Újra nekifut a kormány a 2016 elején már bedobott, de az előző ciklusban elmaradt bürokráciacsökkentésnek. Az állam karcsúsítása azért sem lesz könnyű feladat, mert éppen a jelenlegi kormányerő volt az, amelyik az elmúlt években felduzzasztotta a közszféra állományát.
A pontos létszámot nehéz meghatározni, egyrészt azért, mert 2010 óta fenekestül fel lett forgatva az államapparátus, és többféleképpen is átsorolták a statisztikákat, másrészt, mert az állami vállalatok alkalmazottait a versenyszektor alkalmazottai közé sorolja a KSH. Sőt, emellett még az időközben felfuttatott közfoglalkoztatás is bezavar a képbe.
Mindenesetre az OECD adatai alapján valóban kicsit túlnőtte magát a magyar közszféra. 2015-ben az összes foglalkoztatott 21,9 százalékának adott az állam munkát, ami 3,8 százalékponttal magasabb az OECD-átlagnál, ez a növekedés pedig a második legmagasabb volt a tagországok között ebben az évben. Németországban például csak 10,6 százalék az állami dolgozók aránya.
Hasonló következtetésre jutott a 2016-os mikrocenzus alapján a KSH is, ami szerint 2011 óta a gazdasági ágazatok közül a legjelentősebb létszámnövekedés a közigazgatásban valósult meg, ami csak részben magyarázható a közmunkások létszámbővülésével.
Az elérhető adatok alapján közmunkások nélkül 2010 óta 23 ezer fővel, 264 ezerre nőtt a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak létszáma, ami 10 százalékos állománynövekedésnek felel meg. A tervezett bürokráciacsökkentés legfőképpen a közszférának e részét, a közigazgatásban dolgozókat érintheti a leginkább, ám az összes állami alkalmazott száma ennek többszörösére rúg.
A központi és a helyi költségvetési szerveknél dolgozók teljes létszáma – az oktatással, humán-egészségüggyel, szociális ellátással együtt – idén január és május között 705 ezer fő volt közmunkások nélkül, ami 2010-ben még 20 ezer fővel kevesebb volt. Emellett 120 ezer közmunkást is közvetlenül az állam alkalmaz, amivel együtt a költségvetési szervezetek által alkalmazott dolgozók száma 825 ezer főre rúg.
De ezen túl még ott vannak az állami, illetve részben állami vállalatok dolgozói, beleértve közmunkásokat is, illetve a nonprofit szektor alá tartozó, állami feladatot teljesítő alkalmazottak, akikkel együtt a teljes állami szféra állománya körülbelül egymillió főre rúghat. Ennyi dolgozótól nincs adó, illetve járulékbevétele az államnak, hiszen ezeket maga fizeti, egyik zsebéből a másikba.
A versenyképességünk javítását és részben a munkaerőhiány enyhítését is szolgálná, ha az állami szektor hatékonyabban tudna működni, ám a vélhetően elbocsátásokkal is járó racionalizálás egy politikailag kimondott érzékeny téma lehet. A nyilatkozatok sűrűségéből mégis úgy tűnik, az új ciklusban tényleg belevág a kormány. A bürokráciacsökkentés előkészítése céljából június végén létszámstopot rendeltek el a közigazgatás több szintjén, legújabban pedig Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár beszélt arról a vg.hu-nak, hogy készülnek az “olcsó és hatékony állam” kialakítására, igaz, tanulva a korábbiakból, ő nem mondott számokat, hogy ez hány állami dolgozót érinthet.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
