Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 15. 18:00 Állam, Piac

Ugyanazt a hibát követik el a románok, amit a magyarok tizenöt évvel ezelőtt

Valóra vált a jóslat, ami szerint a román gazdaság nem bírja tartani a tavalyi eszeveszett növekedési tempót. Az idei első negyedévben 4 százalékra fékezett a román GDP éves növekedési üteme, tavaly ilyenkor ez még 5,7 százalékos volt, a tavalyi harmadik negyedévben 8,4 százalék.

Ez ugyan még mindig nem rossz mutató, de a román kormány az idei költségvetés-tervezetben még mindig 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a teljes évre. Sőt, az egyik kormányhivatal, amely gazdasági előrejelzésekkel foglalkozik, még februárban is 6,1 százalékos GDP-növekedésre szóló előrejelzést adott.

Az előző negyedévhez képest egészen pontosan 0 százalékot “nőtt” a román gazdaság, de a lassulást már tavaly év végén érezni lehetett, hiszen negyedéves alapon már akkor is csak 0,3 százalék volt a bővülés.

Romániában hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon a Medgyesssy-kormány idején bő tizenöt évvel ezelőtt, amikor erőteljes állami segédlettel igyekezték felpörgetni a gazdaságot. A román kormány az elmúlt években több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, mert egyre többen hagyják el a országot és vállalnak külföldön munkát, és egyre kevesebb a dolgos kéz. Csak tavaly 16 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben 37 százalékról 44 százalékra nőtt a minimálbérért dolgozók aránya a munkavállalók körében.

A kormány ráadásul a kormányzati alkalmazottak fizetését is növelte 25 százalékkal. A béremelkedésből azonban alig profitálnak a románok, mivel az infláció is megugrott. A nettó reálbérek februárban mindössze csak 6,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, mivel az infláció sokat lemorzsolt a keresetek növekedéséből. A januári 4,3 százalék után februárban már 4,7, márciusban 5, áprilisban pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon.

 

A béremeléssel párhuzamosan adót is csökkentett a kormány, mérsékelte az áfa- és a jövedéki adókulcsot is. A kivándorlás miatt rekord alacsony szintre, öt százalék közelébe csökkent a munkanélküliség. A munkaerőhiány béremelkedéshez vezetett, mindez az adócsökkentésekkel kiegészítve növelte a románok elkölthető jövedelmét, vagyis megugrott a fogyasztási kedv. A GDP-növekedéshez leginkább ez járult hozzá, azonban a gyorsuló infláció éppen a háztartások elkölthető jövedelmét csökkenti. Másrészt a fogyasztói árak növekedése folyamatos kamatemelésre készteti a román nemzeti bankot.

A jegybank idén már harmadszor növelte az irányadó rátát, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után. Az alapkamat most már 2,5 százalékon áll. Ez a hitel-kamatok drágulásához vezet, a háztartások és a cégek hitelfelvételi kedvét is visszaveteti, amely a fogyasztás, illetve a beruházások visszaesésén keresztül a román gazdasági növekedést is lassítja.

A kormány nem oldotta meg a strukturális problémákat, és a román gazdaság elmúlt években megfigyelhető kiugró növekedési ütemét nagyban köszönheti az állami költekezésnek. A beruházások esetében az uniós források játszanak nagy szerepet, miközben a magánszektor alig fektet be.

Romániában a konjunktúra ellenére nem emelkedtek érdemben a megtakarítások, a háztartások lényegében fogyasztásra költötték a béremelések okozta pluszjövedelmeiket. Úgy tűnik, hogy a román gazdasági csoda csak néhány évig tartott, és a növekedés bár folytatódik, már egy sokkal moderáltabb szinten. Az Európai Bizottság a következő két évben már csak 3-4 százalékos bővülést jelez Romániának, és az EU növekedési bajnoka kénytelen lesz átadni a helyét a dobogón más uniós tagállamnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvizsgáltuk a román növekedési csodátDélkeleti szomszédunk majdnem kilenc százalékkal növekedett az előző negyedévben, és egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Hogy csinálják?

Állam Piac beruházás fogyasztás gazdasági növekedés infláció Románia Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.