A nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne munkába állni, derült ki a GKI egy júniusi felméréséből, aminek keretében 250 nyugdíjast kérdeztek meg a munkavállalási szándékáról. Tizenegy százalékuk ugyanakkor részmunkaidőben szívesen vállalna munkát, míg 5 százalékuk kötetlenül, 2 százalékuk távmunkában, 2 százalékuk pedig akár teljes munkaidőben is dolgozna.
A kis minta ugyan csak korlátozottan alkalmas általános következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban jó.
Magyarországon jelenleg 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Közülük így félmillióra tehető azoknak a száma, akik nyugdíj mellett is törekednek valamilyen formában a munkavállalásra: 250 ezren részmunkaidőben, 50 ezren teljes munkaidőben is dolgoznának.
Településtípusonként és nemenként nincs lényeges eltérés a nyugdíj melletti munkavállalási kedvben, ugyanakkor az iskolai végzettség befolyásolja azt. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek 14 százaléka dolgozna tovább.
A munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a legfeljebb 8 osztályt végzettek is egyharmados súlyt képviselnek.
Korosztály szerint a dolgozni vágyó nyugdíjasok 26 százaléka 60 év alatti, 60 százalékuk 60 és 70 év közötti, míg csak 14 százalékuk idősebb 70 évnél.
A munkaerőhiány enyhítése végett a kormány 2017-ben lehetővé tette, hogy a nyugdíjasok nyugdíjas szövetkezeteken keresztül kedvezményes adózással részmunkaidős munkát vállaljanak. A már elfogadott jövő évi adócsomagból azonban kiderült, hogy januártól ezek a szövetkezetek lényegében feleslegessé válnak, ugyanis nagyon nagy kedvezménnyel fogják támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást: ezentúl csak a 15 százalékos szja-t vonják le a nyugdíj mellett dolgozók béréből, és az a korlátozás is megszűnik, hogy a minimálbér kétszerese felett kereső nyugdíjasoknál felfüggesztik a nyugdíj folyósítását.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
