Sokkal több a nem tanuló és nem dolgozó fiatal magyar lány, mint fiú
Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent azoknak a fiatal fiúknak az aránya Magyarországon, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, a lányok azonban egyre nagyobb számban kerülnek ebbe státuszba. A trend eredményeként a 18-24 éves fiúk esetében már tavaly teljesült az a 2020-as uniós célkitűzés, hogy 10 százalék alá csökkenjen a teljesen inaktív fiatalok aránya, hiszen mindössze 9,8 százalékuk volt ilyen.
Ehhez képest azonban a fiatal felnőtt lányok 18,7 százaléka volt egyszerre távol a munkaerőpiactól és az iskolapadtól is tavaly, aminek eredményeként a két nem aránya közötti különbség nálunk a legnagyobb az egész EU-ban. Mindkét nemet együtt véve 14,1 százalék az – angol rövidítés alapján – NEET fiatalok aránya Magyarországon.
A nemek közötti különbség valószínűleg azzal magyarázható, hogy a legnagyobb munkaerőhiánnyal azok a kifejezetten munkaintenzív, ipari ágazatok küzdenek, amelyek előszeretettel alkalmaznak fiatal férfiakat akár képzetlenül is. Emellett a Fidesz-kormány által beindított, jelenleg több mint 50 ezer hallgatóval futó duális képzés is inkább a fiúk képzéséhez, foglalkoztatottságához járul hozzá, hiszen ezekben is jellemzően fiús, ipari szakmákat oktatnak.
A se nem dolgozó, se nem tanuló fiúk és lányok aránya közötti különbséget bizonyos mértékben a gyermekvállalás is megmagyarázhatja, azonban a 18-24 éves népességre ez még kevésbé jellemző. A legújabb, 2016-os adatok szerint a magyar anyák átlagéletkora első gyermekük születésekor 29,6 év, igaz, vannak regionális különbségek. Az ország szegényebb régióiban gyakoribb, hogy fiatalabban szülnek a nők (Észak-Magyarországon 27,8 év az átlag), míg a központi régióban jóval később vállalnak gyereket (átlagosan 31 évesen).
Ugyanakkor a többi tagország adatai alapján egyáltalán nem törvényszerű, hogy a fiúk nagyobb arányban tanuljanak, illetve dolgozzanak, mint a lányok. A 28-ból 13 országban éppen fordított a helyzet. Így például Cipruson, Lettországban, Finnországban, Belgiumban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban is a lányok dolgoznak vagy ülnek iskolapadban nagyobb arányban
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
