Hírlevél feliratkozás
2018. június 16. 15:05 Állam, Piac

A gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

(A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója)

Örülhetnek a munkavállalók, több mint tíz százalékkal nőttek itthon a bérek tavaly, néhány ágazatban munkaerőhiány van. Könnyű lehet most akár jobb feltételekkel munkahelyet váltani, de jól nézzük meg hová megyünk, mert egyes szektorokban a túlélésért küzdenek a kis cégek a növekvő bérköltségek miatt.

Míg 2016-ban 263 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, addig 2017-ben ez már 297 ezer forint volt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Örülhetnek a munkavállalók, mert ha nem is kétszámjegyű, de átlagosan 7-8 százalékos béremelkedéssel lehet számolni 2018-ban is. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékkal történő emelése is a bérek növekedését segíti. Arányaiban a legnagyobb béremelést az alacsony keresetűek kapják majd, de a magasabb szaktudást igénylő ágazatokban dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből. Az ország keleti felében, ahol alacsonyabbak voltak a bérek vagy évek óta elmaradt a béremelés, ott 

akár 20-30 százalékos bérrendezés is jöhet idén.

 

A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.

 

A nagyvállalat szenved, mert nála egy 10 százalékos fluktuáció éves szinten akár 500-1000 fő felvételét, integrációját, betanítását is jelentheti, miközben nem ritkán a vállalati kultúra is felhígul. Nem meglepő, hogy egyre több cég gondolkozik az egyes munkafolyamatok automatizálásán. Persze programozót, fejlesztőmérnököt sem könnyű most találni, de a versenyelőny megtartásához elengedhetetlen. A bérnövekedés rontja a profitabilitást, így az alacsonyabb termelékenységű munkafolyamatok és a bérnövekedés a gépesítés irányába hajtja a cégeket, ami végső soron javuló hatékonyságot is hozhat. Az autóiparban nem ritka, hogy az új beruházásokhoz fele annyi ember kell az 5-10 évvel ezelőtti projektekhez képest.

 

A nagyvállalati bérfeszültségeket jól mutatta a tavalyi 6 napos sztrájk is a VW szlovák gyárában, ahol a szakszervezet 16 százalékos béremelést követelt, melyből végül 3 ütemben, összesen több mint 13 százalékos emelést kaptak a dolgozók. A környező országokban is tapasztalható bérfeszültség a hazai munkások bérét is emelheti az autószektorban, így a győri Audi vagy a kecskeméti Mercedes gyár alkalmazottai és ezen gyárak beszállítói fizetésére is hatással lehet egy ilyen bejelentés. A bérfeszültség nem csak az autógyártókat érinti, itt vannak például a légitársaságok is. A Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója év elején a 3. negyedéves eredmények értékelésekor kiemelte, hogy a cég kiadási között jelentős mértékben, 28 százalékkal nőtt a bérköltség, melyet leginkább a pilóták fizetésének emelkedése okozott.

A kisvállalkozás érzi a bérfeszültséget, próbálja tartani a versenyt, de várhatóan ez a szektor lesz a legnehezebb helyzetben. A humánerőforrás-igényes kiskereskedelem nyomás alá kerülhet, itt a termelés csökkenése, a versenyképesség romlása várható. Ha a cég úgy dönt, hogy nem emeli az alkalmazottai béreit, akkor ennek az lehet a kifutása, hogy adott esetben alacsonyabban kvalifikált emberekkel kell feltöltenie a pozíciókat, akik még hajlandók ezért az alacsonyabb bérért dolgozni. Nem meglepő módon, ez a döntés a termelékenység rovására mehet, a szakma felhígulását jelentheti, a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

A kisboltok a bérversenyt, a munkaerőhiányt és a garantált bérminimum emelést már csak nehezen vagy lassan egyáltalán nem fogják tudni kigazdálkodni. Itt a LIDL kavarta fel legutóbb az amúgy is feszült piacot, miután bejelentette, hogy a fizikai munkavállalók, bolti dolgozók bére már a bruttó 300 ezer forintot, míg az üzletvezetők havi fizetése már a 700 ezer forintot is meghaladhatja. Ezzel a kis boltok kerültek nehéz helyzetbe, mert ahol nem elég tőkeerős a tulajdonosi kör vagy alacsonyabb a termelékenység, ott az idei év már gondokat okozhat, melyet a járulékcsökkenés sem tud teljesen kompenzálni.

Aki az elmúlt 2-3 évben próbált építkezni vagy akár csak kisebb munkákra keresett szakembert, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz ma kőművest vagy akár vízszerelőt találni. A nagyobb beruházások szinte teljesen elvonták a szabad kapacitásokat és lassan már rendelkezésre állási díjat is fizetni kell nekik, mert ha nem tudjuk időben odaadni a munkát a vállalkozónak, akkor a szabad kapacitásra azonnal lecsapnak mások és megint hónapokkal csúszik az építkezés vagy újra heteket várhatunk egy kisebb munka elvégzésére.

Egy építési vállalkozó elmondása szerint az építkezésen a biztonsági őr már nem is az alapanyagokra vigyáz elsősorban, hanem a munkásokra, hogy ne csábíthassák át őket más építkezésekre.

Ki fizeti valójában a nap végén a növekvő béreket?

Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások hogyan fogják kigazdálkodni a béremelkedés okozta többletköltséget. A prémium termékek magasabb profit marzzsal kerülnek a boltok polcaira, ezen árucikkek gyártói talán könnyebben elviselik vagy be tudják építeni a bérnövekményt az árakba, de valószínűbb, hogy a magasabb bérköltség a nap végén drágulást hoz majd. Áremelkedés lehet a sarki kisboltban, emelkedhet a repülőjegyek ára vagy az is elképzelhető, hogy az autógyártók legújabb modelljei lesznek drágábbak a kifutó modellekhez képest. Nem meglepő módon ahol bérnövekedés és munkaerő koncentráció tapasztalható, ott a növekvő kereslet hatására az albérleti árak is emelkedtek.

Állam Piac bér jövedelem munkaerő Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.