Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 25. 06:57 Állam

A középkorú férfiak szinte mind dolgoznak, nem ők fogják megoldani a munkaerőhiányt

A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a következő években a munkaerőhiány orvoslása, aminek érdekében az állam várhatóan a munkaképes népesség minden csoportját megpróbálja aktivizálni. Ám nem minden korosztályban vannak már tartalékok, a KSH szerint “legjobb munkavállalási korú”, 25-54 éves férfiak közül például már így is tízből kilencen dolgoznak.

Értelemszerűen olyan helyzet sosem lesz, hogy az összes munkaképes korú ember munkába áll, hiszen vannak, akik különböző okok miatt vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem szeretnének dolgozni. A foglalkoztatottsági arány tehát 100 százalékra biztosan nem tud emelkedni, az viszont már nyitott kérdés, hogy meddig tud. A legjobban az európai országok foglalkoztatottsági mutatóinak összehasonlításával tudjuk megvizsgálni, hogy a magyar foglalkoztatottság magasnak vagy alacsonynak számít.

A munkavállaló népesség legnagyobb szeletét adó 25-54 éves korosztályban például a férfiak közül már tényleg alig van, akinek nincs munkája.

A 25-54 éves férfiak közül 10-ből 9 dologzik, ami az EU-ban a harmadik, Európában a negyedik legmagasabb arány.

Csak Csehországban, Máltán és Svájcban dolgozik arányaiban ennél több férfi a munkaerőtábor gerincét adó korosztályban, tehát ebből a korosztályból már biztosan nem fog sok új fizikai munkás kikerülni. 

Ugyanebben a korcsoportban a nők 77 százaléka vállal munkát Magyarországon, ami ugyan az uniós átlag felett van, még lehetne magasabb is. A szomszédos Ausztriában például a 25-54 éves nők 81 százaléka foglalkoztatott, amely szintet ha Magyarországnak is sikerülne elérni, az további 75 ezer új munkahelyet jelentene.

Mivel a nők a gyermekvállalás miatt maradnak elsősorban távol a munkaerőpiactól, ezért a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének támogatásával, illetve a gyermekellátási intézmények (bölcsődék, óvodák) széleskörű elérhetőségének javításával lehet a munkavállalásukat tovább ösztönözni. A munkaerőért folyó versenyben elsősorban a vállalkozásoknak kell alkalmazkodnia az új helyzethez, így rugalmas munkalehetőségeket biztosítaniuk a nőknek, míg a bölcsődék, óvodák elérhetőségén az államnak kell javítania, ami tervben is van a kormány részéről.

 

Az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában már sokkal nagyobb a lemaradásunk az európai országokhoz képest. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája is alacsonyabb, mint az uniós átlag, de itt is a nők azok, akik sokkal kevesebben aktívak a munkaerőpiacon. Miközben Magyarországon a 55-64 éves nőknek csak a 42 százaléka dolgozik, addig például Csehországban 53, Németországban pedig 65 százalékuk.

Összességében pedig a 55-64 évesek 52 százaléka vállal munkát Magyarországon, amit ha sikerülne legalább az uniós szintre növelni, az már 70 ezerrel több munkahelyet jelentene.

E korcsoportban azonban már nemcsak a foglalkoztatást ösztönző szakpolitikai intézkedéseken (mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv) múlik a munkavállalás, hanem az egészségi állapoton is. A nyugat- és az északi-európai országokban kivétel nélkül 71-73 év a születéskor egészségben várható élettartam, míg Magyarországon ez 66,8 év volt 2016-ban a WHO adatai szerint. Vagyis idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételének növelésében nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása, a megelőzés (rendszeres szűrővizsgálatok), illetve a társadalom egészségtudatosságra való ösztönzése.

 

Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottság is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, igaz, az elmúlt években ez az arány is javult. Tavaly a lányok 25, a fiúk 33 százaléka dolgozott, a kettő közti különbséghez pedig a gyermekvállalás mellett valószínűleg az is hozzájárul, hogy a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább.

Együttesen a korosztálynak mindössze a 29 százaléka dolgozik. Ha felzárkóznának az uniós átlaghoz (35 százalék), az 60 ezer plusz dolgozót jelenthetne.

A fiatal korosztály egy része a tanulmányai miatt marad távol a munkaerőpiactól, azonban nem mindenki. A 15-24 éves korcsoport 11 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik Magyarországon, elsősorban ezeknek a fiataloknak az aktivizálásával lehetne bővíteni a munkaerőtábort. De a tanulmányok melletti munkavállalást is lehetne jobban ösztönözni, amiben az EU-ban Hollandia a példamutató, ahol a 15-24 évesek több mint 62 százaléka dolgozik, amellett, hogy a többség továbbtanul. A magas foglalkoztatottsághoz valószínűleg hozzájárul, hogy a tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalokat a holland állam külön ösztöndíjjal támogatja.

 

Állam Európa foglalkoztatottság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.