Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.
A cégnek egyáltalán nem volt rossz éve, sőt: az adózott nyeresége 294 millió forint volt tavaly, ami 64 millióval több az egy évvel korábbinál. A tulajdonos, – a Rogán Antal évfolyamtársaként is emlegetett – Balogh Radosztina ki is vett 290 millió forint osztalékot a cégből, annak ellenére, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott betörés miatt kétszáz millió forintot le kellett írniuk. De ez a profit valójában, mint látni fogjuk, csak egy töredéke volt a cég nyereségének, annak java ugyanis egy Artonnal szerződéses viszonyban álló offshore céghez folyt be.
A cég eszközállománya – lényegében a letelepedési állampapír-állománya – 36 milliárd forintról közel a duplájára, 68 milliárd forintra nőtt. Ebből is látszik, hogy bár a kormány tavaly március 31-től felfüggesztette ugyan a letelepedési állampapírok forgalmazását, a kötvényes cégek combos évet tudhatnak maguk mögött. A bezárás hírére ugyanis tavaly az első három hónapban úgy felpörgött az üzlet, hogy
a kötvényes bevándorlók negyede ekkor élt a magyar letelepedési lehetőséggel.
Négy év alatt összesen 6585 külföldi jegyeztetett le kötvényt az olyan közvetítő cégeken keresztül, mint az Arton Capital. Ebből több mint 1800 fő az utolsó három hónapban jelentkezett be a programra.*Családegyesítés címszó alatt tovább 13.270 külföldi kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Így összesen 19.885 külföldi állampolgár élt a kormány bevándorlási programja adta lehetőséggel.A nyolc közvetítő cég közül ebben az időszakban kiemelkedik az Arton Capital, hiszen 2017 első három hónapjában több kötvényt adott el, mint az azt megelőző három évben.
Ez az üzleti siker azonban nem tükröződik az Arton árbevételében, ami tavaly igen elenyésző volt, csupán 79 millió forintot tett ki. De az előző évek árbevétele sem volt túl magas. Pedig az Arton ügyfelenként 60 ezer eurót, vagyis 310-es árfolyamon számítva 18,6 millió forintot kért az ügyintézésért. Ez alapján az árbevétele a 388 ügyfél után közel százszor nagyobbnak, 7,2 milliárd forintnak kellett volna lennie.*Van viszont a cégnek az árbevételen túl jelentős pénzügyi bevétele, ami a 2016-os 469 millió forintról 1,035 milliárd forintra emelkedett. Ez a letelepedési kötvények után kapott kamat lehet.
A kötvényes cégeket a jogszabály szerint külön a letelepedési programra kellett létrehozni, más tevékenységgel nem foglalkozhattak. A jogszabály ugyanakkor nem tiltotta meg, hogy a cégek a kereskedési engedélyeiket átadják másnak.
Így tett az Arton is, amikor az ügyfeleivel egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződött. Az ügyfelek után járó bevétel sem az Arton magyarországi társaságához került, hanem ehhez a lényegében offshore céghez.
Mégsem ez a legérdekesebb tétel az Arton tavalyi üzleti beszámolójában. Nagy kérdés, hogy mennyit vittek el a cég kasszájából, amikor tavaly tavasszal betörtek az Arton budapesti irodájába. Akkor – sajtóértesülések szerint – több száz millió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el.
Feketén-fehéren ugyan nem számol be erről az Arton Capital, de a beszámolójából viszonylag pontosan ki lehet következtetni az elrabolt pénz mértékét. A cég ugyanis egyéb ráfordítás soron 217 milliót adott meg. A korábbi években ebben a rubrikában 4-6 millió forintos összegek voltak feltüntetve, márpedig ez az hely, ahol a káreseményeket jelölni szokták.
Úgy tűnik tehát, hogy az Arton irodájából valamivel több mint kétszáz milliót vihettek el a betörők, legalábbis a cég ennyit könyvelt ebbe a sorba. Az is kiderült, hogy ha a betörésre biztosítva lett volna a cég, akkor az egyéb bevételek sorba került volna ez az összeg. Ott azonban csupán egy százhetvenezres tétel szerepel.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
