Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.
Mindez azért érdekes, mert Balásy ügynökségei, a New Land Media és a Lounge Design eddig is foglalkoztattak alvállalkozókat, a Századvég azonban nem volt köztük. A mostani tenderen viszont a bejáratott partnerek mellett hirtelen feltűnt az elemzőcég is.
Az állami kommunikációs költések központosítására létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) múlt héten robbant a bomba, amikor kiderült, hogy két korábban erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzleti kört kizártak a 75 milliárdos gigatenderből. Az elmúlt években az állami kommunikációs milliárdokon még három csoport osztozott: a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégei, a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségei, és a már említett Balásy ügynökségek.
Első körben a legutóbbi tenderen is ezt a három csoportot hozták ki győztesnek, sőt, június 19-én le is szerződtek velük, egy nappal később azonban Csetényiékkel és Kunáékkal visszamenőleges hatállyal szerződést bontott az NKOH. A két vállalakozó cégeinél ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság épp a korábbi NKOH-s megbízások során szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt három hónapra kizárták őket, azaz lényegében megtiltották, hogy közbeszerzésen induljanak.
A szakma azóta találgatja, hogy mi lehet a háttérben. Csetényiről egy ideje már tudni lehetett, hogy igencsak megromlottak a kormányzati kapcsolatai, Kunánál azonban sokkal kevésbé voltak erre utaló jelek, még akkor is, ha egyik legfontosabb kapcsolata, Seszták Miklós időközben kikerült a kabinetből. Kuna bukásában azonban valószínűleg nem ez játszotta a legfontosabb szerepet. A 444 ma írta meg, hogy fiktív számlák vásárlása miatt május végén vádat emeltek a vállalkozó ellen, akire az ügyészég letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért. Ilyen körülmények között pedig nem igazán mutatott volna jól, ha közben egy állami hivatal gigantikus szerződést köt az egyik nyomozásban is érintett ügynökségével.
Mindenesetre a kizárások eredményeként monopolizálódott az állami kommunikáció, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a három indulóból épp Balásyék adták a leggyengébb ajánlatot. Az NKOH 53 különböző szempont alapján értékelte a résztvevők ajánlatait, és a legmagasabb összesített pontszámot Csetényiék kapták, a második helyen pedig Kunáék futottak be. Ráadásul a végül egyedüliként érvényes szerződést kötő Balásyék az áron buktak rengeteget. Több olyan tétel volt, ahol nagyjából kétszer annyit kértek, mint a legjobb árral pályázó versenytárs, és a 28-ból mindössze egy esetben adták ők a legolcsóbb ajánlatot.
Magyarul az állam végül kizárólag a legdrágább pályázóval szerződött le.
Eleinte úgy tűnt, hogy a vérengzésnek a Századvég is áldozatul esik, az alapítvány ugyanis eddig kizárólag Csetényiéknek dolgozott be. Ráadásul Közbeszerzési Hatóság részben épp miattuk marasztalta el a Csetényi ügynökségeket, amelyek nem vették igénybe megfelelő mértékben a pályázati anyagukban megnevezett alvállalkozókat, köztük ugye a Századvéget.
Csetényiék a mostani tenderen is bevonták az alapítványt, ezúttal azonban nem ők voltak az egyetlenek. A Századvéget ugyanis most először Balásy cégei is megnevezték, mint jövőbeli alvállalkozót, azaz a kormányközeli alapítvány a háromból két indulónál is szerepelt az alvállalkozók listáján. Ebből pedig szerencséjükre az egyik versenyben is maradt.
A Századvég alapítványának egyébként tavaly sem ment rosszul: bevételei 2,9 milliárd forintra nőttek a 2016-os 2,4 milliárd forint után. Bérekre 551 millió forint ment (ebből mintegy hatvanötmillió volt a vezetők javadalmazása), de ezen felül is elkötöttek még 2,1 milliárd forintot nem részletezett kiadásokra.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
