Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. május 4. 13:08 Állam, Piac

Nem fogod rács mögött látni a Volkswagen vezérét, ahogyan a többi nagyhalat sem

A Volkswagen 2015-re visszanyúló dízelbotránya a legnagyobb halat is elérte a történetben, Martin Winterkorn egykori vezérigazgató ellen is vádat emeltek az USA-ban. Emlékeztetőül: a VW tudatosan olyan szoftvert tett a dízelmotoros autóiba, ami a hivatalos méréseken visszafogta a károsanyag-kibocsátást, a mindennapi használatban azonban a jobb teljesítmény érdekében nem. A csalás világszerte összesen 11 millió autót érintett.

Mielőtt azonban dörzsölnéd a tenyeredet, és máris elképzelnéd, ahogy Winterkornt a tárgyaláson ízekre szedik, majd elvezetik egy kellemes cella felé, valamint elkezdenéd emlegetni, hogy csak mi vagyunk ilyen következmények nélküli ország, jobb ha megnyugodsz, mert ez valószínűleg nem fog megtörténni.

Egyrészt Németország nem fogja kiadni egyetlen ikonikus vállalatának bajba jutott vezérét sem az Európai Unió határain kívülre, még Amerikának sem. Senkinek sem hiányzik Berlinben az a felhajtás, amit Amerikában művelnének Winterkornnal és a társaival. Ha az exvezérnek Florida helyett ezentúl megfelel a Cote d’Azur-ön nyaralni, vagyis nem teszi a lábát amerikai földre, akkor nincs mitől tartania. A VW egyébként üzletileg mintha meg sem érezte volna a botrányt, sőt szárnyal.

Ám ha Winterkorn amerikai lenne, akkor sem kellene feltétlenül agyon aggódnia magát. Ahogy Jesse Eisinger Pulitzer-díjas amerikai újságíró könyvében alaposan feltárta, az amerikai igazságszolgáltatás a 2001-es Enron-botrány után egyre inkább visszavonult attól, hogy a csaló felsővezetőket bíróság elé állítsa.

Az Enron egy amerikai energetikai társaság volt, amely az Arthur Andersen könyvelőcég hathatós támogatásával sorozatosan hamis adatokat mutatott be magáról, eltitkolt több milliárd dollár tartozást, majd amikor hirtelen csődbe jutott, rengeteg félrevezetett kisrészvényes vagyonát nullázta le. A cég vezetői ellen vádat emeltek, részben el is ítélték őket, és bár az Arthur Andersent a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette a főbb vádak alól, mire ez megtörtént, a cég már rég tönkrement a botrány miatt.

Eisinger azonban azt magyarázza, hogy az Enron ügyből az amerikai igazságügyminisztériumban helytelen tanulságokat vontak le. Uralkodó nézetté vált azóta, hogy az ilyen esetekben néhány, egyébként rendes ember rossz döntéseket hozott, és emiatt ment végig a törvényszegés az egész szervezeten.

Az amerikai ügyészek Eisinger értékelése egy szubkultúrába tartoznak a vállalatvezetőkkel. Ez a magasan képzett, gazdag, és jellemzően fehér férfiak köre, akikkel bizonyos fokig hajlamosak együttérezni. Ahogy egy hivatalnok írta egy nyilvánosságra került e-mailben:

Ezek a Goldman Sachs bankárok jó emberek, akik elkövettek egy nagy hibát.

Eisinger szerint jól mutatja a részrehajlást, hogy az ügyészség emberei nem szeretnek úgy gondolni a csaló cégvezetőkre, mint rossz emberekre. Ezzel szemben a sarkon drogot áruló fekete fickókra általában nem úgy tekintenek, mint jó emberek, akik elkövettek egy hibát.

Az igazságügyminisztérium az elmúlt években szép lassan teljesen letett az olyan próbálkozásairól, hogy rács mögé juttasson vállalatvezetőket. Az íratlan szabály az lett, hogy célszerűbb peren kívüli megállapodásokkal lezárni az ügyeket. Ez nem csak azért kényelmes, mert az ügyészség alkalmazottainak nem kell konfrontálódnia a saját társadalmi rétegével, de arra is jó, hogy könnyen és gyorsan óriási pénzeket tudjanak felmutatni eredményként.

Eisinger azonban azt mondja, nagy szükség lenne a bilincsben elvitt cégvezetők látványára, mert szerinte csak ez tudná elrettenteni ezt a réteget a csalástól. Ők ugyanis magasan képzettek, tájékozottak, értő szemmel figyelik a médiát, tehát pontosan fel tudják fogni és be tudják árazni a csalással járó kockázatokat. Márpedig ha nem látnak elrettentő példát, akkor könnyen gondolhatják, hogy legrosszabb esetben egy peren kívüli egyezséggel bármit meg lehet úszni. A baj csak az ezzel, hogy a büntetésként kiszabott dollármilliókat ilyenkor valójában sosem ők, hanem a részvényesek fizetik meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Volkswagen kirúgja a vezérigazgatóját, de hazai pályán legalább nyeri a dízelperek nagyjátNem csak amerikaiak vagy németek, de szlovének is perlik a dízelcsalós autógyártót. Magyarországon egyetlen per sem indult.

Állam Piac dízelbotrány Jesse Eisinger Martin Winterkorn ügyészség vádemelés Volkswagen Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.