Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 4. 14:19 Állam, Pénz

Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit

Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.

Összesen nyolc, többségében adóparadicsomnak számító helyszíneken bejegyzett vállalkozások vásárolták meg a magyar állam által kibocsátott letelepedési kötvényeket.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S&Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Innozone Holdings Limited, Ciprus
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
Arton Capital Kft., Magyarország

A Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban értékpapír- és üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adatok kiadását.*A perben én voltam a felperes, a közérdekű adatigénylést még 2016 áprilisában küldtem, akkor az azóta megszűnt Magyar Nemzetnél dolgoztam.

A per nem volt túl bonyolult, hiszen a tőkepiacról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a zárt körben kibocsátott állampapírokra nem vonatkozik az értékpapír titok védelme.*A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 2. § a) pontja fogalmazza meg a kivételeket.
E szerint nem tartozik az értékapírtitok védelme alá a „szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.”

Az üzleti titokkal kapcsolatos érvelés is sántított, hiszen a Rogán Antal által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében a vállalkozások csak a letelepedési kötvénnyel foglalkozhatnak. Sőt, a cégek döntő többségének a működése földrajzilag is le volt osztva. Ez azt jelenti, hogy – elvileg – csak a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund foglakozhatott a kínai ügyfelekkel.

Ez azért fontos, mert ha nincs konkurencia, és más tevékenységet nem folytathat a cég, csak a kötvény-üzletet, akkor nem lehet üzleti titok fogalmáról beszélni, mert nincs olyan versenytárs, aki elől titkolni kellene a vállalkozás működésével kapcsolatos információkat.

A Kúria az ítélet szóbeli indoklásában megerősítette, hogy az adatok közérdekből nyilvánosak, ezt az elvet erősíti az is, hogy jelentős összegű közpénzt érint a program.

A magyar kormány bevándorlási programjában közel húszezer külföldi kapott letelepedési engedélyt csak azért, mert befektetett 300 ezer eurót, amit öt év múlva vissza is kap. A rendszerváltás óta ez volt az egyetlen és emiatt legnagyobb betelepítési program, amit a kormányzat szervezett meg Magyarországon.*6585 külföldi jegyzett le a közvetítő cégeken keresztül letelepedési kötvényt, és családegyesítés címszó alatt további 13 300-an kaptak magyar letelepedési engedélyt. Összesen tehát 19 855-en éltek a magyar lehetőséggel.

Sőt, a kormány nemcsak magyar tartózkodási engedélyt kapott, hanem kamatot is fizet az állampapírok után. Ezt a kamatot (hozamot) nem a külföldi kapja, hanem a közvetítő cégek, amelyek az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától kaptak kötvényjegyzési engedélyt.

Mivel a piaci ártól eltérő hozamot garantált a letelepedési állampapír, a magyar adófizetők az indokoltnál is többet fizetnek majd a közvetítő vállalkozásoknak. Számításunk szerint több mint 17 milliárd forintot bukott költségvetés a letelepedési kötvényeken, vagyis ennyivel lett volna olcsóbb a hagyományos, piaci forrásbevonás az államadósság finanszírozásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában.

A per érdekessége, hogy teljesen felesleges volt az adatokat titkolni, hiszen Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőnek kiadta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, illetve Pintér Sándor belügyminiszter is így tett az adatok nagy részével. Ebből ki lehet következtetni azt, hogy az egyes cégek hány állampapírt jegyeztek le, és ezáltal azt is ki lehet számolni, hogy a vállalkozások mekkora bevételre tettek szert.

A Kúria mai ítélete a még pontosabb adatok miatt számít fontosnak, hiszen két cég, az Arton Capital és a Discus Holding állampolgárságtól függetlenül bárkinek lejegyezhette a kötvényt. Az már most biztos, hogy miközben az állam bukott a tavaly márciusban felfüggesztett letelepedési programon, a többségében Fidesz-közeli offshore cégek hatalmasat kaszáltak. A nyolc vállalkozás összesen több mint 150 milliárd forintos bevételre tett szert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén négymilliárd forinttal támogatja a költségvetés a Fidesz bevándorlási programjátDe ezt csak a letelepedési kötvények első sorozatai után fizetjük, amik idén járnak le. Összesen 60 milliárd forint kamatot fizethetünk majd a kormányközeli offshore cégeknek.

Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el.

Állam Pénz adatigénylés bíróság Kúria letelepedési kötvény offshore Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.