Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 15. 18:00 Állam, Piac

Ugyanazt a hibát követik el a románok, amit a magyarok tizenöt évvel ezelőtt

Valóra vált a jóslat, ami szerint a román gazdaság nem bírja tartani a tavalyi eszeveszett növekedési tempót. Az idei első negyedévben 4 százalékra fékezett a román GDP éves növekedési üteme, tavaly ilyenkor ez még 5,7 százalékos volt, a tavalyi harmadik negyedévben 8,4 százalék.

Ez ugyan még mindig nem rossz mutató, de a román kormány az idei költségvetés-tervezetben még mindig 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a teljes évre. Sőt, az egyik kormányhivatal, amely gazdasági előrejelzésekkel foglalkozik, még februárban is 6,1 százalékos GDP-növekedésre szóló előrejelzést adott.

Az előző negyedévhez képest egészen pontosan 0 százalékot “nőtt” a román gazdaság, de a lassulást már tavaly év végén érezni lehetett, hiszen negyedéves alapon már akkor is csak 0,3 százalék volt a bővülés.

Romániában hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon a Medgyesssy-kormány idején bő tizenöt évvel ezelőtt, amikor erőteljes állami segédlettel igyekezték felpörgetni a gazdaságot. A román kormány az elmúlt években több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, mert egyre többen hagyják el a országot és vállalnak külföldön munkát, és egyre kevesebb a dolgos kéz. Csak tavaly 16 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben 37 százalékról 44 százalékra nőtt a minimálbérért dolgozók aránya a munkavállalók körében.

A kormány ráadásul a kormányzati alkalmazottak fizetését is növelte 25 százalékkal. A béremelkedésből azonban alig profitálnak a románok, mivel az infláció is megugrott. A nettó reálbérek februárban mindössze csak 6,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, mivel az infláció sokat lemorzsolt a keresetek növekedéséből. A januári 4,3 százalék után februárban már 4,7, márciusban 5, áprilisban pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon.

 

A béremeléssel párhuzamosan adót is csökkentett a kormány, mérsékelte az áfa- és a jövedéki adókulcsot is. A kivándorlás miatt rekord alacsony szintre, öt százalék közelébe csökkent a munkanélküliség. A munkaerőhiány béremelkedéshez vezetett, mindez az adócsökkentésekkel kiegészítve növelte a románok elkölthető jövedelmét, vagyis megugrott a fogyasztási kedv. A GDP-növekedéshez leginkább ez járult hozzá, azonban a gyorsuló infláció éppen a háztartások elkölthető jövedelmét csökkenti. Másrészt a fogyasztói árak növekedése folyamatos kamatemelésre készteti a román nemzeti bankot.

A jegybank idén már harmadszor növelte az irányadó rátát, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után. Az alapkamat most már 2,5 százalékon áll. Ez a hitel-kamatok drágulásához vezet, a háztartások és a cégek hitelfelvételi kedvét is visszaveteti, amely a fogyasztás, illetve a beruházások visszaesésén keresztül a román gazdasági növekedést is lassítja.

A kormány nem oldotta meg a strukturális problémákat, és a román gazdaság elmúlt években megfigyelhető kiugró növekedési ütemét nagyban köszönheti az állami költekezésnek. A beruházások esetében az uniós források játszanak nagy szerepet, miközben a magánszektor alig fektet be.

Romániában a konjunktúra ellenére nem emelkedtek érdemben a megtakarítások, a háztartások lényegében fogyasztásra költötték a béremelések okozta pluszjövedelmeiket. Úgy tűnik, hogy a román gazdasági csoda csak néhány évig tartott, és a növekedés bár folytatódik, már egy sokkal moderáltabb szinten. Az Európai Bizottság a következő két évben már csak 3-4 százalékos bővülést jelez Romániának, és az EU növekedési bajnoka kénytelen lesz átadni a helyét a dobogón más uniós tagállamnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvizsgáltuk a román növekedési csodátDélkeleti szomszédunk majdnem kilenc százalékkal növekedett az előző negyedévben, és egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Hogy csinálják?

Állam Piac beruházás fogyasztás gazdasági növekedés infláció Románia Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.