Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. június 18. 15:43 Állam

Több tucat járás van, ahol kevés az óvodai férőhely

A felnőtt férfiak közül szinte már alig van, aki nem dolgozik, így a kormány elsősorban a nők munkába állásának ösztönzésével növelheti tovább a foglalkoztatottságot. Ehhez azonban olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, hogy ne kelljen választaniuk a család és a munka között.

A kisgyermekes anyák munkába állásához az egyik legfontosabb dolog, hogy a lakóhelyhez vagy a munkahelyhez közel elérhetőek legyenek a gyermekellátó intézmények, az ország számos részén azonban kevés az állami férőhely. Emellett rugalmas munkahelyekre is szükség lenne, de a részmunkaidős foglalkoztatás még mindig nem pörög Magyarországon.

Az óvodás korú gyerekek (3-6 évesek) létszáma a természetes népességfogyás miatt folyamatosan csökken, így elviekben a férőhelyek iránti igénynek is mérséklődnie kellene. Ám 2016 óta, mióta 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás, emelkedett a férőhelyek iránti igény.

 

Az ország különböző részein eltérő az óvodák kapacitáskihasználtsága. A legfrissebb, 2016-os területi adatok alapján az egyik legnagyobb hiány Budapesten és környékén van az óvodai férőhelyekből, de több a központi régión kívüli járásban is 90 százalék felett van a férőhelyek kihasználtsága. Egy járáson belül sok óvoda van, így valószínűsíthető, hogy a hőtérképen sárgával jelölt területeken vannak olyan intézmények, amelyek teljes létszámmal működnek.

A fővárosban ugyan 1,04 óvodás korú gyerek jut egy óvodai férőhelyre, az ovis férőhelyek kihasználtsága csak 85 százalékos. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Budapest területén belül is eltérően alakul a férőhelyek kereslete és kínálata, illetve vannak kerületek, ahol sokan a helyhiány vagy akár más okok miatt fizetős magánovikba íratják a gyermeküket.

Óvodai férőhelyek kihasználtsága 2016-ban. (Itt elérhető az interaktív ábra)

A 2017/2018-as tanévben az egész országban az óvodai férőhelyek kihasználtsága 85 százalékos, ami növekedést jelent az előző tanévhez képest. A kihasználtság az előző évhez képest úgy nőtt, hogy ugyanannyi férőhely mellett több lett az óvodás gyermek, ami annak köszönhető, hogy a kormány 2015-től a családi pótlék kifizetését az óvodába járáshoz kötötte. Ennek összege egyébként 2008 óta változatlanul 12 és 17 ezer forint között ingadozik gyermekenként.

A legnagyobb kihasználtságú óvodák közül sok Észak- és Kelet-Magyarországon van, ahol sokaknak létkérdés a családi pótlék és az ingyenes óvodai étkeztetés, illetve hasonlóan alacsonyak a szabad kapacitások a gazdaságilag jól menő nagyvárosok környékén is.

A dél-dunántúli régió különösen sötét a hőtérképen, vagyis ezen a részen viszonylag alacsony az ovik kihasználtsága. Ennek oka valószínűleg a negatív demográfiai folyamatokban rejlik, ugyanis itt születik a legkevesebb gyermek az országban.

Az óvodai férőhelyek ügyével a kormány is foglalkozik. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban összesen 110 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre bölcsőde-, mini bölcsőde-, családi bölcsőde- és óvodafejlesztésre Magyarországon, amiből eddig 3,8 milliárddal támogatták az óvodák felújítását és bővítését.

Az viszont elég furcsa, hogy miközben 3-4 ezer új férőhely létrejöttéről beszél a kormány, a KSH statisztikája ezt a növekedést nem tükrözi.

E szerint a 2014/2015-ös tanévben 380,5 ezer óvodai hely állt rendelkezésre, miközben a mostani tanévben csak 379,3 ezer.

Kevés nő dolgozik részmunkaidőben

A gyermekellátó intézmények mellett a rugalmas foglalkoztatástól és a családbarát munkahelyektől is függ, hogy gyerek mellett munkába áll-e egy nő. Ez azonban nagyobb részt a vállalkozások alkalmazkodásán és a vállalati kultúra fejlődésén múlik. A vállalkozásoknak ehhez arra lenne szükségük, hogy részmunkaidőben is nagy hatékonysággal tudjanak munkaerőt alkalmazni, de az is fontos, hogy a kisgyermekesek ne érezzék hátrányban magukat a munkahelyükön azért, mert gyermeket nevelnek.

Az utóbbi években egyébként nem nagyon nőtt a részmunkaidős női foglalkoztatottak száma, sőt, a válság éveihez képest még sokkal kevesebben is vannak. Ez persze éppen a gazdasági nehézségekkel is magyarázható, hiszen a válság miatt sok vállalkozás kényszerült elbocsátani vagy részmunkaidőbe tenni az alkalmazottait.

Ha a rugalmas foglalkoztatási formák nálunk még nem is terjedtek el úgy, ahogy Nyugat-Európában, a klasszikus foglalkoztatás jól fut. A 2012-es mélypont óta 300 ezer fővel nőtt a női foglalkoztatottak száma, igaz, jó részük nem újonnan lépett ki a munkaerőpiacra, hanem a válság során megszűnt állása után újban helyezkedett el.

 

Állam gyermekvállalás nők foglalkoztatottsága óvoda óvodai férőhely Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.