Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 30. 16:09 Állam

Átlagosan évi 25 ezer forintot venne el a magyaroktól az Európai Bizottság

Bemutatta az Európai Bizottság, hogy mennyi pénzt fordítana a Magyarország kedvenc mézesbödönjeként is ismert regionális és kohéziós politikára a 2021 és 2027 közötti időszakban. Ez az az uniós program, ami nélkül országunk a GDP 3-4 százalékára rúgó bevételtől esne el – az már persze más dolog, hogy ezeket a pénzeket nem mindig hatékonyan használjuk fel. 

Régóta az a hír járja, hogy az EB a pénzosztási mechanizmus módosítására készül, aminek Magyarország a vesztese lesz. A most bemutatott költségvetési tervből kiderül, hogy

csak kis mértékben variálják át a pénzosztás alapjául szolgáló kritériumokat, viszont Magyarországnak (mostani árakon) tényleg 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérnie.

Az eddiginél kicsivel kevésbé fog számítani a jövőben az egy főre jutó GDP, jobban a munkanélküliség, és 4 százalékos súllyal további tényezőket is bevezetnek (köztük a befogadott menekültek számát, igaz, ennek súlya egészen apró).

Magyarország szempontjából ez mind kedvezőtlen változás. Az egy főre jutó GDP nálunk alacsony, épp ezért kedvezőtlen, hogy csökken a súlya. Ezzel szemben a munkanélküliség súlya pont hogy nő, ami rossz, hiszen nálunk kevés most az állástalan. Menekülteket pedig nem fogadtunk be egyáltalán. Ám nem is ez vágja majd meg igazán a magyar forrásokat, hanem a britek kilépése az EU-ból, ami miatt jóval kevesebb elosztható forrás lesz (változatlan árakon 11 százalékkal).

De nemcsak mi járunk rosszul, hanem gyakorlatilag az összes ország a régiónkból, sőt, Németország is.

Ez részben a régió sikerét, tehát az utóbbi években elért gazdasági növekedést és az alacsony munkanélküliséget tükrözi vissza.

Az alábbi ábráról azt lehet leolvasni, hogy eddig melyik országok voltak a rendszer kedvezményezettjei, és hogyan változik azok helyzete 2020-2027 között. A vízszintes tengely azt mutatja euróban, hogy a mostani ciklusban évente átlagosan mennyi EU-s forrás jutott egy állampolgárra. A függőleges tengely pedig a két ciklus közötti változás mértékét mutatja százalékban (változatlan árakon).

 

Mint látható, Magyarország mellett a többi, eddig lakosságarányosan nagyon erősen megtolt országnak – jellemzően az EU keleti tagjai, a visegrádi és a balti országok – mind 24 százalékkal kevesebb forrással kell majd beérniük. Csak Lettország, Szlovénia és Horvátország esetében kisebb a visszaesés, a még Magyarországnál is szegényebb délkeleti EU-tagok (Románia, Bulgária) több forrást kapnak majd az eddigieknél. Hasonlóan a még mindig kiemelkedően magas munkanélküliséggel sújtott, egyébként is lecsúszó Görögországhoz, Spanyolországhoz és Olaszországhoz, amelyek szintén a források emelkedésére számíthatnak.

A nettó befizető országok között Németország ugyanolyan mértékben esik el forrásoktól, mint Magyarország. Igaz, náluk ez egyáltalán nem jelentős elvonás. Egészen pontosan Németországnak lakosságarányosan nyolcadannyira, GDP-arányosan pedig harmincharmad-annyira számítottak az előző ciklusban a regionális és kohéziós források, mint Magyarországnak.

Ha azt nézzük, hogy az országok polgárai egyenként mennyi forrástól esnek el az Európai Bizottság javaslata szerint, ezt az ábrát kapjuk:

 

Egy észt lakosra kevés híján száz euróval kevesebb jut majd évente a következő ciklusban, míg egy magyarra évi 82 euróval kevesebb forrás szán az EU, ami nagyjából 25 ezer forintnak felel meg. Ezzel szemben a kedvezményezettek oldalán az olaszokra és a spanyolokra évi öt-öt euróval jut több.

A mostani, 2020-ig tartó ciklusban egyébként már szinte az utolsó fillérig kiosztotta a kormány a forrásokat, amiről itt írtunk bővebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.

Állam európai bizottság uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.