A felnőtt férfiak közül szinte már alig van, aki nem dolgozik, így a kormány elsősorban a nők munkába állásának ösztönzésével növelheti tovább a foglalkoztatottságot. Ehhez azonban olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, hogy ne kelljen választaniuk a család és a munka között.
A kisgyermekes anyák munkába állásához az egyik legfontosabb dolog, hogy a lakóhelyhez vagy a munkahelyhez közel elérhetőek legyenek a gyermekellátó intézmények, az ország számos részén azonban kevés az állami férőhely. Emellett rugalmas munkahelyekre is szükség lenne, de a részmunkaidős foglalkoztatás még mindig nem pörög Magyarországon.
Az óvodás korú gyerekek (3-6 évesek) létszáma a természetes népességfogyás miatt folyamatosan csökken, így elviekben a férőhelyek iránti igénynek is mérséklődnie kellene. Ám 2016 óta, mióta 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás, emelkedett a férőhelyek iránti igény.
Az ország különböző részein eltérő az óvodák kapacitáskihasználtsága. A legfrissebb, 2016-os területi adatok alapján az egyik legnagyobb hiány Budapesten és környékén van az óvodai férőhelyekből, de több a központi régión kívüli járásban is 90 százalék felett van a férőhelyek kihasználtsága. Egy járáson belül sok óvoda van, így valószínűsíthető, hogy a hőtérképen sárgával jelölt területeken vannak olyan intézmények, amelyek teljes létszámmal működnek.
A fővárosban ugyan 1,04 óvodás korú gyerek jut egy óvodai férőhelyre, az ovis férőhelyek kihasználtsága csak 85 százalékos. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Budapest területén belül is eltérően alakul a férőhelyek kereslete és kínálata, illetve vannak kerületek, ahol sokan a helyhiány vagy akár más okok miatt fizetős magánovikba íratják a gyermeküket.
Óvodai férőhelyek kihasználtsága 2016-ban. (Itt elérhető az interaktív ábra)
A 2017/2018-as tanévben az egész országban az óvodai férőhelyek kihasználtsága 85 százalékos, ami növekedést jelent az előző tanévhez képest. A kihasználtság az előző évhez képest úgy nőtt, hogy ugyanannyi férőhely mellett több lett az óvodás gyermek, ami annak köszönhető, hogy a kormány 2015-től a családi pótlék kifizetését az óvodába járáshoz kötötte. Ennek összege egyébként 2008 óta változatlanul 12 és 17 ezer forint között ingadozik gyermekenként.
A legnagyobb kihasználtságú óvodák közül sok Észak- és Kelet-Magyarországon van, ahol sokaknak létkérdés a családi pótlék és az ingyenes óvodai étkeztetés, illetve hasonlóan alacsonyak a szabad kapacitások a gazdaságilag jól menő nagyvárosok környékén is.
A dél-dunántúli régió különösen sötét a hőtérképen, vagyis ezen a részen viszonylag alacsony az ovik kihasználtsága. Ennek oka valószínűleg a negatív demográfiai folyamatokban rejlik, ugyanis itt születik a legkevesebb gyermek az országban.
Az óvodai férőhelyek ügyével a kormány is foglalkozik. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban összesen 110 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre bölcsőde-, mini bölcsőde-, családi bölcsőde- és óvodafejlesztésre Magyarországon, amiből eddig 3,8 milliárddal támogatták az óvodák felújítását és bővítését.
Az viszont elég furcsa, hogy miközben 3-4 ezer új férőhely létrejöttéről beszél a kormány, a KSH statisztikája ezt a növekedést nem tükrözi.
E szerint a 2014/2015-ös tanévben 380,5 ezer óvodai hely állt rendelkezésre, miközben a mostani tanévben csak 379,3 ezer.
Kevés nő dolgozik részmunkaidőben
A gyermekellátó intézmények mellett a rugalmas foglalkoztatástól és a családbarát munkahelyektől is függ, hogy gyerek mellett munkába áll-e egy nő. Ez azonban nagyobb részt a vállalkozások alkalmazkodásán és a vállalati kultúra fejlődésén múlik. A vállalkozásoknak ehhez arra lenne szükségük, hogy részmunkaidőben is nagy hatékonysággal tudjanak munkaerőt alkalmazni, de az is fontos, hogy a kisgyermekesek ne érezzék hátrányban magukat a munkahelyükön azért, mert gyermeket nevelnek.
Az utóbbi években egyébként nem nagyon nőtt a részmunkaidős női foglalkoztatottak száma, sőt, a válság éveihez képest még sokkal kevesebben is vannak. Ez persze éppen a gazdasági nehézségekkel is magyarázható, hiszen a válság miatt sok vállalkozás kényszerült elbocsátani vagy részmunkaidőbe tenni az alkalmazottait.
Ha a rugalmas foglalkoztatási formák nálunk még nem is terjedtek el úgy, ahogy Nyugat-Európában, a klasszikus foglalkoztatás jól fut. A 2012-es mélypont óta 300 ezer fővel nőtt a női foglalkoztatottak száma, igaz, jó részük nem újonnan lépett ki a munkaerőpiacra, hanem a válság során megszűnt állása után újban helyezkedett el.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
