Bármilyen meglepő is ez, de kevés olyan nagy üzlet van manapság idehaza, mint az állami vasúti műszaki-informatikai beruházások. A legújabb példa erre a rádiókommunikációs rendszer (GSM-R) kiépítésének második üteme, amelynek tenderét az R-Kord Építőipari Kft., valamint az i-Cell Mobilsoft Zrt. közösen nyerte el 58,86 milliárd forintos ajánlatával. A munka értékét eredetileg ennél harmadával kevesebbre, 39,15 milliárdra becsülte a kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Az R-Kord Kft. 2013. óta Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonában áll, vasúti biztosító- és távközlő berendezések, felsővezetékek építésével, karbantartásával, tervezésével, engedélyeztetésével foglalkozik. Bevételei tehát (szinte) kizárólag állami vállalatoktól származnak. Egy februári bejelentés szerint a cég 51 százaléka a Mészáros-birodalom egyik tőzsdei cégébe, az Opus Globalba kerül, ennek határidejét nemrég tették át júniusról augusztus végére.
Az R-Kord az egyik legfontosabb Mészáros-céggé nőtte ki magát az utóbbi években, mind az árbevétel, mind a nyereség szempontjából. A mostani, közel 60 milliárdos megbízás ugyanakkor még a vállalat tavalyi számai mellett is igen jelentős. Még úgy is, hogy ebből az összegből természetesen jut majd az i-Cellnek, egy sor feladatot pedig alvállalkozók végezhetnek majd. (Ezek persze Mészáros cégei közül is kikerülhetnek.)
Az i-Cell 2013-ban lett országosan ismert, amikor – egy másik céggel közösen – pár hónap alatt létrehozta a teherautók megtett úttal arányos díjfizetési rendszerét. Ezt követően a fix traffipaxok hálózatának kialakításában vett részt, és szintén a vállalat dolgozta ki az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert. Korábban a mobilparkolás kifejlesztésével dobott nagyot.
Tavaly az i-Cell Mobilsoft is kiugró évet zárt, jórészt annak köszönhetően, hogy – egy konzorciumi társsal közösen – 20 milliárd forintért kiépíthette a túlsúlyos teherautók kiszűrésére hivatott tengelysúly-ellenőrző hálózatot. Emellett részt vesz az országos tömegközlekedési elektronikus jegyrendszer kialakításában. Fő tulajdonosa a céget alapító Emőri Gábor.
A két cégnek 2255 kilométernyi vasútvonalon kell megterveznie és kiépítenie a GSM-R rendszert. A finanszírozást teljes egészében az Európai Unió állja, a beruházás egyik célja ugyanis az, hogy a közösség területén a vasúthálózat éppúgy átjárható legyen, mint az autópályák. Ettől jelenleg még elég messze vagyunk, ami nagy versenyhátrány a kötött pályás áruszállításban.
A Nyugat-Európához képest fejletlen vasúti infrastruktúrával rendelkező országokban a vonatok gyorsítása is cél. Magyarország – döntően uniós forrásokból – az utóbbi szűk évtizedben sok százmilliárd forintot költött az európai hálózatba tartozó vasútvonalai korszerűsítésére. (Sok munka jelenleg is folyik, például Budapest és Hatvan, Kelenföld és Százhalombatta, valamint Püspökladány és Debrecen között.) Ennek során jellemzően a 160-as sebességet célozták meg, ám ennek kihasználásához nemcsak megfelelő jármű és pálya, hanem korszerű biztosítóberendezés is kell.
Ez szintén része a projekteknek, de hogy működjön is, szükség van egy alap vasúti kommunikációs rendszerre, ez a GSM-R. Idehaza első körben 935 kilométer vasútvonalat fednek le, a közbeszerzést 2013-ban az osztrák Kapsch-csoport egyik itteni leányvállalata, valamint az állami tulajdonú MVM OVIT konzorciuma nyerte.
Az eredeti határidő 2015. szeptember vége lett volna, de nem sikerült tartani, ahogy számos későbbit sem.
Az projektet az állam részéről kezelő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. oldalán jelenleg 2018. november 30. szerepel tervezett befejezésként, de nem kizárt, hogy ez is a korábbi céldátumok sorsára jut. Pál László, a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettese május végén a Heti Válasznak azt mondta: az infrastruktúra kiépült, az oszlopok, a kábelhálózat, a központi rendszerek a helyükön vannak. Folynak a tesztek, a mérővonatok diagnosztikai vizsgálatai, az éles indítás azonban legkorábban az év végén vagy a jövő év elején várható.
A mindent beleszámítva 24 milliárd forintba kerülő projektet szakaszolni kellett, hogy ne vesszenek el uniós források. A finoman szólva is döcögős megvalósítás miatt nem csoda, hogy a Kapsch-MVM OVIT páros nem is indult a második, 2255 kilométeres szakasz tenderén. Az R-Kord–iCell pároson kívül a T-Systems Magyarország és a Prolan Irányítástechnikai Zrt. adott még ajánlatot, szintén közösen.
Az utóbbi öt évben állami megrendelésekkel igen jól ellátott R-Kord és iCell számára tehát itt a lehetőség, hogy bizonyítsák rátermettségüket. Kilométer-arányosan nagyjából ugyanannyi idejük lesz, mint az első szakasz nyerteseinek eredetileg, nekik 56 hónap alatt kell elvégezniük a munkát.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
