Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. augusztus 8. 06:52 Állam

Szakad tovább a társadalom, csak a felső és az alsó rétegek bővülnek

Erősödött Magyarországon a társadalom polarizációja 2011 és 2016 között: a jövedelmi rétegek felső és alsó csoportjai nagyobb arányban bővülnek, mint a társadalom középső része. Ez a KSH a 2016-os “kis népszámlálásából” derül ki, aminek részeként megvizsgálták a társadalmi rétegződést is az egyének munkaerő-piaci jellemzői alapján. A munkaerőpiacról kirekesztettek száma a felére csökkent, viszont a megmaradt 230 ezer kiszakadt 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb.

E folyamatok erősödéséhez hozzájárult, hogy a szociális háló megnyirbálása és a munkaerőpiaci reformok eredményeképp rengeteg új ember jelent meg a munkaerőpiacon, akiknek egy része csak az egyszerűbb munkákhoz tud hozzájutni, köztük például a közmunkához. Emellett a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása sok fiatalt is korán a munkaerőpiacra vagy éppen inaktivitásba terelt.

Ám a 2013-ban beindult gazdasági növekedés is tükröződik a foglalkozási rétegek alakulásán. Jól érzékelhetők a jármű- és a gépgyártásban történt nagyberuházások, de bővült a foglalkoztatás a vendéglátásban is, még a külföld elszívó ereje ellenére is. Számos multinacionális vállalat, szervezet helyezte ide üzleti-szolgáltató központját (shared service center, SSC), amelyek pedig nagy számban szívták fel a magasan képzett munkaerőt, növelve a felsőbb foglalkozási rétegek súlyát.

A foglalkoztatottak rétegződése

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta a foglalkozási hierarchia minden szintjén többen dolgoznak Magyarországon, azonban az arányok némileg eltolódtak. Miközben emelkedett a felső (alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, alsó szintű vezetők) és az alsó réteghez tartozók (egyszerű munkát végzők) tábora, a középső rétegek súlya érzékelhetően csökkent.

Foglalkozási hierarchia a társadalmi-foglalkozási rétegséma szerint
1. Felső és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók 
2. Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők
3. Alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi,
irányítói foglalkozásúak
4. Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak
5. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók
6. Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók
7. Közvetlen termelésirányítók és szakképzett ipari foglalkozásúak
8. Betanított munkát végzők
9. Egyszerű – szakképzetlen – munkát végzők

A középső szinten a kereskedelmi foglalkozásokban dolgozó szakképzett munkavállalók létszáma ugyan nőtt, de részesedésük így is érezhetően csökkent az összes foglalkoztatottból. Emellett körükben jelentős a külföldi munkavállalás is: 2016-ban a szakképzett kereskedelmi dolgozók 4,3 százaléka külföldi telephelyen vállalt munkát, ami ebben a népes alrétegben 16 ezer főt jelent. A szakképzett szolgáltatási foglalkozásúaknak viszont a létszáma és az aránya is látványosan csökkent, részesedésük 11 százalékról 9 százalékra mérséklődött.

A cégtulajdonos középosztály részesedése csökkent, ám ez leginkább a kevésbé stabil, bizonytalanabb helyzetű egyéni vállalkozókat érintette, akiknek aránya 9 százalék alá csökkent 2016-ra.

A válság idején történt elbocsátásokban leginkább érintett szakképzett ipari munkások csoportja kicsit erősödött 2011 és 2016 között, különösen a közvetlen termelésirányítók alrétege bővült. A növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult a külföldi munkavégzés, a külföldön dolgozó (de itthon élő) foglalkoztatottak aránya 5,4 százalék volt a rétegen belül. A külföldi munkavégzés leginkább az egyéb szakképzett ipari foglalkozásúakra – mint például a fémmegmunkálókra és az építőipari szakemberekre – volt jellemző 2016-ban, ekkor 6,1 százalékuk az országhatáron túl dolgozott.

 

A betanított munkások aránya – a mezőgazdaság kivételével – mindenhol stagnált vagy csökkent. A külföldi munkavállalás ebben a csoportban is népszerű, különösen a betanított ipari foglalkozásúak, valamint a gépkezelők és összeszerelők között.

Míg a szakképzett és betanított munkások köre 2001-hez képest jelentősen csökkent, addig a szakképzetlen munkát végzők csoportja tovább bővült, még a 2011-es szinthez képest is. 2016-ban már a foglalkoztatottak 9,7 százaléka ide tartozott, közülük pedig 3,1 százalék külföldön dolgozott.

Összességében, ahogy 2001 és 2011 között, úgy

az utóbbi években is folytatódott az a trend, hogy a különböző szintű szakképzettséget feltételező pozíciók aránya csökkent, miközben a képzettséget nem igénylőké nőtt.

Ehhez a tendenciához hozzájárult a közfoglalkoztatás felfuttatása is, 2016-ban a foglalkoztatottak 4,3 százaléka dolgozott közmunkásként.

A nemek közötti egyenlőtlenségek

A foglalkoztattak között jellegzetes férfi, illetve női rétegek is azonosíthatóak, amik a nemek közötti egyenlőtlenségek tartós fennmaradására utalnak.

A foglalkozási hierarchia felső szegmensében, vagyis a magasabb presztízsű foglalkozásokban a férfiak vannak többségben. A hierarchia tetején található felső, illetve középszintű vezetőkre és a vállalkozókra kifejezetten a masszív férfitöbblet jellemző, ám ez nem jelent változást az elmúlt másfél évtizedhez képest.

 

Ugyan a nők az összes foglalkoztatott között nem, de az állami, önkormányzati szektorban alkalmazottak között felülreprezentáltak, a női felső és középvezetők többsége (55 százaléka) is az állami szektorban dolgozik. 

Az alsó szintű vezetők és a magasan képzett értelmiségiek esetében már kiegyenlítettebb a nemek aránya, míg az alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok között egyértelműen a nők vannak többen. Utóbbi csoportból a nők kétharmada a közszférában dolgozik, míg a férfiaknak csak 40 százaléka.

A rétegszerkezet alsó felében az irodai, szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak között jelentős a nőtöbblet, míg a képzett ipari foglalkozásúaknál értelemszerűen a férfiak vannak túlsúlyban.

Az egyszerű, szakképzetlen munkát végzők csoportjában a korábbi időszakhoz hasonlóan a nők vannak többségben, ám érdekes, hogy ebben a csoportban a nők és a férfiak korszerkezete alapvetően eltér egymástól.

A nőknél az idősebb korosztályokban nagyobb a szakképzetlenek aránya, a férfiaknál viszont fordított a tendencia: a legfiatalabbak, vagyis a 15-29 évesek körében a legmagasabb a szakképzetlen munkások aránya.

 

Elsősorban a szakképzetlen férfiak munkaerőpiacra való beáramlásának tulajdonítható, hogy 2000-es évek eleje óta jelentősen bővült az egyszerű munkát végzők aránya. A csoporton belül még mindig többen vannak a nők, ám ha ezek a folyamatok folytatódnak, ez a közeljövőben megváltozhat.

És akik nem dolgoznak

A különböző nem dolgozó csoportok társadalmi helyzete alapvetően különbözik egymástól. A munkanélküliek munkaerő-piaci szempontból aktívak, a státuszuk alapvető eleme, hogy munkát keresnek, szándékukban áll bekapcsolódni, illetve visszatérni a munka világába.

Az öregségi nyugdíjasok, illetve a rokkantsági ellátásban részesülők ezzel szemben koruk, illetve egészségi állapotuk alapján jogosultak olyan társadalmi juttatásokra, amelyek különböző színvonalon ugyan, de lehetővé teszik, hogy többé-kevésbé távol maradjanak a munkaerőpiactól. Az e csoporthoz tartozóaknak a munkaerő-piaci karrierje tehát a legtöbb esetben befejeződött.

Emellett ott vannak az eltartottak is, akiknek 80 százalékát a nappali tagozatos tanulók teszik ki. 2016-ban összesen 2,3 millió eltartott élt az országban.

 

2016-ban a munkanélküliek közel 60 százalékát a munkaerőpiacról kiszakadók rétegébe sorolták, amely csoport tagjai valamilyen oknál fogva kirekesztődtek a foglalkozási rendszerből. A foglalkoztatottság növekedésével e csoport létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent: 2011-ben még körülbelül 420 ezer, 2016-ban viszont már csak 230 ezer fős volt.

 

A kiszakadók csoportja elég különböző élethelyzeteket fog egybe. Ide tartoznak azok a 30 év alatti fiatalok, akiknek az iskolából való kilépés után nem sikerült belépni a munkaerőpiacra, valamint a tartós munkanélküliek is. A kiszakadók többsége, 60 százaléka tartós munkanélküli, vagyis legalább 12 hónapja nem tudott elhelyezkedni. A kiszakadók csoportját elsősorban fiatalok alkotják, a férfiak között mintegy 55, a nőknél 66 százalék feletti a 30 évesnél fiatalabbak aránya.

 

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a gyerekek és a 14 évesnél idősebb fiatalok 2,4 százalékának eltartója a munkaerőpiacról kiszakadók vagy azok közül kerül ki, akik soha nem dolgoztak, további 10 százalékuk eltartója pedig egyszerű munkát végez, amely csoportra a bizonytalan munkaerőpiaci kötődés jellemző.

Állam foglalkoztatottság KSH mikrocenzus népszámlálás társadalomstatisztika Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.

Rigó Anita
2018. október 9. 06:55 Állam

Szinte példátlan az EU-ban, ami a fiatal magyar diplomásokkal történik

A fiatal felnőttek képzettségi szintje sosem szakadt le annyira az uniós átlagtól az elmúlt évtizedben, mint tavaly.

Wiedemann Tamás
2018. október 8. 11:05 Állam, Pénz

A letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdött

Bevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.