A lassú GDP növekedés és az alacsony termelékenység Magyarország esetében csak tünetek, a humántőke rossz állapotának, a kormányzat kudarcainak és az alacsony értéket előállító vállalati szektornak a következményei. Ezeket kell orvosolni, mert változtatás nélkül nem mászunk ki a közepesen fejlett országok csapdájából. Erre jutottak a Corvinus Egyetem hallgatói, akik Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza által kidolgozott módszerrel vizsgálták a visegrádi országokat.
Rodrik – aki május 16-án átveszi a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és előad Budapesten – abból indult ki, hogy a gazdasági fejlődés receptjét nem lehet minden országra általánosan leírni, ezért egy valahol már eredményes gazdaságpolitika nem feltétlenül lesz máshol is sikeres. A professzor szerint épp ezért a gazdaságpolitikusok legfontosabb feladata az adott ország növekedését megakadályozó korlátok azonosítása. Erre dolgozott ki egy módszert, amivel aztán a hallgatók a régiós államokat is összehasonlították.
Az eredmények szerint*-amiket Augusztin Anna, Horn Péter, Kovács Dóra és Szuhai Flóra küldött a G7-nek- az egyik legnagyobb probléma a magyar gazdaság kétarcúsága. Negyed évszázada közös piacon működünk a nyugati multikkal, de a hazai vállalatok még mindig nem tudták felvenni velük a versenyt. Nyílik az olló a Magyarországon működő külföldi vállalatok és a magyar kézben lévő cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között. Pedig a növekedéshez a hazai cégeknek is el kellene mozdulnia a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába.
A nagyobb hozzáadott értéket előállító vállalatok (jelen esetben a multik leányai) nagyobb béreket is képesek fizetni az alkalmazottaiknak, ezért a magyar munkaerő krémjét magukhoz csábítják. Mindeközben a magyar gazdaság egyszerre szenved munkaerőhiánytól és kilátástalan munkanélküliségtől egyszerűen azért, mert nem jó a munkaerőpiac struktúrája, alacsony megfelelő végzettségűek aránya, kevés a diplomás.
Ráadásul ennek nem csak az állami oktatási rendszer az oka, továbbképzési lehetőséget is kevés cég biztosít Magyarországon. A régiós átlagnál 22 százalékponttal kisebb volt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek fejlesztették munkavállalóikat 2015-ben hazánkban. Eközben Csehország 10 év alatt Ausztriát is lehagyta ebben a mutatóban.
A diplomások alacsony száma egyébként azért is furcsa, mert Magyarországon a legnagyobb a felsőfokú végzettség hatása a keresetre. Egy egyetemet végzett munkavállaló 2015-ben átlagosan majdnem kétszer annyit keresett, mint egy középfokú végzettségű. Más kérdés, hogy ez főleg a középfokú végzettséggel rendelkezők leszakadásának az eredménye.
Rövidtávon ugyan kevésbé jelentős a munkaerő egészségügyi állapota, hiszen nincs hatással az egy-két éves gazdasági visszaesésekre vagy fellendülésekre, hosszútávon azonban nagyon fontos kérdés. Magyarország pedig kifejezetten rosszul áll ebből a szempontból: nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható egészséges évek száma és 50 éve sereghajtó hazánk a születéskor várható élettartam tekintetében is.
Szintén Magyarországon a legvalószínűbb, hogy krónikus betegségben hal meg valaki: 30 és 70 éves kora között minden negyedik ember így veszíti életét. A cseheknél már 2000-ben is jobb volt a helyzet, mint nálunk 15 évvel később, és ami a legszomorúbb, hogy ebben a másfél évtizedben itthon javult a legkevesebbet ez a mutató.
A kormányzat teljesítményében is régiós sereghajtók vagyunk a kutatás szerint. Ebben szerepet játszik az elmúlt években egyre nagyobb gondot jelentő korrupció. A korrupció-észlelési index és a tulajdonbiztonság alapján is a legrosszabb helyen áll Magyarország a V4-ek között.
Hasonló következtetésre juthatunk, ha a World Economic Forum (WEF) 134 országot vizsgáló versenyképességi mutatóját nézzük. Ebben ugyanis Magyarország az intézményi környezet megbízhatósága alapján csak a 114. Mivel a WEF vállalatvezetők véleményére épít, az eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzleti élet szereplői nem bízik a politikában.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
