Már nem is nyílik kerekre a szemünk, amikor kiderül, hogy még mindig 8-10 százalékos ütemben növekszik az átlagbér Magyarországon, hiszen az elmúlt két évben hozzászokhattunk ehhez a munkaerőhiány és a kötelező béremelések miatt. A vállalkozások idén márciusban is tovább emelték a fizetéseket, ám a bérnövekedés lendülete egy kicsit fékezett a “megszokott” szintekhez képest.
A másik érdekesség, ami a márciusi béradatokból kiderül, hogy a központi közigazgatásban jó nagy egyszeri pénzosztást rendeztek a választások előtt.
Hogy a vállalkozások mennyi bért fizetnek, azt elsősorban a piaci viszonyok határozzák meg, a közszférában azonban törvények szabályozzák a dolgozók fizetését, és akkor emelik a kormányok, ha találnak rá forrást a költségvetésben, és persze, ha akarják. Vagyis a két szektor fizetései alapvetően eltérő ütemben emelkednek.
A márciusi adatok arra utalnak, hogy a vállalkozásoknál az elmúlt egy évben tapasztalt 8-10 százalékos nettó reálbér-emelkedési ütem idén mérséklődni kezd. A márciusi adatok különösen fontosak, ugyanis jellemzően ezek már tartalmazzák az újévi bérmegállapodásokat. Idén márciusban a jutalom nélküli bruttó bérek évi 9,4 százalékkal nőttek, miközben tavaly ilyenkor 12,3 százalékkal.
A fizetések persze így is látványosan emelkednek, és a jutalmak nélküli bruttó átlagbér már meghaladja a 310 ezer forintot a legalább 5 fős cégek körében. Ez 207 ezer forintos rendszeres havi nettónak felel meg, amihez még jönnek a jutalmak, bónuszok.
Reálértéken ennél lassabban, csak évi 6,4 százalékkal nőttek a nettó fizetések a versenyszektorban, ami tavaly február óta a legalacsonyabb ütem. Nem így a költségvetési szektorban, ahol összességében közel 16 százalékkal nőtt a nettó fizetések reálértéke tavaly márciushoz képest.
A költségvetési szektor fizetései persze csak átmenetileg lőttek ki márciusban a jutalmaknak köszönhetően, az alapbérek alig változtak.
Egészen pontosan a központi általános közigazgatásban szórták ki a legtöbb pénzt a választások előtti hónapban, ahol 81 ezer dolgozó fejenként átlagosan több mint 80 ezer forint egyszeri bérkiegészítést kapott.
A központi közigazgatásban egyébként nem szokatlanok a nagy pénzosztások, valószínűleg így ösztönzik a dolgozókat az alacsonyabb alapbér mellett.
Nem csak az általános közigazgatásban osztottak nagy jutalmakat, hanem a rendvédelmi és tűzvédelmi dolgozók, illetve az igazságszolgáltatásban dolgozók is nagyobb jutalomban részesültek márciusban. Ezek közül néhányat szemléltettünk is: az alábbi ábrán látszik, hogy miközben a teljes bruttó bérük megugrott, a rendszeres fizetések alig változtak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
