Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Állam

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Az egyik legégetőbb kérdés a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a cégek hogyan tudják enyhíteni a toborzási nehézségeiket. A legújabb hazai statisztikák arra utalnak, hogy 125 ezer új piaci munkahely jött létre az elmúlt egy évben, miközben csökkent a munkanélküliek száma is. És mégis, 2017 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben dolgoznak mindent összevetve, azaz visszaesőben van a teljes foglalkoztatottság. Hogy lehet ez?

Főleg úgy, hogy van egy olyan része a munkaerőnek, amelyik az év bizonyos időszakában dolgozik, vagy legalábbis munkát keres, máskor pedig visszavonul, és gazdasági szempontból inaktívvá válik. Ebből adódik a foglalkoztatás éven belüli rendszeres változása, azaz szezonalitása: bizonyos munkaerőpiaci ingadozások rendszeresen ismétlődnek, például a mezőgazdasági vagy építőipari idénymunkák miatt az év közepén megnövekszik az igény a munkaerő iránt.

A közmunka program ráadásul ezeket a hatásokat tovább erősíti, ami a másik fele a talány feloldásának. A teljes foglalkoztatásba beleszámítanak a közmunkások is, akik egyre inkább átlépnek az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacra*Az állami és önkormányzati vállalatoknál, intézményeknél, illetve a versenyszféra cégeinél lévő, “piaci” munkahelyek tartoznak ide.
A közmunkások a másodlagos munkaerőpiacon jelennek meg, ahol az állami vagy önkormányzati támogatással fenntartott álláshelyek vannak.
, így új piaci munkahelyek a foglalkoztatáson belüli átrendeződés miatt is létrejöhetnek.

Úgy látszik, hogy hiába egyre nehezebb felvenni új munkatársakat a vállalatoknak az üres álláshelyeikre, a munkaerőpiaci aktivitás szokásos évvégi és -eleji visszaesése továbbra is fennáll. Az Eurostat adatai alapján megnézhetjük azt, hogy a munkavállalási korú népesség hogyan változtatja munkaerőpiaci-helyzetét az egyes negyedévek között. Ezek alapján az látható, hogy a munkaerőpiacról (tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek köréből)*Ők számítanak gazdaságilag aktívnak, tehát vagy dolgoznak, vagy pedig szeretnének dolgozni, és munkanélküliként állást keresnek. kilépett 108 ezer fő az inaktívak*Ide tartoznak például a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a tanulók is. Az inaktív személyek nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. közé 2017 harmadik és negyedik negyedéve között. Ehhez képest az inaktívak közül csak 87 ezren váltak gazdaságilag aktívvá, tehát a munkaerőpiacról eltűnt 17 ezer ember ebben az időszakban. Harmadrészt pedig – a toborzási nehézségek ellenére – 27 ezer korábbi foglalkoztatott munkanélkülivé vált (igaz, a másik oldalon 43 ezer munkanélküli állást talált).

 

Tehát a szezonalitás a magyarázata annak, hogy miképp állhatott elő ez a paradoxnak tűnő helyzet az utolsó két negyedévben. Ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy az őszi és téli időszakban a munkaerőpiacot elhagyók száma újra és újra megnő (tehát a negatív tartományba esnek az oszlopok), míg tavasszal és nyáron a másik irányba áramlanak az emberek, az inaktivitásból visszalépnek a munkaerőpiacra. Még mindig sok az idénymunkás, pedig már üzemek zárnak be azért, mert nem tudnak felvenni elég dolgozót.

 

Érdemes megnézni azoknak a számát is, akik nem változtatták a munkaerőpiaci helyzetüket. Látható, hogy 2010 és 2017 között szinte folyamatosan nőtt a negyedévek között stabilan foglalkoztatottak száma. Mindeközben a munkanélküliségben és az inaktivitásban maradók száma pedig csökkent.

 

 

Az Európai Uniót nézve*Németország kivételével, mert onnan nem érhető el ez a statisztika. a tavalyi év végén 3,2 millió munkanélküli talált munkát. Az inaktivitásból pedig 7,6 millióan léptek be a munkaerőpiacra, míg a fordított irányban 8,3 millióan változtattak a helyzetükön. Tehát uniós szinten 700 ezer fő tűnt el 2017 utolsó negyedévében a munkaerőpiacról, de ne feledkezzünk meg ebben az esetben sem a szezonalitásról, és arról sem, hogy Európa-szerte több országban problémát jelent, hogy a vállalatok nehezen tudják kielégíteni a munkaerő-igényüket.

Állam foglalkoztatás közfoglalkoztatás munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküliség toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.