer forintot keresnek átlagosan a munkavállalók.

Állam bérek fizetések keresetek KSH Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Váczi István
2018. november 21. 10:16 Állam

Egy szörnyű év egyik legrosszabb napján vannak túl a befektetők

Az utóbbi hetekben a tőzsdéken már megszokottá vált az árfolyamok ide-oda csapkodása, de tegnap az amerikai piacokon nemcsak a részvények estek, hanem egyebek mellett az olaj és a kriptodevizák is.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.