Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Állam

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Az egyik legégetőbb kérdés a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a cégek hogyan tudják enyhíteni a toborzási nehézségeiket. A legújabb hazai statisztikák arra utalnak, hogy 125 ezer új piaci munkahely jött létre az elmúlt egy évben, miközben csökkent a munkanélküliek száma is. És mégis, 2017 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben dolgoznak mindent összevetve, azaz visszaesőben van a teljes foglalkoztatottság. Hogy lehet ez?

Főleg úgy, hogy van egy olyan része a munkaerőnek, amelyik az év bizonyos időszakában dolgozik, vagy legalábbis munkát keres, máskor pedig visszavonul, és gazdasági szempontból inaktívvá válik. Ebből adódik a foglalkoztatás éven belüli rendszeres változása, azaz szezonalitása: bizonyos munkaerőpiaci ingadozások rendszeresen ismétlődnek, például a mezőgazdasági vagy építőipari idénymunkák miatt az év közepén megnövekszik az igény a munkaerő iránt.

A közmunka program ráadásul ezeket a hatásokat tovább erősíti, ami a másik fele a talány feloldásának. A teljes foglalkoztatásba beleszámítanak a közmunkások is, akik egyre inkább átlépnek az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacra*Az állami és önkormányzati vállalatoknál, intézményeknél, illetve a versenyszféra cégeinél lévő, “piaci” munkahelyek tartoznak ide.
A közmunkások a másodlagos munkaerőpiacon jelennek meg, ahol az állami vagy önkormányzati támogatással fenntartott álláshelyek vannak.
, így új piaci munkahelyek a foglalkoztatáson belüli átrendeződés miatt is létrejöhetnek.

Úgy látszik, hogy hiába egyre nehezebb felvenni új munkatársakat a vállalatoknak az üres álláshelyeikre, a munkaerőpiaci aktivitás szokásos évvégi és -eleji visszaesése továbbra is fennáll. Az Eurostat adatai alapján megnézhetjük azt, hogy a munkavállalási korú népesség hogyan változtatja munkaerőpiaci-helyzetét az egyes negyedévek között. Ezek alapján az látható, hogy a munkaerőpiacról (tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek köréből)*Ők számítanak gazdaságilag aktívnak, tehát vagy dolgoznak, vagy pedig szeretnének dolgozni, és munkanélküliként állást keresnek. kilépett 108 ezer fő az inaktívak*Ide tartoznak például a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a tanulók is. Az inaktív személyek nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. közé 2017 harmadik és negyedik negyedéve között. Ehhez képest az inaktívak közül csak 87 ezren váltak gazdaságilag aktívvá, tehát a munkaerőpiacról eltűnt 17 ezer ember ebben az időszakban. Harmadrészt pedig – a toborzási nehézségek ellenére – 27 ezer korábbi foglalkoztatott munkanélkülivé vált (igaz, a másik oldalon 43 ezer munkanélküli állást talált).

 

Tehát a szezonalitás a magyarázata annak, hogy miképp állhatott elő ez a paradoxnak tűnő helyzet az utolsó két negyedévben. Ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy az őszi és téli időszakban a munkaerőpiacot elhagyók száma újra és újra megnő (tehát a negatív tartományba esnek az oszlopok), míg tavasszal és nyáron a másik irányba áramlanak az emberek, az inaktivitásból visszalépnek a munkaerőpiacra. Még mindig sok az idénymunkás, pedig már üzemek zárnak be azért, mert nem tudnak felvenni elég dolgozót.

 

Érdemes megnézni azoknak a számát is, akik nem változtatták a munkaerőpiaci helyzetüket. Látható, hogy 2010 és 2017 között szinte folyamatosan nőtt a negyedévek között stabilan foglalkoztatottak száma. Mindeközben a munkanélküliségben és az inaktivitásban maradók száma pedig csökkent.

 

 

Az Európai Uniót nézve*Németország kivételével, mert onnan nem érhető el ez a statisztika. a tavalyi év végén 3,2 millió munkanélküli talált munkát. Az inaktivitásból pedig 7,6 millióan léptek be a munkaerőpiacra, míg a fordított irányban 8,3 millióan változtattak a helyzetükön. Tehát uniós szinten 700 ezer fő tűnt el 2017 utolsó negyedévében a munkaerőpiacról, de ne feledkezzünk meg ebben az esetben sem a szezonalitásról, és arról sem, hogy Európa-szerte több országban problémát jelent, hogy a vállalatok nehezen tudják kielégíteni a munkaerő-igényüket.

Állam foglalkoztatás közfoglalkoztatás munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküliség toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.