Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. május 11. 06:54 Állam

Nyolc ábra arról, hogy mi veti vissza a magyar gazdaság növekedését

A lassú GDP növekedés és az alacsony termelékenység Magyarország esetében csak tünetek, a humántőke rossz állapotának, a kormányzat kudarcainak és az alacsony értéket előállító vállalati szektornak a következményei. Ezeket kell orvosolni, mert változtatás nélkül nem mászunk ki a közepesen fejlett országok csapdájából. Erre jutottak a Corvinus Egyetem hallgatói, akik Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza által kidolgozott módszerrel vizsgálták a visegrádi országokat.

Rodrik – aki május 16-án átveszi a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és előad Budapesten – abból indult ki, hogy a gazdasági fejlődés receptjét nem lehet minden országra általánosan leírni, ezért egy valahol már eredményes gazdaságpolitika nem feltétlenül lesz máshol is sikeres. A professzor szerint épp ezért a gazdaságpolitikusok legfontosabb feladata az adott ország növekedését megakadályozó korlátok azonosítása. Erre dolgozott ki egy módszert, amivel aztán a hallgatók a régiós államokat is összehasonlították.

 

Az eredmények szerint*-amiket Augusztin Anna, Horn Péter, Kovács Dóra és Szuhai Flóra küldött a G7-nek- az egyik legnagyobb probléma a magyar gazdaság kétarcúsága. Negyed évszázada közös piacon működünk a nyugati multikkal, de a hazai vállalatok még mindig nem tudták felvenni velük a versenyt. Nyílik az olló a Magyarországon működő külföldi vállalatok és a magyar kézben lévő cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között. Pedig a növekedéshez a hazai cégeknek is el kellene mozdulnia a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába.

 

A nagyobb hozzáadott értéket előállító vállalatok (jelen esetben a multik leányai) nagyobb béreket is képesek fizetni az alkalmazottaiknak, ezért a magyar munkaerő krémjét magukhoz csábítják. Mindeközben a magyar gazdaság egyszerre szenved munkaerőhiánytól és kilátástalan munkanélküliségtől egyszerűen azért, mert nem jó a munkaerőpiac struktúrája, alacsony megfelelő végzettségűek aránya, kevés a diplomás.

 

Ráadásul ennek nem csak az állami oktatási rendszer az oka, továbbképzési lehetőséget is kevés cég biztosít Magyarországon. A régiós átlagnál 22 százalékponttal kisebb volt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek fejlesztették munkavállalóikat 2015-ben hazánkban. Eközben Csehország 10 év alatt Ausztriát is lehagyta ebben a mutatóban.

 

A diplomások alacsony száma egyébként azért is furcsa, mert Magyarországon a legnagyobb a felsőfokú végzettség hatása a keresetre. Egy egyetemet végzett munkavállaló 2015-ben átlagosan majdnem kétszer annyit keresett, mint egy középfokú végzettségű. Más kérdés, hogy ez főleg a középfokú végzettséggel rendelkezők leszakadásának az eredménye.

 

Rövidtávon ugyan kevésbé jelentős a munkaerő egészségügyi állapota, hiszen nincs hatással az egy-két éves gazdasági visszaesésekre vagy fellendülésekre, hosszútávon azonban nagyon fontos kérdés. Magyarország pedig kifejezetten rosszul áll ebből a szempontból: nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható egészséges évek száma és 50 éve sereghajtó hazánk a születéskor várható élettartam tekintetében is.

 

Szintén Magyarországon a legvalószínűbb, hogy krónikus betegségben hal meg valaki: 30 és 70 éves kora között minden negyedik ember így veszíti életét. A cseheknél már 2000-ben is jobb volt a helyzet, mint nálunk 15 évvel később, és ami a legszomorúbb, hogy ebben a másfél évtizedben itthon javult a legkevesebbet ez a mutató.

 

A kormányzat teljesítményében is régiós sereghajtók vagyunk a kutatás szerint. Ebben szerepet játszik az elmúlt években egyre nagyobb gondot jelentő korrupció. A korrupció-észlelési index és a tulajdonbiztonság alapján is a legrosszabb helyen áll Magyarország a V4-ek között.

 

Hasonló következtetésre juthatunk, ha a World Economic Forum (WEF) 134 országot vizsgáló versenyképességi mutatóját nézzük. Ebben ugyanis Magyarország az intézményi környezet megbízhatósága alapján csak a 114. Mivel a WEF vállalatvezetők véleményére épít, az eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzleti élet szereplői nem bízik a politikában.

Állam Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.