Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. július 19. 07:21 Állam

Milliárdos károkat okozhatott a Red Bull Air Race a budapestieknek

A budapestiek jelentős részét zavarja az idegtépő zaj, ami minden nyáron egy-két hétig uralja a várost. Aztán elfeledkeznek az egészről, de csak a következő júliusig, amikor megint jön az agyvelőig hasító brummogás. Természetesen a Red Bull Air Race-ről van szó, amit 2003-as indulása óta 13 alkalommal rendeztek meg, és ebből egy kivételével minden alkalommal tartottak légi bemutatót Budapesten.*Ezzel gyakorlatilag Budapest a Red Bull Air Race fővárosa, a második legnagyobb rendező város, Abu-Dzabi is csak 12 alkalommal adott otthont a légi bemutatónak. Utánanéztünk, hogy azon túl, hogy kellemetlenséget okoz a városlakóknak, legalább hajt-e valami hasznot ez a rendezvény, és hogy más városokban hogyan állnak ehhez.

Lássuk először, mennyibe kerül ez nekünk. A magyar állam – pontosabban az állami tulajdonú Hungaroring Zrt. – 4,4 millió eurót, tehát 1,4 milliárd forintot fizetett az osztrák energiaital-gyártónak, hogy megrendezze a Red Bull Air Race budapesti futamát idén. Egy 2016-os kormányhatározat erre a célra “évente legfeljebb” hatmillió euró elköltésére hatalmazza fel a nemzetgazdasági minisztert. A magyar állam gyakorlatilag egy biankó csekket ad a rendezőknek, nem volt közbeszerzés sem, semmilyen feltételt, költség-haszon elemzést vagy számon kérhető, számszerűsíthető eredményt nem rendeltek az átutalt pénzhez.*Kerestük a Hungaroring Zrt.-t kérdéseinkkel, és bár telefonon többször is ígérték, hogy megküldik a válaszaikat – többek között közérdekű adatokat kértünk ki -, válaszokat nem küldtek, a törvényeket megsértve. Nagyon érdekelt volna minket, hogy milyen jogalapon és milyen szolgáltatásért fizet ki ilyen jelentős összeget az állami cég. A kifizetett összegért cserébe szolgáltatást is nyújtani kell, és az adóhatóság is vizsgálhatná, hogy mennyiben valós a teljesítés. Mert elég kétséges lenne egy olyan számla megalapozottsága, amin például az áll, hogy Red Bull Air Race licencdíj, és mellette a teljes összeg.
Azt is szerettük volna a Hungaroring Zrt.-től megkérdezni, hogy egyáltalán milyen jogcímen tudott a Red Bull Air Race GmbH-val leszerződni, mert közbeszerzési eljárást ilyen tárgyban nem találtunk. Szerettük volna elolvasni és megosztani a szerződést finanszírozó magyar állampolgárokkal is, de azt sem kaptuk meg.

De eleve érthetetlen, hogy miért fizet ezért Magyarország a cégnek, amikor az lenne a normális, ha ők fizetnének azért, hogy megtarthatják ezt a rendezvényt. Hiszen alapvetően egy reklámrendezvényről van szó, ahol az osztrák cég fő érdeke, hogy szép vágóképeket készítsen a budapesti belvárosi panorámával a pr-anyagaihoz. Ehhez képest még a fővárostól is 90 százalékos kedvezményt kaptak a hatalmas méretű közterület bérletére. Budapest 130 millió helyett csak 13 milliót kapott a 9 ezer négyzetméter két heti bérléséért. Tehát napi nagyjából száz forintos négyzetméteráron bérelték a helyszínt.

De nem csak pénzbeli költségek vannak. A zajterhelésről nem beszélve*Megkérdeztük a Hungaroring Zrt.-t, hogy végeznek-e zajszint-méréseket és szerintük a rendezvény megfelel-e a törvényi határértékeknek, de nem kaptunk választ., egészen komoly időveszteséget is elszenvednek a fővárosiak a rendezvény ideje alatt. A két alsó rakpart kiesik, hatalmas dugók jönnek létre, parkolni sem lehet, és további korlátozások is vannak a verseny ideje alatt (például a Lánchíd lezárása). Csak az alsó rakpartokon nagyjából 20 ezer egységjármű a forgalom, a 20 nap alatt az ezeket az utakat használók legalább napi 5 percet késtek. De mivel a fél belváros közlekedésére kihatással voltak a lezárások, legalább napi százezer ember közlekedésében lehetett 5 perc késés. Számításaink szerint Budapesten egy munkaórára 2016-ban 7211 forint megtermelt GDP jutott.

Ez azt jelenti, hogy a lezárások miatt 0,5-1,7 milliárd forintnyi kárt szenvedett el Budapest gazdasága a késések és dugók miatt. Ez a rendezvény 1,4 milliárdos állami támogatásával, a bérleti díjról való lemondás miatt kieső bevétellel és a zaj miatti kellemetlenséggel együtt már egészen nagy ár, amit ezért a rendezvényért meg kell fizetnie a budapestieknek.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. egyébként évi 15 milliárd forintból gazdálkodik, és 11-12 milliárd forintot költhet turizmus marketingre. Tehát a Red Bull Air Race támogatása az egész magyar turisztikai költségvetés jelentős részét tenné ki.

C-17 Globemaster típusú katonai repülőgép repül a Duna felett a Red Bull Air Race bemutatón 2018. június 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

De kapunk valamit cserébe?

Kezdjük azzal, hogy a Red Bull Air Race-t csak nagy jóindulattal lehet sporteseménynek nevezni, és ennek megfelelően valójában nagyon kevés embert érdekel. Az eseményről készült felvételek alapján legfeljebb napi néhány ezerre lehet becsülni a helyszíni nézők számát. A műrepülés nyilván nincs ott a legnépszerűbb sportok között, de nézzük meg inkább, a globális érdeklődést jól tükröző Google Trends szerint az itthon világhírű repülős verseny, vagy mondjuk a curling, a biatlon, esetleg a gyeplabda érdekli-e jobban az embereket.

A médiában néha megjelenik, hogy 17 ezer látogatója van Budapestnek csak a Red Bull Air Race miatt, és ebből az országnak állítólag 13 milliárd forint haszna keletkezik adóbevételben. Némi utánajárás után kiderült, hogy ezek a számok egy 2014 nyarán, tehát négy éve készült KPMG-tanulmányból*A KPMG-nek nem ez az első nehezen hihető bevételeket kimutató turisztikai tanulmánya: ők mutatták ki az úszó vb-ről, hogy jó biznisz lesz az országnak. Az eredetileg 17,7 millió forintos megbízást 25,5 millió forintra módosították – külön érdekesség, hogy mindezt a vébé vége után néhány nappal. A nagy gazdasági hatás azonban elmaradt: példátlan módon csökkent a Budapestre és a központi régióba látogató turisták száma 2,4 százalékkal. vannak. A tanulmányt a KPMG nem adhatta, a Hungaroring Zrt. pedig nem adta ki kérésünkre, de azt megtudtuk róla, hogy valójában egy egyszerű input-output elemzésről van szó, ami módszertani szempontból finoman szólva is kifogásolható.*Nagyon leegyszerűsítve ez egy olyan modell, ami azt mondja meg, ha x összeget beteszünk a gazdaságba, akkor ez a közgazdaságtanban ismert multiplikátor hatáson keresztül mennyivel több pénzt mozgat meg. De ugyanez történne, ha helikopterről szórnánk a pénzt, az is lehet, hogy hatékonyabb lenne, mintha repülős versenyre költenénk. Az input-output elemzés pedig alkalmatlan egy esemény hasznosságának eldöntésére, ahhoz költség-haszon elemzés kellene. Ezt azonban senki nem rendelte meg.

De a számok sem jönnek ki: 13 milliárd forintos adóbevételhez az kellene, hogy 290 ezer turista jöjjön Budapestre csak azért, mert a Red Bull Air Race-t a tévében nézve megtetszett neki a város. (A becsléshez abból indultunk ki, hogy az állami turisztikai ügynökség szerint a több napra Budapestre érkezők átlagosan 90 ezer forintot költenek, az adóelvonás mértéke pedig 50 százalékos.) Magyarországra tavaly összesen 23 millió turista érkezett több napra, nehéz elképzelni, hogy a verseny egy teljes százalékkal emelte volna az ideutazók számát.

A bevételek inkább tűnnek elhanyagolhatónak, ország-pr-ként pedig értelmezhetetlennek.

Nem is csoda, hogy igazán fontos városokba nem jut el a Red Bull Air Race, inkább a némi figyelemre hajtó kisebb városok adnak otthont a rendezvényeknek. Cannes-ban egyébként a tenger felett, Indianapolisban pedig autóversenypályán tartják a versenyt (tehát nem a belváros közepén), és Budapesttel ellentétben minden másik helyszínen belépőt szednek.

És ami ennél is fontosabb, a rendelkezésünkre álló információk szerint sehol máshol nem támogatja ezeket a rendezvényeket az állam.

Tehát a budapesti az egyetlen helyszín, ahol nem a helyi szervezők és az osztrák energiaital-cég osztják meg a kockázatokat, hanem az állam biztosítja a garantált milliárdos bevételeket a szervezőknek.

Bécsújhelyre (Wiener Neustadt) például 50 ezer nézőt várnak a szervezők, a jegyárak 37-51 euró között vannak. Azt is megtudtuk, hogy sem Bécsújhely önkormányzata, sem az osztrák állam nem ad egyetlen centet sem a versenyre. Viszont ha a legdrágább jegyárakkal számolunk, akkor is legfeljebb 2,5 millió euró bevételt ér el a Red Bull ezen a versenyen. Azaz kétmillió euróval (több mint hatszázmillió forinttal) kevesebbet, mint amennyivel a magyar állam támogatja a budapesti rendezvényt. Ez alapján kimondható, hogy közel kétszer annyit fizet a magyar állam a Red Bullnak, mint amennyi bevételt a rendezvény piaci körülmények között meg tudna termelni.

A szervező cégről, tehát a Red Bull Air Race GmbH-ról az osztrák üzleti élet általános transzparencia-problémái miatt nem érhető el sok információ, csak annyit tudunk, hogy tavaly a cég bruttó nyeresége*Ez az értékesítéshez szükséges közvetlen költségek levonása után megmaradó összeg. 13,6 millió euró volt. Feltehetően csak a helyi versenyeket szervező cégektől és a magyar államtól folyik be összeg, a kiadásoknál pedig a csapatoknak juttatott összegek, illetve a reptéri és területfoglalási díjak merülnek fel.

Ha minden verseny után 2-4 millió euró bevételük van, akkor 16-32 millió euró lehet az árbevétel. Azaz a Red Bull Air Race összes bevételének ötödét-tizedét a magyar adófizetők dobják össze. Sőt, ha nincs a nagylelkű magyar támogatás, akkor kérdés, hogy egyáltalán megérné-e az egész (a Red Bullnak mindenképpen kedvező reklámértéken túl): 2016-ban ugyanis csak 1,2 millió euró volt az adózás előtti eredmény.

Végül az is érdekes kérdés, hogy a szavakban a magyar vállalkozásokat támogató kormányzat miért támogatja milliárdokkal az egyébként dinamikusan növekvő magyar tulajdonú Hell Energy konkurenciáját. Kevés olyan ország van, amely a saját tulajdonú vállalkozásának a legnagyobb konkurenciáját kitartóan és éveken át jelentős összegekkel támogatja. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ negyedében kapható a 12 éve indult borsodi energiaitalA Hell Energy termékei a világ mintegy ötven országban kaphatóak, Azerbajdzsánban piacvezető, de Angolában, Venezuelában és Kambodzsában is árulják.

Állam korrupció red bull red bull air race Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.

Rigó Anita
2018. október 9. 06:55 Állam

Szinte példátlan az EU-ban, ami a fiatal magyar diplomásokkal történik

A fiatal felnőttek képzettségi szintje sosem szakadt le annyira az uniós átlagtól az elmúlt évtizedben, mint tavaly.