Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. július 3. 12:23 Állam

Nem keresnek rosszul a magyar pedagógusok, legalábbis régiós összevetésben

Ugyan a magyar pedagógusok az árszínvonalbeli különbségek kiszűrése után is sokkal kevesebbet keresnek nyugat-európai kollégáiknál, a régiós összevetésben azonban már nem számít olyan rossznak a fizetésük.

Az OECD adatai szerint 2015-ben Magyarországon volt a legnagyobb az elérhető maximális pedagógusi fizetés a közoktatásban a visegrádi országok közül. Vásárlóerő-paritáson számítva Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban ötödével, Lengyelországban pedig 5 százalékkal volt alacsonyabb a pedagógusok által elérhető legnagyobb fizetés, mint nálunk.

A kezdő tanári béreket nézve viszont már nem állunk ilyen jól: csak Szlovákiában és Lettországban kap kevesebbet egy kezdő pedagógus. A legnagyobb bérelőnye a cseh tanároknak van, akik már pályakezdőként is bő 20 százalékkal többet keresnek, mint magyar társaik. A lengyel kezdő tanári fizetések kicsivel (6 százalékkal) voltak magasabbak a magyarnál 2015-ben, de ezt a különbséget elképzelhető, hogy azóta ledolgoztuk az életpályamodell miatti rendszeres béremeléseknek köszönhetően.

Ám akárhogy is állunk a régiós rangsorban, a magyar pedagógusok fizetése a hazai átlaghoz képest alacsony. A legfrissebb béradatok szerint az általános alapfokú oktatásban dolgozó szellemi alkalmazottak nettó 215 ezer forintot, a középfokú oktatásban dolgozó szellemi alkalmazottak pedig 225 ezer forintot visznek haza átlagosan havonta, ami 10-20 ezer forinttal kevesebb a jelenlegi magyar átlagbérnél.

 

Európában egyébként a legtöbbet Luxemburgban, Svájcban és Németországban lehet pedagógusként keresni a közoktatásban. Ezekben az országokban 3-5-ször magasabbak az elérhető tanári bérek, mint nálunk, ha kiszűrjük az árszínvonalbeli különbségeket.

Állam Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.