Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. július 26. 17:56 Állam, Piac

Addig trükköztek a multik, hogy ellopták a világ lakosságától a nyereség adó 9 százalékát

A kapitalista rendszer egyik legnagyobb kérdése, hogy a tőkések helyzeti előnyét lehet-e egyáltalán ellensúlyozni, és ha igen, hogyan. A rendszer nyilvánvalóan a tőkéseknek kedvez, hiszen a munkások nem mozognak olyan könnyen, a tőke viszont könnyedén tud áramlani a határok között, és az országok kormányai szinte mindent megtesznek, hogy becsalogassák a külföldi tőkét. Ez utóbbival magyarázták évtizedeken keresztül, hogy miért adóznak a vállalatok egyre kevesebbet: a kormányok egyszerűen a társasági adókulcsok csökkentésével igyekeztek az országukba csalni a külföldi befektetőket.

De lehet, hogy ez egyáltalán nincs így, Gabriel Zucman és szerzőtársai ugyanis elegánsan cáfolták meg az elméletet kutatásukban. Szerintük az államok egyszerűen felhagytak azzal, hogy megadóztassák a multinacionális vállalatokat.

A nagyvállalatok adóparadicsomokban számolják el nyereségük 35 százalékát, és emiatt csökkent 49 százalékról 24 százalékra az átlagos társasági nyereségadó kulcsa a világon az elmúlt ötven évben.

A csökkenő társasági adó nem önmagában a kapitalista rendszer miatt kialakuló egyenlőtlenség miatt van, hanem azért, mert a multik nem hajlandóak ott adózni, ahol nyereséget értek el, mert ott kicsit drágább lenne. Ebben az értelemben ha az államok úgy döntenének, hogy betartják a jogszabályokat, akkor az egyenlőtlenség növekedése jelentős részben csökkenthető lenne.

 

A Google Alphabet például csak 2016-ban 19,2 milliárd dolláros (5200 milliárd forintos) bevételt számolt el Bermudában, ahol alig néhány Google alkalmazott dolgozik. Természetesen nem vittek semmilyen olyan beruházást, gépet, üzemet vagy technológiát Bermudába, amiért érdemes lenne (a kapitalista logika értelmében) nulla százalékon tartania a bermudai kormánynak a helyi társasági adót. Egyszerűen úgy döntöttek (racionálisan), hogy itt számolják el az USA-ban és az európai országokban a hirdetésekkel megtermelt nyereséget. Ezek az országok pedig nem akadályozták meg ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy év alatt 5000 milliárd forintnyi jövedelmet tüntetett el a Google az európai adóhatóságok előlAz ír és a holland adótrükkök egészen mesteri kombinációjával kerüli a Google azokat az adókat, amiket helyi versenytársainak be kell fizetnie.

Magyarországon 2016-ig 500 millió forint nyereség fölött 19 százalékot kellett adóznia a cégeknek, ma 9 százalékot. A külföldi működő tőke beáramlás az intézkedés ellenére csökkent 2017-ben. Az alacsony adószintnek ösztönöznie kéne a tőkebeáramlást, de ez nem történik meg. Amit viszont elég egyértelműen látni, hogy hatalmas pénzeket mozgatnak a multik az országok között, aminek semmi hatása a termelésükre. A bérek és a profittömeg összehasonlítása segít felderíteni az ilyen trükközéseket. 

A nyereség eléréséhez munkát kell végezni, a munkavégzést pedig ki kell fizetni. Németországban egy belföldi vállalkozás, ha 1000 forintot fizet egy munkás után (egy részét bérként a munkásnak, másik részét bérjárulékként az államnak), az átlagosan 1520 forint bevételt termel a német vállalatnak. Tehát 520 forint nyereség marad a tőkés vagy a cég számláján. Puerto Ricóban, egy kedvelt adóparadicsomban hasonló eredményekkel működnek a belföldi vállalatok, de egy átlagos külföldi cég 1000 forint bér és járulék kifizetése után 16750 forintos nyereséget produkál. Munkavégzés tehát alig van, nyereséget viszont rengeteget számolnak el.

 

Zucman és szerzőtársai szerint Luxemburg, Írország, Ciprus, Málta és Puerto Rico egészen súlyos adóparadicsomok, de például Hollandia is segít a multiknak abban, hogy olcsón elszámolják a pénzüket. Hollandiában a külföldi vállalatok által kifizetett bérek 115 százaléka kerül a vállalatokhoz profiként, míg a belföldi vállalatok esetében csak a 41 százaléka.

Az Európai Unió cégei számolják el legszívesebben más országban a nyereségüket, mint ahol az keletkezett: a teljes profittömeg körülbelül 35 százalékát mozgatják. A trükközés miatt az EU országai által összesen beszedett társasági adó 18 százalékát bukják el a tagállamok.

A multik a világon mindenhol mozgatják a profitokat, így azok egy részét egyik állam sem tudja beszedni. Ezért az egész világon beszedendő társasági adó 9 százalékának megfelelő pénz kerül a multik zsebébe.

 


Azok az országok nyernek hatalmasat a rendszerrel, amelyek alacsony társasági adókulccsal és kevés szabályozással magukhoz csábítják a trükközni akaró multikat. Máltában az összes nyereségadóból származó bevétel 90 százaléka olyan vállalatok adójából van, amik nem termelnek az országban. De jól jár Svájc is, ahol az offshore cégek adói a teljes adótömeg egyötödét teszik ki.

 

Zucman és társai szerint a gyakorlatban nem létezik olyan folyamat, hogy az államok egymás alá licitálva szeretnék vonzóvá tenni az országukat a külföldi tőke számára. Adócsökkentés ide vagy oda, nem lépett át határt sok termelőtőke az elmúlt évtizedben. A tisztességes államok pedig legtöbb esetben olyan államoktól követelnek kártérítést a multik pénzmozgatása miatt kiesett adó jövedelmeik után, amelyek maguk sem használják ki az offshore rendszert. Németország például az USA-tól követel adót. Az adóparadicsomok ellen ennek ellenére nincs érdemi – néhány OECD-munkacsoporton túlmutató – egységes nemzetközi fellépés.

Állam Piac adóparadicsom nyereség társasági adó Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.