Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 24. 17:07 Állam, Pénz

Még jobban megtámogatja a kormány a falusiak lakásvásárlását, pedig nem biztos, hogy erre lenne szükség

Az 5000 fő alatti települések esetében emelkedni fog a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összege, jelentette be ma Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a ma a kormány sajtótájékoztatóján. Sok részletet nem árult el, például hogy mekkora lesz az emelés, és hogy csak az új építésű, vagy a használt ingatlanokra vonatkozik majd, esetleg mindkettőre.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a kormány az ötezer fő alatti településeket két alkategóriára bontja: vannak az országos átlag feletti népességfogyás, és az átlagosnál kevésbé romló mutatókkal rendelkező települések. A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy az emelt CSOK csak az elvándorlást jobban megszenvedő községekben lesz elérhető.*Jelenleg új lakás építésekor egy gyermek után, hatszázezer forint, kettő után 2,6 millió, míg három gyermek után 10 millió forintos vissza nem térítendő állami juttatás jár. Ugyanez használt lakás, vagy ház vásárlása esetén egy gyermek után hatszázezer forint, kettő után 1,43, a harmadik gyermek után pedig 2,2 millió forint, illetve a negyedik után 2,75 millió forintot tesz ki.

A KSH adatai szerint ötezer fő alatti községek adják a hazai települések kilencven százalékát, miközben az ország lakosságának harmada él ilyen ekkora falvakban.*Magyarországon hivatalosan 3178 település van, ebből 2875 bír ötezer fő alatti lakossággal. A 9,9 milliós országban 3,15 millió lakik ötezer fő, vagy annál kisebb településen. Egyébként van 91 város is ezek között, például az 1160 lakosú Őriszentpéter, vagy Visegrád, ahol hivatalosa 1818-an laknak. Az viszont nem olyan egyértelmű, hogy a falvakban csökken a leginkább a lakosság: a teljes falusi lakosságszám jelentős részben azért csökkent a Fidesz kormányzásának kezdete óta, mert 2013-ban néhány nagyközséget várossá minősítettek át. Az ötezer főnél nagyobb településeken 86 ezer fővel, az ötezer fő alattiaknál pedig 61 ezer fővel csökkent a lakosság 2011 és 2016 között a KEKKH nyilvántartása szerint.

Falvakra és városokra bontva így néz ki a különbség, ha a lakosságcsökkenés százalékos aránya szerint rakjuk sorba a településeket:

 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a hazai építőipar teljesítménye Budapest és a fővárosi agglomerációra, illetve a gazdasági szempontból jelentősebb ipari régiókra koncentrálódik. „Ebből a szempontból lehet értelme a kormány tervének”, mondta Virovácz.

A szakember szerint ugyanakkor semmi értelme nincsen az emelt CSOK-nak, ha a kormány nem egészíti ki egy munkahely-teremtési programmal. „Nem azért ürülnek ki a falvak, mert nincsen ingatlan, hanem azért, mert nincs, vagy nincs jól fizető munkalehetőség a környéken. Az el- és kivándorlás leginkább a kis településeken élőket érintette az elmúlt években” Virovácz szerint.

Eközben a kormány a béren kívüli juttatási rendszer (cafeteria) átalakítása során kivette a cafeteriából a munkahelyrejutás kedvezményét, vagyis hiába vesz valaki ingatlant egy kistelepülésen, drágább lesz bejutni a munkahelyre.

A jegybank versenyképességi jelentése is megemlíti, hogy óriási regionális különbségek vannak az országban. A CSOK azonban aligha segít orvosolni ezt a problémát. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy elindul a Magyar Falu program. Az eddig napvilágra került információk szerint utakat újít fel a kormány, és sportlétesítményeket fog építeni. Ezek az intézkedések azonban aligha növelik a régiók gazdasági versenyképességét.

Az sem érthető teljesen, hogy a kormány miért az ötezer fő alatti településen növelné a CSOK összegét. Már a program indulása idején sejteni lehetett, hogy az építőipari fellendülés és az ebből következő áremelkedés elviszi a támogatás hasznának nagy részét. Az alacsony kamatkörnyezet miatt drasztikusan megnőtt a befektetési célú ingatlanvásárlások száma, ami az ingatlanárak növekedéséhez vezetett. Ezt fokozza a 2020-tól kivezetésre kerülő áfa-kedvezmény is, amely szintén a lakások drágulását vetíti előre.

A kereslet hatására beindultak a lakásépítések is – persze az uniós támogatások miatt amúgy is csúcson pörög az ágazat – amelyek hatására emelkedtek az építőanyagok árai, és az elvándorlás miatt a bérek is jelentősen nőttek. Ha a kormány komoly szociál-, illetve gazdaságpolitikai célként tekint a CSOK intézményére, az egész országban meg kellene emelni a támogatás összegét.

Megkerestük a témában a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t is, ez a szervezet segíti tanácsaival a kormányt. Regős Gábor, a Századvég igazgatója szerint vidéken a használt házak és lakások vásárlására, illetve felújítására jöhet szóba a CSOK. A kistelepüléseken azonban nincs sok szükség olyan arányban új lakásokra, mint Budapesten és a nagyobb városokban. A szakember is elismeri, hogy egyedül az otthonteremtési támogatás nem oldja meg az elvándorlást.

„A programnak a további részleteit is érdemes lesz majd átgondolni, így például folyamatosan figyelni kell, hogy egy-egy területen milyen fejlesztéseket tesz szükségessé a tömegközlekedésben, esetleg az infrastruktúrában. A fejlesztést igénylő területek elsősorban a nagyobb városok, megyeszékhelyek környezetében lehetnek”, mondta Regős Gábor. A szakember szerint egyébként most már nem csak a munkahelyekre mennyiségére, hanem a minőségére is koncentrálnia kellene a gazdaságpolitikának.

Regős szerint ugyanakkor a cafetéria átalakítása nem kapcsolódik érdemben a CSOK-hoz, mivel a távolsági bérlet 86 százalékát a munkáltatónak a továbbiakban is térítenie kell.

De van még egy fontos érv, bár ennek nincs sok köze a gazdaságpolitikai stratégiához.

 

Az idei választásokon a kormánypártok az ötezer fő alatti településeken taroltak nagyot. A fenti grafikonon is jól látszik, hogy a községekben a Fidesz-KDNP pártszövetség a listás szavazatok több mint 55 százalékát szerezték meg. Politikai szempontból tehát érthető a CSOK támogatásának emelése.

A falvakban egyébként az alacsonyabb lakásárak miatt az állam támogatás az ingatlan árának nagyobb részét fedezi, ennek megfelelően nagyobb a felvételi hajlandóság. A Duna House tavaszi összesítése szerint Budapesten a legalacsonyabb a CSOK-igénylők aránya a lakáshitelesek között (11 százalék), miközben az országos átlag 15 százalék, a keleti országrészben pedig 25 százalék. (A Pénzügyminisztérium szerint márciusig 72 ezer kérelmet fogadtak be, 205 milliárd forint értékben.) A programban egyébként egyelőre számos diszkriminatív elem van, ami miatt éppen a legkedvezőtlenebb helyzetben lévők nem használhatják – például aki az igénylés előtti évben munkanélküli vagy közmunkás, az nem jogosult.

Állam Pénz családi otthonteremtési kedvezmény csok Fidesz Gulyás Gergely kormány Virovácz Péter Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.